Közvetlen és teljes nyilvánosság a bíróságokon? - Együttműködés szükséges a bíróságok és a sajtó között

2016.01.25. Jogi Fórum / MTI

Az igazságszolgáltatás nem zárkózhat elefántcsonttoronyba, de egyelőre a közvetlen és teljes nyilvánosság biztosítása sem látszik megoldható feladatnak a bíróságokon, éppen ezért minél jobb és hatékonyabb együttműködésre kell törekedni a nyilvánosságot képviselő és azt kiszolgáló médiumokkal - hangoztatta Handó Tünde, az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnöke a Magyar Jogász Egylet Vas megyei szervezete által rendezett szakmai fórumon, jogászok és újságírók előtt.

Az OBH elnöke előadásában hangsúlyozta: az igazságszolgáltatás és a média kapcsolatának javítása érdekében erősítették meg a bíróságok sajtószóvivői hálózatát, megújultak a bíróságok honlapjai és egyre több helyen kötnek a bíróságok elnökei a médiumok vezetőivel helyi megállapodásokat arról, miként végezhetik rendezettebb körülmények között sajtó munkatársai munkájukat a bíróságokon.

Handó Tünde hangsúlyozta: igyekeznek a legteljesebb nyilvánosságot biztosítani, de továbbra is meg kívánják őrizni a tárgyalótermek rendjét és ügyelnek a személyiségi jogokra vonatkozó szabályok betartatására is.

Elmondta, a bíróknak sokszor nem könnyű eldönteni, hogy ki számít egy tárgyaláson a média, a nyilvánosság részének. Újságírónak tekinthető-e például egy blogger, vagy a nyilvánosságot képviseli-e egy civil szervezet? - tette fel a kérdést. Erre részben válaszolva elmondta, utóbbiról egy nemrég született uniós bírósági döntés mondta ki, hogy igen.

Handó Tünde szólt arról is: törvény tiltja, hogy egy bíró a sajtó nyilvánossága előtt nyilatkozzon az általa ítélt ügyről. A bírói testületen belül megoszlanak a vélemények a tiltásról, vannak akik az eltörlését, mások a fenntartását támogatják. Ugyanakkor az ügyvédek szabadon nyilatkoznak a sajtóban, véleményükkel, a vádlotti álláspont kihangsúlyozásával pedig befolyásolni tudják a közvéleményt - fűzte hozzá.

Kónya István, a Kúria elnökhelyettese előadásában úgy fogalmazott: meg kell szabadulni a hallgatás kényszerétől, a jogalkotásnak "fel kellene oldani a bírák szájzárát". Szerinte lehetővé kellene tenni azoknak a bíráknak, akik erre önként vállalkoznak, hogy a tárgyalás berekesztése után nyilatkozhassanak.

A bírónak ebben az esetben sem kellene véleményt formálnia, hanem az ítélet indoklásában foglaltakat tudná közérthető és hiteles módon megértetni a közvéleménnyel - mondta.

Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke előadásában úgy vélekedett: ha az igazságszolgáltatás független az államhatalomtól - ennek megőrzésénél pedig szavai szerint nincs fontosabb -, akkor a nyilvánosság és a nyilvánosságot képviselő média az igazságszolgáltatás egyetlen ellenőre.

Tény, hogy a szélesebb nyilvánosság csak a média szűrőjén keresztül ismerheti meg mindazt, ami az igazságszolgáltatásban történik, az ügyek ismertetése a médiában pedig értelemszerűen nem lehet olyan részletes, mint ahogyan az a peranyagban vagy egy adott ítéletben szerepel - mondta.

Hozzátette: éppen ezért az igazságszolgáltatásnak és a médiának közelítenie kell egymáshoz annak érdekében, hogy a tájékoztatás minél jobban közelítsen az optimumhoz, ugyanakkor el kell fogadni, hogy az soha nem lesz tökéletes.

Tudomásul kell venni szavai szerint azt is, hogy vannak az együttműködésben olyan ellentétek, amelyek kibékíthetetlenek. Úgy vélte, az igazságszolgáltatás összetett folyamat, a média azonban a közérthetőség miatt leegyszerűsít. A média természeténél fogva a rendkívülit, a kirívó eseteket keresi, ezeket igyekszik megjeleníteni, az igazságszolgáltatás viszont a napi ügyek ezreit intézve objektivitásra és jogegység kialakítására törekszik - mondta.

Hozzáfűzte: nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a sajtó piaci alapon működik, éppen ezért nézettségre és eladott példányszámokra törekszik, a nézői és olvasói igényeket akarja kiszolgálni.

Az ügyvédi kamara elnöke szerint az ügyvédek médiaszereplésének is meg kell felelnie a jogszabályoknak és az etikai normáknak.

Kifejtette: nem fordulhat elő olyan eset, hogy a nyilvánosság egy ügyvédtől szerezzen tudomást például a védence ellen indított büntető eljárásról, de arról sem nyilatkozhat az ügyvéd, hogy megbízása megszűnésének mik voltak az okai.

Borókai Gábor, a Heti Válasz főszerkesztője előadásában az egyes médiumok különbözőségére mutatott rá. Az újságíróknak szerinte olyan információkra van szüksége, amelyek exkluzívak. Ennek érdekében szeretnének kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolatot kialakítani az igazságszolgáltatás képviselőivel, amit szerencsés esetben korrektséggel és pontossággal hálálnak meg - mondta. 

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
SAJTÓ
NYILVÁNOSSÁG