Újabb szigorítás vár a társasházakra - Sokat spórolhatnak a lakóközösségek a felkészüléssel

2016.02. 5. Jogi Fórum / Házfórum.hu

2018. január 1-jétől újabb épületenergetikai szigorítás vár a felújítási munkálatokba kezdő társasházakra. A különböző épületelemek hőátbocsátási tényezőjére vonatkozó új, szigorúbb követelmények jelenleg még csak az uniós, illetve a központi költségvetési forrásokból finanszírozott felújításokra vonatkoznak, ám két év múlva már minden társasházi felújítás esetében az új előírásoknak kell megfelelni. A szigorodó kritériumok teljesítése ugyanakkor nem csupán kötelezettséget jelent a lakóközösségeknek, hanem lehetőséget is biztosít számukra a rezsiköltségek jelentős és hosszú távú csökkentésére – emelik ki a Házfórum.hu társasházszakmai fórum és a Társasházi Háztartás szaklap szakértői.

A lakóépületek energiahatékonyságára vonatkozó kritériumok szigorításának első szakasza már folyamatban van, a felújításban gondolkodó társasházaknak és lakásszövetkezeteknek pedig érdemes már most felkészülniük a két éven belül esedékes második lépésre is. Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006 (V.24.) TNM rendelet és az Energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény ugyanis két lépcsőben szigorítja a hazai épületenergetikai előírásokat: az új, korábbinál szigorúbb határértékeknek 2017. december 31-ig csak az uniós és állami forrásból történő felújítások esetében kell megfelelni. Azonban a 2018. január 1-jével kezdődő második szakaszban már minden energetikai korszerűsítésbe belevágó hazai társasháznak teljesíteni kell az új előírásokat. 2020. december 31-ét követően pedig minden új építésű épületnek meg kell felelnie az úgynevezett „közel nulla energiaigény” kritériumának.

A legfontosabb változás az úgynevezett hőátbocsátási tényező csökkentése, amelynek célja, hogy az épületekben felhasznált hő minél kisebb része jusson az épülethatároló szerkezeteken (falak, tető, ablakok, stb.) keresztül a kinti környezetbe. Az új előírások a korábbinál vastagabb és jobb minőségű szigetelések alkalmazásával teljesíthetőek. Ezzel nagymértékben csökkenthető a lakások és házak hőfogyasztása, ami egyúttal számottevő költségmegtakarítást is eredményez a háztartások számára.

„Tekintve, hogy a források előteremtése és a lakóközösséggel történő egyeztetések milyen összetett feladatot jelentenek a társasházak és lakásszövetkezetek számára, érdemes mielőbb megkezdeni a tervezést és a szükséges összegek elkülönítését. Annál is fontosabb feladat ez a közös képviselők, intéző bizottságok és lakóközösségek számára, mert a felújítások eredményeképpen a rezsiköltségek akár a felével is csökkenthetőek. Így végeredményben a társasházakban élők rendszeres havi kiadásai jelentősen mérséklődhetnek” – hangsúlyozta a Házfórum.hu társasházszakmai fórum vezető szakértője.

Sárvári Marcell mindehhez hozzátette: „Régiós összehasonlításban Magyarország ma még jelentős elmaradásban van az épületállomány épületenergetikai hatékonyságát tekintve. Ezt tükrözi az a tény is, hogy Ausztriában, Szlovákiában, Szlovéniában és Csehországban már 2008 óta érvényben vannak azok a követelmények, amelyek Magyarországon csak 2018-tól lesznek hatályban”.

A meglévő épületállomány energetikai állapotának javítása kapcsán a legkritikusabb kérdés természetesen az anyagi források biztosítása, amelyekből a társasházak és lakásszövetkezetek finanszírozni tudják a felújításokat. Ahogy arra Meichl Mátyás, a Társasházi Háztartás szaklap főszerkesztője felhívja a figyelmet: „a korszerűsítési munkálatok finanszírozhatóságát segítik a különféle műszaki vizsgálatok és felújítások elvégzésére elkülönített felújítási alapok. A felújítási alap képzése ugyan nem kötelező, de azon túl, hogy egy lakóházban mindig van mit korszerűsíteni, azért is ajánlott, mert számos pályázati kiírásban követelményként jelenik meg, akárcsak az energiatanúsítvány megléte.”

A felújítási alapban összegyűlt források jó szolgálatot tehetnek a banki és pályázati konstrukciókban megkövetelt önrész előteremtéséhez is. A nagyobb munkálatoknál kiemelt szerepet kapnak a különböző uniós, állami és egyéb pályázatok. Erre jó példát mutatnak a Klímabarát Otthon, az Otthon Melege program keretében kiírt korábbi pályázatok, valamint – kisebb volumenű fejlesztések esetén – az OTP Bank által minden évben kiírt Társasházi Pályázat is. Emellett a társasházak is igénybe vehetik a felújításra is fordítható, támogatott kamatozású lakástakarék-pénztári konstrukciókat.

  • kapcsolódó anyagok
TÁRSASHÁZ
JOGALKOTÁS