Meghallgatást tartott az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári és igazságügyi bizottsága (LIBE) Brüsszelben a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok ellenőrzési módszereiről és minden uniós tagállamra alkalmazható kiterjesztéséről.

Az Európai Bizottság jogalkotási javaslattal készül előállni a témában, ezért vitatta meg a kérdést az uniós döntéshozatal demokratikus kontrolljaként működni hivatott Európai Parlament illetékes bizottsága, ahol a jogállamiság meghatározásáról, a jogállamiság működésének objektív mérési lehetőségeiről, általános ellenőrzési mechanizmusáról cseréltek eszmét.

A képviselők egyetértettek abban, hogy nincsenek olyan mérőszámok, amelyek alapján el lehet dönteni egy országról, hogy milyen mértekben tartja be, vagy szegi meg a jogállamiságot, a demokráciát, vagy az alapvető jogokat.

Az ülésen elhangzott az is, hogy nincs olyan ország, amely teljes mértékben betartaná az alapvető jogokat, noha vannak olyanok, amelyek előbbre tartanak, míg máshol súlyos hiányosságok mutatkoznak.

Paraskevi Michou, az Európai Bizottság igazságügyi kérdésekben illetékes főigazgatója a meghallgatáson elmondta, hogy az uniós szerződés hetes cikke szerinti eljárás csak akkor indítható meg egy ország ellen, ha szisztematikusan megsérti a jogállamiságot és a demokráciát, valamint akkor, ha egyszerű kötelezettségszegési eljárással nem lehet kezelni a problémát. Ennek megállapításához sok indikátorra van szükség – tette hozzá.

Claude Moraes, az Európai Parlament belügyi, állampolgári és igazságügyi bizottságának (LIBE) elnöke hangsúlyozta, hogy valamennyi tagállamra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, és ennek alapján minden tagállamot egyformán is kell megítélni. A vizsgálatok során nem alkalmazhatnak kettős mércét, valamint objektív bizonyítékok kellenek egy eljárás megindításához.

A bizottsági elnök rámutatott, hogy több szervezet többféle adatot gyűjt a jogállamiság szabályainak betartásáról és megsértéséről, így az adatok nehezen egyeztethetőek. Moraes ennek kiküszöbölésére azt javasolta, hogy létre kellene hozni egy központi, uniós alapjogi rendszert.

Az ülésen Sophie in ‘t Veld holland liberális EP-képviselő kifejtette, hogy egyetért azzal, hogy nehéz az objektív mérőszámokat meghatározni és alkalmazni, de ez nem jelenti azt, hogy az alapjogok ne lennének fontosak, vagy azokat ne kellene maradéktalanul betartani.

Magyarországgal kapcsolatban a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok vizsgálatával kapcsolatban baloldali kezdeményezésre állásfoglalás készül, amelyről a december 16-i a plenáris ülésen fognak szavazni Strasbourgban.