A hatályos közbeszerzési törvény értelmében jelentősen bővült azon vállalkozások köre, akiket a jogalkotó közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett. A kis-és középvállalatok azonban nincsenek erre felkészülve, ezért a vonatkozó szabályozás módosítására volt szükség. Az Országgyűlés tegnap szavazott a módosításról. Ennek értelmében mentesülnek a kötelezettség alól azok, ahol a beszerzés egyedi kormánydöntésben megállapított beruházási-, egyedi munkahely-teremtési, kutatás-fejlesztési és innovációs célú, nagyvállalkozások újraiparosítási célt szolgáló beruházásai, vagy bármely, 2015. november 1. napját megelőzően igényelt, uniós vagy hazai költségvetési forrásból származó támogatásból valósul meg.

Az új közbeszerzési törvény a nagyobb volumenű építési beruházások, valamint az azokhoz kapcsolódó szolgáltatások megrendelése tekintetében továbbra is fenntartja a korábbi – a beszerzés értékéhez viszonyított támogatási intenzitáson alapuló[1] – szabályozást, azonban a közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezte azokat is, akiknek a beszerzése legalább 25 millió forint összegben kerül közvetlenül támogatásra. Mivel változatlanul támogatásnak minősül minden a beszerzés teljesítéséhez szükséges pénzeszköz vagy egyéb anyagi előny – az adókedvezmény és kezességvállalás kivételével –, a közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezettek köre lényegében majdnem minden költségvetési, vagy uniós támogatásból részesülő kedvezményezettre kiterjedt volna az új közbeszerzési törvény értelmében.

Wellmann György, a Szecskay Ügyvédi Iroda szakértője szerint a költségvetési és uniós források odaítélése a megváltozott közbeszerzési szabályoktól függetlenül folyamatosan zajlik és a 2015. november 1-én hatályba lépett közbeszerzési törvényben foglalt jogi szabályozás változatlanul hagyása komoly zavarokat okozott volna. A nyertes pályázatok azon kedvezményezettjei, akik amúgy nem minősülnének ajánlatkérő szervezetnek nincsenek ugyanis felkészülve arra, hogy az elnyert támogatásból megvalósítandó beszerzésüknél közbeszerezési eljárás folytassanak le. A legtöbb esetben a nyertes pályázó egy általa már kiválasztott áru, vagy szolgáltatás finanszírozása reményében nyújtotta be/nyújtja be pályázatát. Sok esetben a kedvezményezett nem is érdekelt más áru, vagy szolgáltatás beszerzésében. A fenti problémakör leginkább a kis- és középvállalkozásokat érinti.

A jogalkotó azonban felismerte, hogy ez a szabályozás sokakat megoldhatatlan helyzet elé állít, ezért kezdeményezte a vonatkozó szabályozás módosítását. A frissen hatályba lépett közbeszerzési törvény 2015. december 15-én elfogadott módosítása értelmében a támogatásból megvalósuló beszerzés vonatkozásában nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, amennyiben a beszerzés:

(i) egyedi kormánydöntésben megállapított beruházási támogatásból;
(ii) egyedi munkahely-teremtési támogatásból;
(iii) képzési, továbbá tanműhely-létesítési és- fejlesztési támogatásból;
(iv) kutatás-fejlesztési és innovációs célú támogatásból;
(v) nagyvállalkozások újraiparosítási célt szolgáló beruházásainak támogatásából;
(vi) bármely, 2015. november 1. napját megelőzően igényelt, uniós illetve hazai költségvetési forrásból származó támogatásból.

A módosítás révén világossá válik a korábbi bizonytalan helyzet és drasztikusan csökkeni fog azon támogatások köre, amelyek felhasználása érdekében közbeszerzési eljárást lesz köteles a kedvezményezett lefolytatni. A jelenleg folyamatban levő gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP) több pályázata is ebbe a körbe fog tartozni.

Azok kerülhetnek most nehéz helyzetbe, akik 2015. november 1. napja után a frissen hatályba lépett közbeszerzési törvény alapján közbeszerzési költségek vonatkozásában is igényeltek támogatást, azonban a módosítás révén mégsem lesznek közbeszerzés lefolytatására kötelezettek. Wellmann György szerint nem tehetnek mást, mint hogy a támogatási szerződés, illetve a közbeszerzési költségekre igényelt összegek elszámolásának módosítását kezdeményezik a támogatás elnyerését követően, mivel a támogatási igényüket már nem módosíthatják.

Az uniós, vagy nem uniós forrásból megvalósuló támogatás iránti kérelmet benyújtók számára azonban rendkívül fontos, hogy tájékozódjanak arról, hogy a megvalósítandó beszerzésük közvetlenül mekkora összegű támogatásban részesülne. Ennek megfelelően a jövőben ajánlatkérőnek minősülnek-e az elnyert támogatás tekintetében.

A fentiek kapcsán a Szecskay Ügyvédi Iroda kiemeli, hogy nem az elnyert támogatási összegnek kell meghaladnia a 25 millió forintos küszöböt, hanem az adott beszerzésnek kell több, mint 25 millió forintos közvetlen támogatásból megvalósulnia. Következésképpen, ha egy vállalkozás 70 millió forintos támogatást nyer el, de abból számos különálló beszerzést valósít meg, úgy abban az esetben nem feltétlenül lesz köteles közbeszerzési eljárásokat lefolytatni. Az egyes beszerzések vonatkozásában elszámolt támogatás összegét abban az esetben kell egybe számítani, amennyiben a beszerzések tárgya (i) műszaki és gazdasági szempontból funkcionális egységet képező építési beruházások; (ii) ugyanazon közvetlen cél megvalósítására irányuló szolgáltatás megrendelések; illetve (iii) azonos vagy hasonló felhasználásra szánt áruk.