Andrzej Duda lengyel elnök nem iktatja be hivatalába az előző parlamenti ciklus végén megválasztott három alkotmánybírót – közölte az államfői hivatal szóvivője. Duda annak ellenére döntött így, hogy az alkotmánybíróság korábban törvényesnek találta megválasztásukat.

A lengyel parlament novemberben, nem sokkal a kormányváltást eredményező választások után érvénytelenítette az előző parlamenti ciklus végén megválasztott öt alkotmánybíró kinevezését, és ehelyett öt új bírót választott meg, akik közül négyet Duda elnök már ki is nevezett, az ötödiket pedig a napokban tervezi beiktatni.

Az alkotmánybíróság azonban a múlt heti ítéletében az előző ciklus végén megválasztott bírók közül három kijelölését törvényesnek mondta ki, és csak kettejük esetében állapított meg alkotmánysértést.

A három, törvényesen megválasztott bíró lehetséges beiktatását firtató újságírói kérdésre válaszolva az elnöki szóvivő elmondta: a bírókat nem lehet beiktatni, mert ez esetben “alkotmányellenes lenne az alkotmánybíróság létszáma”. A szóvivő ezzel arra utalt, hogy az alkotmány értelmében 15 tagú testület összetétele az öt, a kormányváltást követően újonnan megválasztott bíró beiktatásával már teljessé válik.

A Lengyelországban az utóbbi napokban heves belpolitikai és jogi vitát kiváltó ügy még augusztusban kezdődött, amikor is az előző parlament az akkor kormányzó jobbközép-liberális Polgári Platform (PO) és a Lengyel Parasztpárt (PSL) többségével törvénymódosítást fogadott el, amely lehetővé tette, október elején – nem sokkal a választások előtt – a törvényhozás annak ellenére is megválassza az alkotmánybíróság öt új tagját, hogy azok elődeinek hivatali ideje csak a választások után ért véget.

Az októberi voksoláson parlamenti többséget szerző nemzeti-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) azonban egy újabb törvénymódosítás nyomán érvénytelenítette a korábbi kinevezéseket, és a PiS-többségű parlament öt új bírót választott meg a PO-jelöltek helyett. A PiS támogatásával megválasztott Andrzej Duda az októberben megválasztott bírókat nem nevezte ki, de a PiS-többségű parlament öt jelöltje közül négyet már igen.

Az ellenzéki pártok törvényellenesnek minősítik a PiS eljárását, a demokratikus berendezkedés veszélyeztetéséről, a tekintélyelvű állam kialakulásáról beszélnek. A PiS politikusai “hisztérikusnak” minősítik az ellenzék magatartását.

Alkotmányjogi szakértők jogilag “összetettnek” értékelik a fennálló helyzetet. A lengyel alkotmánybíróság szerdán tárgyal majd arról a törvénymódosításról, amellyel a PiS a jelenlegi parlamenti ciklus elején felülírta a PO-féle törvénymódosítást.

Az ügy nyomán kialakult az Európai Parlament három legnagyobb frakciója – az Európai Néppárt, a szocialisták, valamint a liberálisok – kilátásba helyezte a lengyelországi helyzet megvitatását. A PO elnöki posztjára pályázó volt lengyel külügyminiszter, Grzegorz Schetyna kedden Brüsszelben azonban úgy nyilatkozott a lengyel újságíróknak: jelenleg elhamarkodottnak tartja az európai parlamenti vita javaslatát, a helyzetet elsősorban Lengyelországban kell tisztázni.

A lengyel alkotmánybíróság tagjait 9 évre választja meg a szejm, és az államfő iktatja be őket hivatalukba. Az alkotmánybíróság jelenlegi 15 tagja közül kilencet a PO, ötöt a PiS jelenlegi, egyet pedig a PiS előző, 2005 és 2007 közötti kormányzása idején választottak meg.