Munkavállalói biztosíték

2016.02. 3. Jogi Fórum / Mercz Ágnes

A korábbi Mt. még nem szólt róla, de a bírói gyakorlat jogszerűnek ismerte el az óvadék kikötését a munkaviszony keretében. A 2012. évi I. törvény már részletesen rendelkezik a jogintézményről, rendezettebb, átláthatóbb körülményeket teremtve. A szabályozás célja: garancia, hogy károkozás esetén a munkáltató legalább a kár egy részéhez hozzájusson. Gyakorlati tapasztalat ugyanis, hogy károkozást követően behajthatatlanná válik a munkáltató jogos követelése.

A munkavállalói biztosíték elsődleges funkciója a munkavállalókkal szembeni kártérítési igények kielégítésének megkönnyítése. Sokan úgy gondolják azonban, hogy ez a jogintézmény a munkavállalókra hátrányos kikötéseket rejthet magában.

Az új Mt. mellőzi a korábbi Mt. szerinti pénzintézeti dolgozókra vonatkozó limitált kárfelelősség alóli kivételt, viszont jóval szélesebb körben vezeti be a lényegében pénz- és értékkezeléssel (bármely munkáltatónál) foglalkoztatottak tekintetében a kaucióval némi hasonlóságot mutató, írásbeli szerződésen alapuló munkavállalói biztosítékot.

A jogintézmény előnye, hogy garanciát jelenthet a munkáltatóknak a károkozások esetén gyakran felszívódó munkavállalókkal szemben.

A biztosíték alkalmazása szigorúan célhoz kötött. Csak az a munkavállaló kötelezhető – írásbeli szerződés alapján – biztosíték adására, aki munkaköre ellátása során más munkavállalótól, illetve harmadik személytől pénzt, értéket vesz át, vagy részükre ilyen kifizetést, átadást teljesít, vagy ilyen munkavállaló közvetlen ellenőrzésére jogosult. Többek között a kereskedelemben várható a munkavállalói biztosíték elterjedése.

A biztosíték adásának módja garanciákkal van körülbástyázva. A biztosíték alapvetően pénzbeli szolgáltatás. A biztosíték összegét a munkáltató csak a törvényben meghatározott célra használhatja fel, és annak megfelelő kezeléséről, visszafizetéséről is gondoskodnia kell. A biztosíték összege is ex lege korlátozott, nem haladhatja meg a munkavállaló 1 havi alapbérét. Ilyen biztosíték nyújtására a munkaviszonyban csak egyszer kerülhet sor, de a munkaviszony fennállása alatt a felek bármikor jogosultak erre irányuló megállapodást kötni. A biztosíték összege a munkavállaló alapbérének növekedése esetében sem emelhető fel, azaz később nem követelhető többletbiztosíték.

A munkáltató meghatározott szabályok szerint köteles kezelni az átadott biztosítékot. A biztosítékot legkésőbb az annak átvételét követő munkanapon kell a munkáltató által kiválasztott hitelintézetnél e célra elkülönített számlán elhelyezni. A biztosíték jegybanki alapkamattal növelt összegét haladéktalanul vissza kell fizetni a munkavállalónak, ha megváltozik a munkaköre vagy megszűnik a munkaviszonya. A biztosíték kizárólag a kártérítési igény kielégítésére használható fel. A munkáltatói kártérítési igény a biztosíték adása esetében is csak az általános – munkabérből való levonásra irányadó – szabályok szerint érvényesíthető.

A biztosíték hátránya, hogy jogdogmatikailag idegen a munkaviszonytól, újabb anyagi terhet ró a munkavállalóra, valamint számos, potenciálisan érintett munkavállaló nincs olyan helyzetben, hogy képes legyen biztosítékot fizetni, de olyanban sem, hogy visszautasítsa a munkáltató erre irányuló kikötését. 

Noha összege a munkavállaló egy havi alapbérét nem haladhatja meg – újabb, adott esetben nehezen vállalható kötelemmel terheli a munkavállalót. Másik oldalról viszont az egy havi alapbér (és ennek a munkáltató általi kezelése) nem áll arányban azzal, amilyen mértékű fedezetet tud nyújtani a biztosíték, így ebben a formában lehetséges, hogy több hátránnyal jár, mint előnnyel.

  • kapcsolódó anyagok
MUNKAJOG