Nem biztosított az állandó működés, nem fizethetőek ki a bérleti díjak, ma Magyarországon a civil fogyasztóvédelmi egyesületek nem tudnak kiszámítható keretek között működni. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége az elmúlt időszakban több alkalommal megkereste a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot a civil fogyasztóvédelmi szervezetek számára kiírt pályázatokkal összefüggő problémákkal kapcsolatban. Érdemi változás azonban nincs.

Mi is a probléma?

Habár az állandó működési költségek fedezésére a Nemzeti Együttműködési Alap szolgál(na), a Szövetség pályázata, mint az 2016. március 30-án kiderült, csupán arra volt érdemes, hogy a várólista 1287. helyét szerezze meg és egyáltalán nem részesült támogatásban. Hasonló a visszajelzés a Szövetség több tagszervezete részéről: a Fogyasztóvédők Országos Egyesülete (FOE) a várólista 1047. helyére „kapaszkodhatott fel”.

Ehhez társul a 2015-ben teljesen átalakított pályázati rendszer („FV-I-15” kategória kód), amely korábban még elégségesnek bizonyult, most már azonban a fogyasztóvédelmi egyesületek a „folyamatos működés” feltételének sem tudnak megfelelni. Épp annak a feltételnek, amelyet velük szemben a Fogyasztóvédelmi Politika támaszt, emellett nem is tudják ellátni a fogyasztóvédelmi törvény 45. § (1) bekezdésben meghatározásra került feladataikat.

A fentiekre egy megoldás van csak, mégpedig, ha a pályázati rendszer továbbfejlesztése keretében szakít az illetékes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a 2015-ben bevezetett gyakorlattal és olyan projekteket dolgoz ki, amelyek illeszkednek a fogyasztóvédelmi törvényben rögzített klasszikus szakmai feladatok közé.

Ugyanis korábban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és annak Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkársága volt az, amely gyökeresen eltért a Nemzetgazdasági Minisztérium által kialakított és jól bevált gyakorlattal. E szerint ugyanis a pályázatok korábban évről-évre biztosították a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek állandó és kiszámítható, egy éves időtartamra szóló működését („érdekfeltárás-érdekérvényesítés” címszóval), még akkor is, ha a rendelkezésre álló pénzforrások szűkösebbé váltak.

Mint pedig az látható, a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) nem bizonyult alkalmasnak a jelzett problémák megoldására és a működési költségek fedezésére. Tapasztalataink szerint ugyanis a megítélt támogatási összegek csekélyek és egyáltalán nem elegendőek a fogyasztók érdekében végzett hatékony és eredményes projektek megvalósítására. Arról már nem is szólva, hogy jellemzően önerő meglétét követelik, amely feltételnek az egyesületek nehezen tudnak megfelelni.

Hiszen mint azt már fentebb írtuk a legújabb döntésük értelmében is: „a 2015. november 24-én megjelentetett NEA-16-M kódszámú, “CIVIL SZERVEZETEK MŰKÖDÉSI CÉLÚ TÁMOGATÁSA 2016.” című pályázati kiírásra benyújtott pályázatokra vonatkozóan a döntések megszülettek, a Támogató döntése értelmében az Ön pályázata a források korlátossága miatt támogatásban nem részesül. Pályázata a VÁRÓLISTA 1287. helyén áll.”

Ebből egyértelműen látszik, hogy a működési célú pályázat semmilyen lehetőséget nem biztosít a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének, ez igaz ennek több tagszervezetére is. A Fogyasztóvédők Országos Egyesülete érintett pályázata ugyanúgy elutasításra került, habár a Szövetségnél „előkelőbb”, 1047. helyet kapta a várólistán.

Hozzá kell tenni: 2015-ig a fogyasztóvédelemért felelős minisztérium a Nemzetgazdasági Minisztérium volt és ezt követően lett az illetékes szaktárca a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Ezt követően történtek jelentős változások a fogyasztóvédelemben – nem jó irányban. Ezek érintik a fogyasztóvédelem állami intézményrendszerét is, a rendelkezésre álló költségvetési források jelentősen csökkentek.

A fogyasztóvédelmi hatóság is a szervezeti átalakítások miatt problémákkal néz szembe a jövőben, a civil érdekvédelem meggyengülése mellett pedig a hatósági működéssel kapcsolatos kérdőjelek sem tesznek jót a fogyasztóvédelemnek.

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége továbbra is olyan pályázatok bevezetését szorgalmazza, amelyek ténylegesen biztosítják a fogyasztóvédelmi törvényben foglalt tevékenységek folyamatos végzését. Ennek köszönhetően a fogyasztóvédelmi egyesületek valóban működni tudnának egy olyan rendszerben, amely nem csak egyéves időtartamban teszi lehetővé feladataik ellátását.