A jogalkotás, a jogalkalmazás és a jogintézmények jövője a fő témája a Jogi beszélgetések elnevezésű kétnapos rendezvénynek, amely csütörtökön kezdődött Kaposváron.
Polt Péter legfőbb ügyész a huszonnegyedik alkalommal megtartott, Hogyan tovább? című fórumon mintegy száz ember előtt tartott előadásában arról szólt, hogy az Európai Unióban a tervek szerint 2017-ben áll fel az Európai Ügyészség, amely a közösség költségvetését rontó, tekintélyét romboló csalásokat igyekszik visszaszorítani. Rámutatott, az Európai Bizottság jelzése alapján e cselekmények értéke 2014-ben meghaladta az 538 millió eurót.
A tárgyalások folynak, még vita van a szervezet hatásköréről, nyomozások elrendeléséről, ügyek áthelyezéséről, a tagállamokkal való viszonyról, s egyebek mellett a jogorvoslatról is – tette hozzá.
A legfőbb ügyész hangsúlyozta, Magyarország háromszintű, úgynevezett preeurópai ügyészséget javasol. Az első a kizárólagos hatáskörű speciális tagállami ügyészség, a második a kooperáció, a harmadik az irányításra vonatkozó döntéseket hozó stratégiai szint lenne.
A javaslatot, amely megoldaná az áfabűncselekmények problémáját is, megvitatták és támogathatónak találták a visegrádi országok ügyészi testületei – mondta el.
Sárközy Tamás, a Magyar Jogász Egylet elnöke szerint “be kell látni”, hogy a jog eszköz a politika céljainak elérésére, de egyben korlátja is a hatalom gyakorlásának, vagyis nem lehet egyszerűen átlépni rajta.
Magyarországon jelenleg nem biztosított a jogalkotás alkotmányossága, a jogalkalmazás alkotmányossága nagyjából rendben van – vélekedett.
Szavai szerint a jogalkotás alkotmányosságának problémáját mutatja, hogy 2013-ban 252, tavaly mintegy 230 törvény született, amelyekhez ötször ennyi rendelet jött, ezt lehetetlen áttekinteni.
Sárközy Tamás a jogalkalmazásról megjegyezte, más az igazsága a jognak, a társadalomnak, a politikának és a sajtónak.
Azt mondta, hogy a politikusok a választók bizalmának elnyerésével szerzik meg a hatalmat, és mivel azt meg is akarják tartani, mindig visszatükrözik a lakosság igazságérzetét. A sajtó célja pedig az, hogy eladja a lapot. Vagyis itt érdekek ütköznek.
“Helytelennek tartom, amikor a közhatalom birtokában lévők a véleménynyilvánítás szabadságával élve nem jogerős bírósági ítéleteket értékelnek, ezzel ugyanis befolyásolhatják a későbbi jogerős döntések meghozatalát” – közölte Sárközy Tamás.
Kiss László volt alkotmánybíró jogszabályokból és az alkotmánybírósági tagsága idején megfogalmazott különvéleményeiből szemezgetett. Helytelennek nevezte azt, amikor egy erősen legitimált törvényhozói hatalom úgy gondolja, gazdasági krízishelyzetben többet tehet meg, mint egyéb esetekben.
Fábián Adrián, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) közigazgatási jogi tanszékvezetője a bürokráciacsökkentésről tartott előadásában azt mondta, ez az a törekvés, amely mögött nemzeti egységfrontot lehetne létrehozni.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a bürokráciacsökkentésről tavaly elfogadott jogszabály csökkentette az eljárási, ügyintézési határidőket, ennél rövidebb határidők csak Bulgáriában vannak az Európai Unióban.
A tanszékvezető úgy vélte, a magyar közigazgatás bürokratikus volta nem az eljárási határidőkben van. Rámutatott, a hazai rendszer sokkal szélesebb spektrumban vállal feladatokat, mint a nyugat-európaiak, vannak teendői a sport, a hagyományőrzés, a tankönyvellátás, a dohánykereskedelem területén.
Kiemelte, a bürokráciacsökkentéshez szükséges megoldások megtalálásához számba kell venni a feladatokat, a személyi, tárgyi, infrastrukturális feltételeket.
Kecskés László, a PTE Állam- és Jogtudományi Karának dékánja az Európai Bíróság reformjáról szóló előadásában azt mondta, hogy a reform magába foglalja a bírói létszám növelését, és 14 millió euróba kerül évente. Megjegyezte azonban, hogy erre szükség is van, mert nő a bíróságra érkező ügyek száma.
Horváth Jenő, a Magyar Ügyvédi Kamara örökös és tiszteletbeli elnöke arról szólt, hogy az értelmezési problémák megelőzése érdekében a jövőben is kiemelten fontos a jogszabályok szövegének pontos és igényes megfogalmazása.
A tiszteletbeli elnök biztatta idősebb jogásztársait a digitális rendszerek használatára annak érdekében, hogy e tudás esetleges hiánya a későbbiekben ne okozzon gondot praxisukban.
Kéki Zoltán nyugalmazott kaposvári címzetes főjegyző felidézte, hogy a Jogi beszélgetések elnevezésű rendezvényt több mint két évtizede, a tavaszi fesztivál egyik programjaként hívta életre az önkormányzat és a hivatásrendek Kaposváron is működő szervezetei, hogy a jogot értők és kedvelők a szakma jeles képviselőinek köszönhetően bővíthessék ismereteiket.
