Nagyi, bajban vagyok! - Járványszerűen terjed Magyarországon is a trükkös csalás egy új válfaja

2016.03. 7. Jogi Fórum / Sereg András

Egyedülálló, idős hölgyek a célpontjai azoknak a csalóknak, akik az áldozatot az unoka, vagy más hozzátartozó nevében a késő esti órákban vezetékes telefonon hívják fel, majd különféle indokkal pénzt kérnek. A fővárosban tavaly ismertté vált mintegy ezer esetből csak néhány került bíróság elé.

Ismeretlen férfi az éjszakai órákban felhívott egy idős balassagyarmati asszonyt telefonon és az unokájaként mutatkozott be. A telefonáló elmondta, hogy sürgősen pénzre van szüksége, mivel bajba került, és odaküldi egyik ismerősét, aki elviszi neki a pénzt. Nem sokkal később a sértett a lakásánál megjelenő személynek nagyobb összegű készpénzt adott át, aki az átvétel után sietősen távozott. Egy másik esetben is telefonon hívtak egy nyugdíjas szekszárdi nőt. A telefonáló a sértett unokájának adta ki magát és pénzt kért. Ő is arra hivatkozott, hogy nagy bajban van. Az asszony a hívás hatására készpénzt adott át egy ismeretlen férfinak.

Járványszerűen terjed Magyarországon is a trükkös csalás egy új válfaja: az „unokázós csalás” vagy „telefonos öregezés”. A csalók az időskorú áldozatot az unoka, vagy más hozzátartozó nevében a késő esti órákban vezetékes telefonon hívják fel, majd különféle indokkal pénzt kérnek tőle. Előfordul, hogy az elkövető az unokának vagy más közeli hozzátartozónak adja ki magát, hogy az áldozatra még nagyobb hatást gyakoroljon. A leggyakrabban azt mondják, hogy az unoka (hozzátartozó) balesetet szenvedett, és az okozott károk rendezése miatt pénzre van szüksége, vagy több millió forintos kölcsönt vett fel, amit sürgősen vissza kell fizetni. De arra is hivatkoztak, hogy a hozzátartozót fogságban tartják, és csak pénzért cserébe engedik szabadon. Gazdag a variációk tárháza.

Az „unokázós csalás” nem speciális magyar jelenség. Külföldön „it’s me” („én vagyok az”) bűncselekményként emlegetik az ilyen típusú csalásokat. Az Europol felmérése szerint 2013-ban Németországban, Hollandiában, Franciaországban és Angliában mintegy 70 millió eurós kárt okoztak az „it’s me” bűncselekmények elkövetői. Még súlyosabb a helyzet Japánban, ahol már a jakuzák is gyakran élnek ezzel a módszerrel. A több mint nyolcvanezer gengszter nemcsak prostitúcióval, szerencsejátékkal, uzsorakamattal, védelemnyújtással vagy fegyver- és drogkereskedelemmel foglalkozik, hanem trükkös csalással is. A japán rendőrség szerint 2014-ben az ilyen csalások okozták a legtöbb kárt a szigetországban.

Magyarországon szerencsére a szervezett bűnözői csoportok még nem fedezték fel maguknak az „unokázós csalást”, az elkövetők általában nem tervezik konkrét személyre az akcióikat, azaz nincs megfigyelés, felderítés vagy lehallgatás, legtöbbször csak találomra hívnak fel a telefonkönyvben özvegyként jelzett személyeket, rendszerint az esti órákban, amikor már számítani lehet arra, hogy a vonal túlsó végén lévő idős embernek – aki esetleg gyógyszert is szed – már nem teljesen tiszta a tudata.

Ha a potenciális áldozat „átlát a szitán”, a telefonáló azonnal lecsapja a kagylót. Az is gyakran előfordul, hogy a sértett bizalmatlan, felhívja tényleges hozzátartozóját, és így hamar kiderül, hogy bűncselekményt kíséreltek meg ellene elkövetni. Sokszor az elkövetők slendriánsága segít a leleplezésben. Egy alkalommal például azzal hívtak fel egy nagymamát, hogy unokája részegen közlekedési balesetet okozott. Az idős hölgy azonnal gyanút fogott, mert az „ittas vezetőről” jól tudta, hogy antialkoholista. Egy másik nőt tavaly áprilisban késő este telefonon hívott fel egy férfi, és az unokájának adta ki magát. Közölte, hogy egymillió forintos tartozása miatt megverték, és kérte, teremtse elő számára az összeget. Az asszony kérdésére, hogy kivel beszél, a férfi letette a telefont. A nő azonnal értesítette a rendőrséget, a nyomozók rövid időn belül a helyszínre érkeztek. Megérkezésük után újra megcsörrent a telefon, a kagylót az egyik nyomozó vette fel, aki „nagypapaként” egyeztette a pénz átadásának körülményeit. A csalót és társát a rendőrök elfogták.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság adatai szerint 2015-ben 950 „unokázós csalási” ügyben indult büntetőeljárás. Az elkövetők felderítése azonban nagyon nehéz, a csaknem ezer ügyben alig több mint harminc gyanúsítottat hallgatott ki a rendőrség, vádemelés, bíróság elé állítás pedig csak néhány esetben történt. Ráadásul az ismertté vált bűncselekmények tényleg csak a jéghegy csúcsát jelentik. A hivatalos bűnügyi statisztika nem tudja kimutatni a ténylegesen elkövetett bűncselekmények összességét. A rejtve maradt (látens) bűncselekményekben nincs feljelentés, emiatt ezek a jogsértések nem is jutnak a hatóságok tudomására, és eljárások sem indulnak.

Lévay Miklós kriminológus szerint a bűnelkövetés mint emberi magatartás költség-haszon elv alapján modellezhető. Ha a bűnelkövetőnek megéri vagy nagyobb a reménye annak, hogy egy bűncselekményt el lehet követni a lebukás kockázata nélkül, akkor azt elköveti, ha nagyobb a kockázata a lebukásnak, akkor nem. A szituációs bűnmegelőzés is alapjában véve a költség-haszon elemzésre épül: ha megnöveljük a lebukás kockázatát, akkor remélhetjük, hogy az elkövető tartózkodni fog a szándékozott bűncselekmény elkövetésétől. Tudóstársa, Gönczöl Katalin úgy látja, hogy a megelőzési stratégia és taktika kifejlesztéséhez szükség van a tényleges kockázatra vonatkozó felvilágosításra, hiteles információk szolgáltatására, annak a folyamatnak a tudatos segítésére, amelyben az adott társadalom tagjai megismerhetik az áldozattá válás következményeit, elkerülésének módjait és az ehhez rendelkezésre álló intézményes segítség eszközeit.

A rendőrség az elmúlt hónapokban nagy hangsúlyt fektetett a tényleges kockázatra vonatkozó felvilágosításra és hiteles információk szolgáltatására. Több közlemény is napvilágot látott, amelyben az idősek családját, közvetlen ismerőseit is összefogásra buzdítják. Azt tanácsolják, hívják fel rokonuk, ismerősük figyelmét a bűnelkövetési módszerekre, és mondják el nekik a rendőrség tanácsait:

  • Ne beszéljenek idegenek előtt, nyilvános helyen magánügyeikről, ezeket az információkat a bűnelkövetők felhasználhatják.
  • Ne bízzanak meg a váratlanul telefonon vagy személyesen jelentkező idegenekben!
  • Ha gyanús telefonhívást kapnak, haladéktalanul vegyék fel a kapcsolatot unokájukkal, hozzátartozójukkal, mert ezzel tudják ellenőrizni a hívás valódiságtartalmát.
  • Soha ne adjanak át pénzt, vagy más értéket idegenek számára!
  • Bűncselekmény gyanúja esetén értesítsék a rendőrséget!

A 2013. július 1-jén hatályba lépett a Büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény alapján a korábbiaknál sokkal szigorúbban lehet fellépni az elkövetőkkel szemben, mivel az új Btk. az életkornak sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonít, mint a régi. Így minősített esetnek számít, ha a csalás sértettje idős vagy fogyatékkal élő. A csalás alapesetben ugyanis vétség, és az elkövetőre legfeljebb két évi szabadságvesztés vár. A 373. § (4) bekezdés c) pontja szerint viszont a büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a csalást a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el. 

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐELJÁRÁS
BÜNTETŐJOG