A társasági adózás átláthatóságának növelését és a tagállamok közötti együttműködés javítását, illetve az eltérő nemzeti rendszerek szorosabb összehangolását célzó jogi lépéseket javasol az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén elfogadott állásfoglalásában a társaságiadó-elkerülés visszaszorítása érdekében – tájékoztatott közleményben az EP.

Az uniós parlament a Luxemburg és a multinacionális vállalatok közötti vitatott adómegállapodásokra fényt derítő Luxleaks-botrány után kezdte el szorgalmazni, hogy a tagállamok lépjenek fel a multinacionális cégek európai agresszív társaságiadó-tervezése és adóelkerülése ellen.

A gazdasági és monetáris bizottságban előkészített állásfoglalást 500 szavazattal, 122 ellenszavazat és 81 tartózkodás mellett fogadta el a parlament. A céges adóelkerülés évente több milliárdos bevételkiesést jelent a tagállami költségvetéseknek, egyenlőtlen versenyt eredményez a vállalatok között – tájékoztatott a közlemény.

A parlament azt várja az Európai Bizottságtól, hogy 2016 júniusáig nyújtson be javaslatot arról, hogy minden országban jelenteni kelljen a nyereséget, a befizetett adó mennyiségét és a kapott állami támogatást. A bizottság nyújtson be javaslatot egy “tisztességes adófizető” címke bevezetéséről, de első lépésként vezesse be a közös társaságiadó-alapot, amely később közös konszolidált társaságiadó-alappá válhatna – javasolja az EP.

A parlament indítványozza, hogy a bizottság vezesse be a közös európai adóazonosító számot, nyújtson be javaslatot a visszaélést bejelentő személyek védelméről, javítsa a határokon átnyúló adózás során használt vitarendezési mechanizmusokat. Azt is kezdeményezik, hogy a bizottság nyújtson be javaslatot egy olyan új eljárásról, amelynek keretében a tagállamok tájékoztathatnák egymást minden olyan új engedmény, támogatás, mentesség, ösztönző bevezetéséről, amelyek hatással vannak más tagállamok adóbevételeire.

Az EP azt várja, hogy a bizottság készítsen becslést arról hogy a tagállamokban mennyi társasági adót fizetnek be, és mennyit nem.

Emellett a brüsszeli testületnek a szabadalmi adókedvezmények bevezetésével kapcsolatban útmutatót kellene kidolgoznia annak érdekében, hogy az ilyen engedmények ne legyenek károsak más országokra nézve, és meg kellene alkotnia az “állandó telephely” és a “gazdasági tartalom” kifejezések közös definícióját annak érdekében, hogy a profitot a keletkezési helyén lehessen megadóztatni.

Végezetül pedig a bizottságnak uniós szintű, egységes meghatározást kellene elfogadnia az “adóparadicsom” fogalmáról, és ellenintézkedéseket kellene kidolgoznia azok ellen, akik ilyen helyek igénybevételével húzzák ki magukat az adófizetés kötelezettsége alól.

Az Európai Parlament ülésen döntött a multicégek és a tagállamok adóhatóságai között kötött megállapodásokkal foglalkozó különbizottság mandátumának fél éves meghosszabbításáról is.