No comment? - A tartalomszolgáltató olvasói offenzív kommentekért való felelősségéről

2016.02.17. Jogi Fórum / Saját Szerző

Magyarország megsértette az Európai Emberi Jogi Egyezmény véleménynyilvánítás szabadságáról szóló cikkét - mondta ki az Emberi Jogok Európai Bírósága Kamarai döntésében a MTE & Index.hu Zrt. vs. Hungary ügyben, mely az internet önszabályozó tartalomszolgáltatói, egy internetes hírportálon szereplő vulgáris és offenzív kommentekért való felelősség kérdését feszegette. A döntés még nem végleges, a Nagykamara változtathat rajta.

A bírósághoz a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete („MTE”) és az Index.hu Zrt. („index”) fordult, azt állítva, hogy a véleményszabadság sérült, mikor a nemzeti bíróság olvasóik online kommentjeiért felelősségüket megállapította.

A bíróság kiemelte, hogy habár az internetes hírportálok nem a klasszikus értelemben véve közlői a kommenteknek, mégis feladatok és kötelezettségek terhelik őket. Ugyanakkor a nemzeti, magyar bíróságok a felelősség megállapításánál nem megfelelően súlyozták a jogokat, vagyis a kérelmezők véleménynyilvánítás szabadságához való jogát az ingatlanértékesítő honlapok azon személyiségi jogával szemben, hogy tiszteletben tartsák a kereskedelmi megítélésüket.

Alapvető tények

A kérelmezők, a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete és az Index Zrt. a történtekkor még mindketten engedélyezték olvasóik számára a cikkekhez kommentek fűzését, az ÁSZF-ükben rögzített azon kitétellel, hogy a komment szerzőit terheli kommentjeikért a felelősség. Ezen felül mindketten az ún. „notice-and-take-down” rendszert használták, vagyis ha bárki jogsértő tartalmat jelzett feléjük, ők azt a jelzés alapján azonnal eltávolították.

2010. február 5-én az MTE közzétett egy állásfoglalást, véleményt, mely két ingatlanforgalmazó cég honlapjának félrevezető üzleti gyakorlatát kritizálta, vagyis azt, hogy a portálok a harminc napos ingyenes hirdetéssel annak lejártakor, amennyiben nem törlik azt, előzetes tájékoztatás nélkül díjat rónak ki. Ezt követően az Index is körbejárta a kérdést, mellyel kapcsolatban mind az MTE, mind az Index honlapján támadó és vulgáris kommentek jelentek meg.

2010. február 17-én az ingatlanforgalmazó cég pert indított az MTE és az Index ellen, azt állítva, hogy az általuk közölt vélemény és az azt követő kommentek sértették az ő személyiségi jogait, megítélését. Erre reagálva azonnal eltávolításra kerültek a kommentek, majd az MTE és az Index azzal védekeztek, hogy ők nem a közvetlen szerzők voltak, s ők nem tehetők felelőssé az olvasók kommentjeiért, s alapvetően a kritikát a számtalan ügyfélpanasz is igazolja.

A nemzeti bíróság a kérdéses kommenteket offenzívnak, sértőnek és megalázónak találta, melyek a véleménynyilvánítás szabadságán túlterjeszkedtek, így mind az MTE, mind az Index objektív felelősségét megállapították.

A nemzeti legmagasabb fórumok kimerítése után a panaszosok a strasbourgi bírósághoz fordultak 2013. március 28-án, az Európai Emberi Jogi Egyezmény 10. cikkének megsértésére hivatkozva, vagyis hogy a magyar bíróság kötelezte őket az olvasói kommentek tartalmi szűrésére, mely következtében az internetes szólás szabadságának immanens része sérült.

A strasbourgi bíróság ítélete

A bíróság számára nem volt kérdéses, hogy a magyar bíróság döntése érintette a véleménynyilvánítás szabadságát. Ezen felül a bíróság megfelelőnek találta a panaszosok azon érvét, hogy a tevékenységük vonatkozásában az általuk becsült és előrelátható kockázat miatt harmadik felek általi jogsértő kommentekért nem lehet őket felelősnek tartani. Ebből kifolyólag úgy ítélte a bíróság, hogy a beavatkozásnak nem volt legitimálható célja más jogok megvédése vonatkozásában.

A bíróság ezen felül megállapította, hogy a nemzeti fórumok a felelősség kérdésében nem súlyozták megfelelően a kérdéses jogokat, vagyis a kérelmezők véleménynyilvánításhoz való jogát és az ingatlanforgalmazó portálok jó hírnevéhez való jogát. Kiemelendő, hogy a magyar hatóságok nem mérlegelték, hogy a kommentek valósak voltak-e. Habár kétségtelen, hogy offenzív és vulgáris hangvételű megjegyzésekről volt szó, mégsem tartalmaztak gyűlöletkeltő elemeket, s nem álltak fenn a korábbi Delfi AS v. Estonia esetéhez hasonló körülmények.

A bíróság előtt nem ismeretlen a kommentek megítélésével kapcsolatos kérdés, hiszen hasonló merült fel a Delfi ügyben is, ahol a bíróság felelősnek találta az internetes hírportált. Fontos különbség azonban, hogy a magyar esetben nem gyűlöletbeszédről és erőszakra uszításról volt szó a kommentekben, habár valóban a kommentek offenzívak és vulgárisak voltak.

Így a bíróság a kommentek tartalmát és összefüggéseit tekintve úgy ítélte meg, hogy azok közérdekkel kapcsolatos témát érintettek, melyek már számtalan ügyfélpanaszt generáltak a kérdéses cég vonatkozásában. A kommenteket tekintve azonban az Európai Emberi Jogi Egyezmény 10. cikke által védett értékítéletről és véleményről van szó, s a használ kifejezések számtalan internetes portál által használtak.

Felelősség tekintetében megállapításra került, hogy habár a nemzeti bíróság felelősnek találta a kérelmezőket, azonban a hatóságok a tényleges kommentezők felelősségét nem vizsgálták. Ezen felül azt sem vették figyelembe, hogy a kérelmezők több módszerrel is felléptek a sértő kommentek ellen és azok eltávolítása céljából.

Ezen felül a kommentek hatását tekintve egyrészt megállapította a bíróság, hogy alapvetően egy magáncég kereskedelmi megítélése forgott kockán, mely nem összehasonlítható egy magánszemély megítélésével, annak erkölcsi dimenziójával. Emellett fontos körülmény, hogy a vélemény megjelenésekor és a kommentek keletkezése idején az ingatlanirodák üzleti magatartása vizsgálat alatt volt. A bíróság így úgy ítélte, hogy nem lehet világosan megmondani, hogy a kommentek bármilyen negatív, elrettentő hatással bírtak az ügyfelekre.

Másrészt a kérelmezők felelőssé tétele jelentős hatással bír a kommentezésre és az ilyen fajta véleménynyilvánító fórumokra, melyek megszüntetésére is vezethet, s ugyanakkor fontos körülmény, hogy a bíróság nem mérlegelte az internetes véleménynyilvánítás szabadságához fűződő érdek és az ingatlanos portál kereskedelmi megítéléshez való jogát.

Végül pedig a bíróság úgy talált, hogy ha egy hatékony eljáráson keresztül a gyors válaszadások biztosítottak, melyet egy jelzésre leszedő rendszer egészít ki, a legtöbb esetben elégséges a jogok és érdekek védelmére. Ebből kifolyólag a bíróság nem látja okát, hogy a kérelmezők nem léptek volna fel kellőképpen az ingatlanforgalmazó honlapjának kereskedelmi megítélése védelmében. Így a bíróság megállapította, hogy Magyarország megsértette az Európai Emberi Jogi Egyezmény 10., véleménynyilvánítás szabadságáról szóló cikkét.

  • kapcsolódó anyagok
INTERNET
ALAPJOGOK
EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA