Székelyföld az etnikai jellege miatt nem lehet turisztikai célpont - A román bíróság elutasította a Pro Turismo Terrae Siculorum szövetség bejegyzését.

2016.02.15. Jogi Fórum / MTI

A marosvásárhelyi táblabíróság szerint Székelyföld az etnikai jellege miatt nem lehet turisztikai célpont - a testület ezt abban az ítéletben írta, melyben február 4-én jogerősen elutasította a Pro Turismo Terrae Siculorum szövetség bejegyzését.

A szövetség most hozta nyilvánosságra a bírósági indoklást közösségi oldalán.

A táblabíróság közölte, hogy a szövetség olyan térség turizmusának a népszerűsítésére alakult, amely három különböző megye településeit tömöríti "kizárólag etnikai alapon". A bíró szerint ez ellentmond annak az alkotmánycikkelynek, amely szerint Románia területét adminisztratív szempontból megyék, városok és községek alkotják. A bíróság szerint az ellentmondás akkor is fennáll, ha a kérvényező nem közigazgatási egységként, hanem turisztikai célpontként tekint Székelyföldre.

A táblabíróság szerint az alapfokon eljáró Hargita megyei törvényszék helyesen állapította meg, hogy "Székelyföld régió nem létezik, ezért nem is lehet turisztikai célpontként népszerűsíteni". Úgy vélte, hogy azért nem meghatározóak a más történelmi régiók neveinek használatára felhozott példák, mert ezek nem etnikai alapon meghatározott régiók.

"A fellebbező által felhozott példák nem mondanak ellent az előbbieknek, ugyanis az említett helyneveknek - mint Bukovina, Retyezát, Avas, Barcaság, Naszód, Hátszeg - és másoknak nincsenek etnikai vonatkozásuk, mint a jelen esetben" - áll a táblabíróság jogerős döntésének az indoklásában.

A táblabíróság szerint nem indokolt a kisebbségi és regionális nyelvek Románia által is ratifikált chartájára sem hivatkozni ebben az esetben, hiszen nem egy helynévnek a kisebbség nyelvén történő használatáról, hanem egy "kizárólag etnikai alapon megjelenített, nem létező régióról" van szó.

A Pro Turismo Terrae Siculorum szövetség létrehozását 14 Hargita, Kovászna és Maros megyei turisztikai és vidékfejlesztési egyesület kezdeményezte tavaly októberben azzal a céllal, hogy székelyföldi turisztikai célpontokat népszerűsítsen Romániában és külföldön. A Székelyföld szó használatát a kérést megvizsgáló ügyész kifogásolta, aki szerint a megnevezés alkotmányellenes. A kezdeményezők a kifejezést Székelyföld turisztikai úti célra változtatták, de kérésüket így sem fogadta el a törvényszék.

Romániában csak a Székelyföld történelmi régió megnevezése ellen lépnek fel a hatóságok. A román ügyészség legutóbb a kézdivásárhelyi állítólagos merényletkísérlettel kapcsolatos tájékoztatásában az "úgynevezett Székelyföld" kifejezést használta, arra utalván, hogy ilyen közigazgatási egység nincsen. 

Románia más történelmi régióinak a megnevezése mindennapos például a televíziók időjárás-jelentéseiben, és állami hivatalok is viselik közigazgatásilag nem létező történelmi régiók neveit. A Belügyminisztérium alárendeltségében működő katasztrófavédelem (ISU) egységei az ország több megyéjében a régió történelmi nevét viselik. Létezik például Bánsági, Körös vidéki és Dobrudzsai Katasztrófavédelmi Felügyelőség. 

  • kapcsolódó anyagok
ROMÁNIA