Szerb Antal és Pietro Mascagni alkotásai közkincsbe kerülnek - Január elsejével lejár a szerző halálától számított 70 éves jogi védelem

2015.12.29. Jogi Fórum / Artisjus

Január 1-jétől szabadon felhasználhatóvá válnak Bartók Béla művei, mivel lejár a szerző halálától számított 70 éves szerzői jogi védelem. Január elejétől közkincsbe kerülnek más olyan alkotók munkái is, akik 1945-ben hunytak el – mint Szerb Antal vagy Pietro Mascagni.

Számos alkotó szerzői jogi védelme szűnik meg január elején, egyebek mellett Bartók Béláé (1881-1945), aki a XX. század egyik legjelentősebb zeneszerzője. Nemcsak a magyar és az európai, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is kiemelkedő jelentőségű alkotó. A Pesti Zeneakadémián tanult, majd a Zeneakadémia és később a Néprajzi Társaság támogatásával gyűjtötte a magyar népzenét – e munkájában Kodály Zoltán is közreműködött –, valamint kutatta a Kárpát-medencei és a távolabbi népek népzenéjét is, így létrehozta az összehasonlító népzenekutatást. A népzene jelentős hatást gyakorolt kompozíciós stílusára. Színpadi művei: A kékszakállú herceg vára (1911), A fából faragott királyfi (1914-1916), A csodálatos mandarin (1918-1919). A második világháború elől az Egyesült Államokba menekült, ahonnan már nem tudott hazatérni. 1945-ben halt meg New Yorkban.

Bartók művei 2016. január elsejétől szabadon felhasználhatóvá válnak, bár a jelenlegi szabályozásoknak megfelelően még maradt két jelentős megkötés.

Az egyik, hogy az európai uniós szabályok szerint a többszerzős darabok esetében a hetven éves védelmi időt az utoljára elhunyt szerző halálától kell számítani (Bartók esetében ilyen a három színpadi mű).

A másik fontos kivétel, hogy az amerikai jogi szabályozás az európaitól eltérő, ezért Bartók késői, Amerikában komponált művei ott továbbra is védettek maradnak.

„A védelmi idő lejártának sajátos, kettős hatása van. Egyrészt a művek felhasználói könnyebben tudják kiadni, előadni a műveket, ez a pozitív oldal. Ugyanakkor a szerzői jog kizárólagosságának elveszésével a vállalkozók kevésbé ösztönzöttek a kiadásra, hiszen azonos című, olcsóbb, de gyengébb minőségű kiadványokkal kellhet versenyezniük. Bartók egy igazi klasszikus, ezért az ő esetében a jövőre induló, kiemelt minőségű magyar-német kottaösszkiadás-sorozat kivételt jelent. De az olcsóbb, egyszerűbb kivitelű kiadványokkal érdemes lesz vigyázni" – mondta Tóth Péter Benjamin, az Artisjus stratégiai és kommunikációs igazgatója.

„Az életmű, és az egyes művek szerzői formában történő megőrzése mindeddig a mi vállunkon nyugvó felelősség volt. E felelősséget a szerzői jogok lejártával a mindenkori felhasználók viselik majd. A Bartóktól oly sokszor hangoztatott idézet Bartók művei használatakor kell, hogy érvényes legyen leginkább: „Csak tiszta forrásból!” Vagyis: csak tiszta, Bartóktól származó, eredeti forrásból!” – mondta el Vásárhelyi Gábor, Bartók Béla jogutódja.

Néhány alkotó, akiknek a művei szintén szabadon felhasználhatók 2016. január 1-jétől:

Külföldi

Johan Huizinga holland történész és indológus. Leghíresebb műve a Szerb Antal által fordított A középkor alkonya, amelyben főleg a késő középkori francia és dél-németalföldi kultúra történeti feldolgozásával foglalkozik. 1939-ben a Magyar Tudományos Akadémia is tiszteletbeli tagjává választotta.

Pietro Mascagni, olasz zeneszerző, karmester. A milánói konzervatóriumban tanult, leghíresebb műve a Parasztbecsület c. opera, amely egy csapásra világhírűvé tette őt. Rövid ideig a római operaház főzeneigazgatója is volt.

Magyar

Szerb Antal, író, irodalomtörténész több nemzetközileg ismert és elismert regény szerzője. Irodalomtörténeti munkái (Magyar irodalomtörténet, A világirodalom története) mindmáig kedvelt olvasmányok az irodalomszeretők körében. Legismertebb regénye az Utas és holdvilág, amelynek egyik legutóbbi, német fordítása 2004-ben készült, és ezt követően angolul is újra kiadták. Egészen különböző területeken fordított: magyarra ültette Johan Huizinga: A középkor alkonya c. művét, Casanova emlékiratait, Colombus útinaplóját, P.G.Wodehouse és Stephen Leacock írásait.

Fényes Adolf, festőművész Székely Bertalan és Greguss János növendékeként tanult, később Benczúr Gyula mesteriskoláját látogatta. A Szegény ember élete című festményciklusa a kritikai realizmus legszebb magyar alkotásai közé tartozik.

Mit jelent a védelmi idő?

A szellemi tulajdonjogok sajátossága, hogy – a fizikai tulajdontól eltérően – csak bizonyos ideig nyújtanak oltalmat a szerzőknek, feltalálóknak, jogtulajdonosoknak. A szerzői jog az Európai Unió államaiban mindenütt a szerző életében és halála után 70 évig védi a műveket. Ebben az időben csak a szerző vagy örököse engedélyével lehet nyilvánosan felhasználni a verseket, regényeket, zeneműveket, fotóművészeti vagy éppen képzőművészeti alkotásokat.

A védelmi idő elsősorban azért ilyen hosszú, hogy a szerző házastársa, gyermekei, unokái számára valódi hagyatékot jelenthessenek az alkotások. Ez az időtartam így a művek legnagyobb részének teljes élettartamát lefedi. Egy friss tanulmány szerint Európában minden 10 jogdíjkifizetésben részesülő személyből 9 élő szerző, és csak 1 örökös. Ennél is jóval kisebb azon művek aránya, amelyek még a szerző halála után 70 évvel is rendszeresen elhangoznak, kereskedelmi forgalomba kerülnek. Ezek a művek valóban a közös kultúrkincs részét képezik, és ezt a jogi szabályozás is elismeri a szerzői jogi védelem megszűntével.

Vásárhelyi Gábor elmondta: „Bartók Béla halálát követően, két fia, ifjabb Bartók Béla és Bartók Péter egész életükben arra törekedtek, hogy Édes apjuk műveit megőrizzék abban a formában, ahogy az a szerzői szándéknak megfelel. E tekintetben ifjabb Bartók Béla halálát követően magam sem tehettem és nem is tettem másként. A felelős döntés meghozatalánál az a vezérelv vezetett, amit Bartók Péter fogalmazott meg eképpen: "Azt, hogy egy Bartók által megírt mű másként előadva, vagy más műhöz felhasználva Apámnak tetszene-e, azt én nem dönthetem el helyette. Egy azonban bizonyos, abban a formában, ahogy élete során a művei megjelentek, feltétlen megegyezett Apám szándékával, így én sem tehetek mást, mint ezt tartom mérvadónak, és ehhez ragaszkodom."

Az életmű, és az egyes művek szerzői formában történő megőrzése mindeddig a mi vállunkon nyugvó felelősség volt. E felelősséget a szerzői jogok megszűntével a mindenkori felhasználók viselik majd. Bartók művei 70 év elteltével nem veszítettek semmit aktualitásukból, és az átütő erőből, éppen ellenkezőleg Bartók a Világban, ma ismertebb és népszerűbb, mint bármikor volt korábban. E lehetőséggel műveinek jövőbeni felhasználói élhetnek is, de vissza is élhetnek azzal. A Bartóktól oly sokszor hangoztatott idézet, Bartók művei használatakor kell, hogy érvényes legyen leginkább: "Csak tiszta forrásból!" Vagyis: Csak tiszta, Bartóktól származó, eredeti forrásból!

Bartók Béla mindennél jobban szerette a Hazáját és a Nemzetét. A jövőben a magyar zenei élet, a magyar kulturális élet és az egész Magyar Nemzet nagy lehetősége, hogy Bartók Béla világméretű hírnevét, a szó nemes értelmében, a saját hasznára fordítsa. Nagyon remélem és kívánom, hogy e lehetőséggel a Nemzet élni is tud majd.” 

  • kapcsolódó anyagok
SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA
SZERZŐI JOG