A tapéta a sarkokban nem ér össze, sőt helyenként a mintával lefelé van felragasztva, az illesztéseknél csúnya, a festés foltos, a fal egyenetlenségei sincsenek kijavítva – mindezért 50.000 Ft-ot adott át a fogyasztó a „mesterembernek”.

A Budapesti Békéltető Testület előtti eljárásban viszont kiderült, hogy nem kötöttek írásban szerződést. Így a kérelmező igazolni sem tudta, egyáltalán miben állapodtak meg előzőleg, így például csak tisztasági festésre szólt a szerződés, vagy a festő mélyalapozást is vállalt. Az sem volt egyértelmű, hogy a munka egyáltalán mikor került elvégzésre. A súlyos hibák ellenére pedig a vállalkozás elérhetetlenné vált a fogyasztó számára, a telefont sem vette már fel. Mással kellett ezért kijavíttatnia a munkát a kérelmezőnek, és ezt a pénztárcája bánta.

A második megbízott cégnél már tudatosan járt el: pontosan leírták, milyen munkákat, és milyen áron készítettek el a lakásban. A Budapesti Békéltető Testület előtt lévő kérelmekből kiderül, hogy a fogyasztók a lakásukat érintő felújítási, javító-karbantartó munkáknál általában nem kérik a vállalkozást, hogy írja le, pontosan milyen munkálatokat fog elvégezni a kialkudott áron. Ezeket a szerződéseket egyáltalán nem kötelező írásba foglalni, és nem is feltétlenül életszerű persze, hogy a fogyasztó már előre bizalmatlan legyen, és mindent írásban kérjen. Ugyanakkor a beadványok jól mutatják, hogy ennek hiányában az igényérvényesítés szinte lehetetlen.

A hibát ugyanis mindig ahhoz kell mérni, hogy mi az, amiben a felek megállapodtak. Ha pedig ez nem tárható fel, akkor a fogyasztó igénye megalapozatlannak bizonyulhat. A 20.000 Ft feletti javító-karbantartó munkáka hat hónapos kötelező jótállás vonatkozik, azonban ennek eredményes érvényesítésére is igazolni kell tudni azt, hogy a fogyasztó a vállalkozással valóban szerződött és azt pontosan milyen tevékenység elvégzésére kötötték, mindez mikor valósult meg, milyen díjban állapodtak meg a felek, és abból mennyi került kifizetésre.

Csak mindezen információk birtokában dönthető el, hogy valóban hibás teljesítés történt-e a cég részéről és a fogyasztó igénye jogos-e.

Éppen ezért nagyon fontos az, hogy a fogyasztók írásban erősítsék meg a vállalkozással az igényeiket, és a vállalkozói díj mértékét egy ütemtervvel együtt. Ez arra szolgál, hogy megállapítható legyen, a vállalkozás késedelembe esett-e és mikor. Ha a cég elutasítja az írásba foglalást, úgy lehetőség szerint más szakembert válasszunk, de ha mégis hozzá ragaszkodunk, arra mindenképp tartsunk ki amellett is, hogy a számlán pontosan tüntessék fel a már elvégzett munkálatokat.

A társasházban élő fogyasztóknak ugyancsak érdemes ügyelni arra a megtévesztő gyakorlatra is, amelyet bizonyos cégek folytatnak. Mint arról több közös képviselő is beszámolt nemrég a Testület előtt, tipikus ügy, hogy egyszer csak egy rejtélyes szórólap jelenik meg a bejárati ajtón, ami szerint korábban összeírás történt a lakók felújítási igényeiről, és nagyon rövid ideig rendkívül akciós nyílászáró cserére van lehetőség. Mindegyik esetben kiderült, hogy ilyen összeírásról szó sem volt, a közös képviselőket sem keresték meg ilyen ajánlattal előzetesen. Gyakran tehát az ilyen szórólapok tartalma nem valós és abban kifejezetten megtévesztik a lakókat. Nem árt tehát gyanakodni, ha hasonló tartalmú reklámanyagot lát a fogyasztó vagy pedig ha becsöngetnek hozzá és egy akciós ajánlatban a közös képviselővel való előzetes egyeztetésre hivatkozik a cég.

A fentiekhez hasonló bosszúságok elkerülése érdekében a Budapesti Békéltető Testület az alábbi jó tanácsok betartását javasolja a fogyasztóknak:

1. Javító-karbantartó munkálatok megrendelését megelőzően széles körben tájékozódjanak a fogyasztók és olyan cég mellett döntsenek, amelyről nem csak és kizárólag egy telefonszám áll rendelkezésre. Ha szórólapról, kerületi kisokosból választanak szakembert, azt csak abban az esetben tegyék, ha tudják a legfontosabb adatokat, így például a székhelyet, pontos nevet vagy akár az adószámot. Honlappal rendelkező cég esetén feltétlenül nézzék meg e webcímet és tájékozódjanak itt is, mennyi adatot árul el magáról a vállalkozás.

2. A megfelelő szakember kiválasztása után írassák le vele még a munkálatok megkezdése előtt tételesen felsorolva, mit várnak el tőle. Ha mindkét fél aláírja azt, és a vállalási díj is szerepel benne, akkor a papír már megfelel a szerződés alakszerűségének, és megkönnyíti az egyébként szinte lehetetlen bizonyítást későbbi vita esetén.

3. Ne feledjék, hogy a 20.000 Ft-ot meghaladó javító-karbantartó munka esetében kötelező jótállást kell a cégnek vállalnia. Ez azt jelenti, hogy ha a munkálat elvégzésétől számítva hat hónapon belül azzal kapcsolatosan valamilyen probléma merül fel, akkor azt ki kell javítani vagy újra el kell végezni ingyen. Kivéve, ha a vállalkozás bizonyítja, hogy a hiba oka csak később, a munka elvégzése után keletkezett.

4. Számlát kérés nélkül kell kapniuk a fogyasztóknak! Ha ez elmaradt, akkor pedig ragaszkodjanak hozzá: igényüket a számlával-nyugtával mindig tudják érvényesíteni.

5. Amennyiben a társasházban, lakóközösségben olyan szóróanyagot találnak, amely nagy akciókra, a közös képviselővel vagy a lakókkal való előzetes egyeztetésre hivatkozik, azt kezeljék fenntartással! Feltétlenül egyeztessenek ilyenkor a közös képviselővel és a szomszédokkal, történt-e igényfelmérés vagy megkereste-e őket a cég úgy, ahogy azt állítja. Ha kiderül, hogy erre nem került sor, messziről kerüljék el a reklámozó vállalkozást!

6. Vita esetén először írásban éljenek panasszal, ha pedig nem kapnak választ vagy elutasítják az igényüket, akkor forduljanak a Budapesti Békéltető Testülethez, amelynek az eljárásával ingyen és gyorsan rendezhetik az ügyet.