Az unió piacára behozni nem kívánt, harmadik országból származó áruk megjelölése során elkövetett lényegtelen hibák miatt nem állapítható meg jövedékiadó-kötelezettség – ismertette az uniós főtanácsnok a Schenker-ügyben megfogalmazott indítványát az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága.

A bírósági tájékoztatás szerint Juliane Kokott főtanácsnok indítványában azt hangsúlyozta, hogy egy harmadik országból az unió piacára behozni nem kívánt áruk akkor is mentesülnek a vámfizetés alól, ha azokon téves vámtarifaszámot tüntetnek fel, amelyek az árukat a jellegük tekintetében helyesen jelölik meg, és az azokra vonatkozó egyéb információk is megfelelnek a valóságnak.

A Schenker Nemzetközi Szállítmányozási és Logisztikai Kft. az Európai Unión kívülről származó és Ukrajnába szánt dohányszállítmányokat vett átmeneti megőrzésbe. Az árukat nem szándékozták az unió területén forgalomba hozni, ezért utánuk nem fizetett vámot.

A szállítmányok a kísérő dokumentumaikban feltüntetett vámtarifaszám szerint leveles dohányt tartalmaztak, amely az uniós jövedéki szabályok alapján nem minősül jövedéki terméknek.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) később szúrópróbaszerűen ellenőrizte a dohányszállítmányokat és megállapította, hogy azok nem leveles dohányt, hanem fogyasztásra kész és ezért jövedékiadó-köteles dohányvágatot tartalmaznak. A hibás árumegjelölés miatt a NAV ráadásul a dohányt igazolatlan származású jövedéki terméknek minősítette, és jövedéki bírságot szabott ki a magyar céggel szemben.

A cég azonban vitatja a NAV eljárásának jogszerűségét, mivel álláspontja szerint a hibás árumegjelölés önmagában nem teszi adókötelessé a nem az EU piacára szánt dohányterméket.

Az ügyben eljáró Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság arra a kérdésre vár választ a luxembourgi székhelyű Európai Bíróságtól, hogy a jövedéki adóra vonatkozó uniós szabályok értelmében a hibás árumegjelölés miatt a kérdéses dohányáru igazolatlan eredetűnek, illetve jövedékiadó-kötelesnek minősül-e.

A főtanácsnok szerint importálás hiányában jövedékiadó-kötelezettség sem keletkezhet, aminek következtében a jelen esetben a kísérőokmányokban feltüntetett téves információk ellenére sem merülhet fel jövedékiadó-tartozás.

Az uniós főtanácsnok feladata, hogy – pártatlanul és függetlenül eljárva – a rábízott ügy jogi megoldására vonatkozó javaslatot terjesszen az uniós bíróság elé. Véleménye nem köti a bíróságot, de a végső ítélet az esetek jelentős részében egybeesik azzal.