A Kúria “megállapítja a jogot akkor, amikor a kért előny nem minősül hálapénznek, javítja, amikor a feltehető jogalkotói szándékot keresi egy nyelvtani szempontból elhibázott jogszabályi rendelkezésben, és megújítja, amikor az európai jog új elemeit felhasználva a fogyasztóvédelem új elveit határozza meg”.
A Kúria elnöke példaként említette, hogy a Kúria “megállapítja a jogot akkor, amikor a kért előny nem minősül hálapénznek, javítja, amikor a feltehető jogalkotói szándékot keresi egy nyelvtani szempontból elhibázott jogszabályi rendelkezésben, és megújítja, amikor az európai jog új elemeit felhasználva a fogyasztóvédelem új elveit határozza meg”.
Hozzátette: a Kúria kutat, elméleti megállapításokat tesz és érvényesít. A kutatásokat és az elméleti megállapításokat az elnök a legfőbb bírói fórum új tevékenységei közé sorolta. Az érvényesítésről pedig azt mondta, az lehet közvetett, az elvi megállapítások formába öntésével vagy közvetlen, egy adott ügyben nyújtott jogorvoslattal, ugyanakkor az utóbbi évek tapasztalata alapján egyik sem mellőzhető, a kettő együtt teszi lehetővé a Kúria által fontosnak tartott elvek érvényesítését a joggyakorlatban.
Darák Péter szerint most, amikor az eljárási törvények újrakodifikálása zajlik, különösen fel kell hívni a figyelmet a Kúriának erre a kettős eszközrendszerére, arra, hogy önmagában az utólagos megállapítások, elvi tételek nyilvánosságra hozatala nem oldja meg az adott ügyben konfliktusba került polgárok ügyeit.
Az elnök hangsúlyozta: a kutatás és az elméleti megállapítások megkívánták, hogy a Kúria a Legfelsőbb Bírósághoz képest új módszerekhez folyamodjon, és ezek kibővítették azoknak a jogalkalmazói szempontoknak a körét, amelyeket mindennapos tevékenysége során érvényesít.
Hozzátette: a jog maga is többrétegűvé vált, nemcsak a hazai jog forrásait kell figyelembe venni, hanem tekintettel kell lenni Magyarország nemzetközi kötelezettségeire és az európai uniós tagságára is. Előbbire a nemzetközi vonatkozású büntetőügyek vizsgálatát, a kényszerintézkedések emberi jogi fórumok által finomított dogmatikáját említette példaként, míg az uniós tagsággal összefüggésben a közbeszerzésekkel kapcsolatos joggyakorlat-elemző csoport munkáját említette meg. Hozzáfűzte: nem hagyhatóak figyelmen kívül az Alkotmánybíróság egyre szaporodó megállapításai sem – az alaptörvény érvényesítésével kapcsolatban -, ezt ugyancsak külön joggyakorlat-elemző csoport vizsgálja.
Rámutatott: a Kúria alapvető feladata továbbra is az, hogy az állampolgárok mindennapi ügyeiben segítséget nyújtson, ezt célozza például a társasházi jogvitákkal kapcsolatos gyakorlat elemzése. Az idei feladatok közé sorolta, hogy a Kúria nyújtson segítséget ahhoz is, hogy Magyarország mint piacgazdaság jól működjön. Ennek érdekében tűzték napirendre a felszámoló személyével kapcsolatos kérdéseket, valamint a vezető tisztségviselők hitelezőkkel szembeni felelősségének kérdéskörét.
Darák Péter azt mondta, a Kúria tevékenysége nem volna teljes, ha nem lennének tekintettel arra, hogy a jogrendszernek, a jogalkalmazásnak sajátos belső törvényszerűségei érvényesülnek. Felidézte: az elmúlt években több alkalommal vizsgálták, hogy ezek a törvényszerűségek a jogérvényesítést hogyan befolyásolják. Példaként említette a vád törvényességével kapcsolatos vizsgálatot, továbbá a védő szerepével vagy a hatályon kívül helyezéssel összefüggőt. Hozzátette: idén a bizonyítás, az ítéleti bizonyosság témakörével foglalkoznak majd.
A Kúria elnöke arra kérte a bírákat, hogy az elmúlt évekhez hasonló elhivatottsággal és szorgalommal végezzék munkájukat.
Kónya István, a Kúria elnökhelyettese a büntetőügyek és a média kapcsolatáról beszélt. A nyilvánosságot elengedhetetlennek, létszükségletnek nevezve arra hívta fel a figyelmet, hogy az emberi jogok európai bíróság megállapítása szerint is a nyilvánosság az igazságszolgáltatás feletti társadalmi kontroll, eszköz a bíróságokba vetett hit megőrzéséhez. Mint mondta, a nyilvánosság többszintű, legszélesebb garancia és kontroll arra nézve, hogy a bíróság munkája nem zárt ajtók mögött történik, hanem mindenki számára hozzáférhető és ellenőrizhető.
A Kúria teljes ülésen a joggyakorlat-elemző csoportok vezetői ismertették a 2016-ra elemzés tárgyául kijelölt témákat.
A délutáni órákban a tanácskozás résztvevői Csemegi Károly jogtudósra emlékeznek születésének 190. évfordulója alkalmából.
