Változtatna a tao-törvényen a törvényalkotási bizottság - Nem kell alkalmazni az államháztartási törvény rendelkezéseit egyes helyzetekben

2016.02.26. Jogi Fórum / MTI

Nem kell alkalmaznia az államháztartási törvény költségvetési támogatásokra vonatkozó rendelkezéseit a társasági adókedvezmény (tao) alapján nyújtott támogatásokra az olimpiai pályázat lebonyolításáért felelős nonprofit gazdasági társaságnak, ha az Országgyűlés is elfogadja a törvényalkotási bizottság ezen javaslatát.

A testület kormánypárti többsége csütörtökön fogadta el a változtatást, amely az indoklása szerint jogtechnikai jellegű, az "a filmtámogatások társasági adókedvezményével megegyezően biztosítja a támogatás és az államháztartásról szóló törvény összhangját".

Tóth Bertalan szocialista képviselő azonban az indoklást vitatva érdemi változtatásnak minősítette a bizottsági javaslatot. Az államháztartási törvény megkerülése szerinte azt eredményezné, hogy sem közbeszerzési, sem beszámolási kötelezettség nem terheli a pénz felhasználását, annak adatai nem lesznek közérdekből nyilvánosak. Szerinte ez is rontja majd a 2024-es játékokra való pályázásunk hitelét.

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára Tóth Bertalannak úgy felelt: azért nem vonatkozna az államháztartási törvény ezen forrásokra, mert a támogatás nyújtója nem költségvetési szerv. Mindez azonban nem jelentené azt, hogy a közpénzfelhasználás szabályai ne vonatkoznának arra - tette hozzá. Kijelentette: a felhasználás átláthatósága biztosított, hiszen nyilvános az, ki fizet kinek mekkora összeget és milyen célra.

A jobbikos Szilágyi György azt vetette fel, hogy a pályázat lebonyolításáért felelős céget párhuzamosan finanszírozzák, a jogszabály ugyanis csak a 19 milliárd forint értékű tao-támogatást érinti, miközben a társaság már létezik, működik, a fejlesztési tárca által biztosított forrásból. Arra kérdezett rá: a tao-források megjelenésével a jelenleg használt forrásaikat visszafizetik-e a költségvetésnek?

A testület ülésén több képviselő - Tóth Bertalan (MSZP) és Fodor Gábor (független) is jelezte, hogy normakontrollt tart szükségesnek a postatörvény módosításának elfogadása esetén. Tóth Bertalan a többi közt arra hívta fel a figyelmet, hogy nem lehet megismerni az FHB tulajdonszerzésének részleteit a postával közös vállalkozásban.

Kérdésére Németh Lászlóné, a Miniszterelnökség postaügyekért felelős államtitkára ismertette: miután 2013-ban az Erste és az OTP is felmondta szerződését a postával, amelynek számos tevékenysége igényel kereskedelmi banki hátteret, gyors döntést kellett hozni, így pályázat nélkül választották ki az FHB-t, "amellyel akkor már más területen is együttműködtünk" - fogalmazott.

Cáfolta, hogy a jövőben ne lenne átlátható Magyar Posta működése, hiszen van Állami Számvevőszék, és van Kormányzati Ellenőrzési Hivatal - fogalmazott.
 

  • kapcsolódó anyagok
ORSZÁGHÁZ
TÖRVÉNYHOZÁS