A Jogtudományi Közlöny 1913. évi 16. számában jelent meg Finkey Ferenc írása Törvényjavaslat a munkakerülő csavargók és a közveszélyes hivatásos büntettesek elleni rendszabályokról címmel.
„Törvényjavaslat a munkakerülő csavargók és a közveszélyes hivatásos büntettesek elleni rendszabályokról.
I. Fejezet. A munkakerülő csavargók büntetése és az ellenök alkalmazható biztonsági rendszabályok.
1. §. Az a munkaképes egyén, aki rendes foglalkozás nélkül él és aki ellen alapos gyanuokok merülnek fel arra nézve, hogy tiltott cselekményekből tartja fenn magát, ha a hatóság felhivására záros határidő alatt nem vállal megfelelő tisztességes munkát, vagy a hatóság által felajánlott munka teljesítését megtagadja, mint munkakerülő csavargó 15 naptól 3 hóig terjedhető fogházzal büntetendő.
2. §. A csavargás miatt kiszabott fogházbüntetés a biróság határozata szerint birósági vagy közigazgatási fogházban, esetleg dologházban töltendő ki az ezen intézetekre fennálló szabályok szerint.
Amennyiben az elitélt a büntetés kitöltése közben megélhetését biztositó tisztességes munkát vállal, vagy a hatóság által felajánlott munka teljesitését megigéri, a kiszabott büntetési idő letelte előtt is, de legalább 15 nap kitöltése után, a fogházi felügyelő bizottság, illetőleg a dologházi felügyelő hatóság által szabadon bocsátható.
3. §. A csavargás miatt elitélt a fogházból vagy dologházból kibocsátástól számított egy évig biztonsági felügyelet alatt áll.
A biztonsági felügyelet abban áll, hogy az elitélt köteles a kezébe adott utasitásokat szigorúan megtartani, rendes illetőségi helyén vagy a felügyelő hatóság által kijelölt helységben tartózkodni, korcsmák és rendőri felügyelet alatt álló helyiségek látogatásától tartózkodni s az utasításban részére kirendelt felügyelőnél (pártfogónál) meghatározott időközökben jelentkezni és rendes foglalkozását és keresetét igazolni.
A felügyelő (pártfogó) a szükséghez képest bármikor, a felügyeleti idő leteltével pedig mindenesetre jelentést tesz a felügyelő bizottságnak, illetőleg felügyelő hatóságnak.
4. §. Ha a birósági felügyelet alá helyezett egyén a felügyeleti szabályokat megszegi s ujból munkakerülésre vagy iszákosságra adja magát, vagy ha a csavargás miatt már egy izben elitélt a fogházbüntetés kitöltésétől számitott két éven belül ujból munkakerülésben (1. §.) találtatik, a biróság az illetőt egy hónaptól hat hónapig terjedhető fogházra itéli és amennyiben az eset körülményeiből és az elitélt egyéniségéből alaposan feltételezhető, hogy a munkakerülő-csavargó életet folytatni fogja, mint hivatásos csavargót munkára nevelése végett dologházba utalja.
5. §. Dologházba utalhatja a biróság azt a fegyházra, börtönre három havi vagy ennél hosszabb tartamú fogházra elitélt egyént is, akire nézve megállapította, hogy a büntettet vagy vétséget munkakerülő-csavargó életmódja miatt követte el.
A dologház ily esetben a kiszabott szabadságvesztés-büntetés kitöltése után foganatositandó, a biróság azonban a fogház-büntetés végrehajtását el is engedheti.
6. §. A dologházba utalás előre meg nem határozott időtartamra szól, azonban egy évnél rövidebb és öt évnél hosszabb ideig nem tarthat.
7. §. A dologházban az ideutaltak hasznos ipari vagy mezőgazdasági munkával foglalkoztatandók és a képességeiknek megfelelő munkára alaposan kitanitandók.
A dologházba utaltak intézeti ruhát viselnek, intézeti élelmezést kapnak, kötelesek az igazgató által kijelölt munkát végezni. A munka kiválasztásánál figyelemmel kell lenni az elitélt egyéniségére, hajlamára, képességére s különösen arra, hogy az elsajátitott munkából kiszabadulása után az illető tisztességesen megélhessen.
8. §. A dologházba utaltak közt szigoruan el kell különiteni a következő csoportokat : 1. akik már fegyház-, börtön- vagy legalább három havi fogházbüntetést állottak ki; 2. a csupán csavargás miatt első izben beutaltakat; 3. a csavargás miatt ismételten beutaltakat.
E csoportokat ugyanazon dologházban csak akkor lehet tartani, ha teljesen elkülönitett épületrészekben helyezhetők el.
Egyebekben a dologházak szervezetét és rendtartását az igazságügyminiszter rendelettel állapitja meg.
9. §. Minden dologház vagy dologház gyanánt kijelölt fogház vagy magánintézet (14. §.) mellett külön felügyelő hatóság állitandó fel, melynek elnökét és tagjait az igazságügyminiszter nevezi ki.
A felügyelő hatóság tagjai vagy bizottságai az elnök által meghatározott sorrendben, az illető dologházat havonként meglátogatják s minden beutaltat negyedévenként legalább egyszer kihallgatnak. Tapasztalataikat a hatóság negyedévi ülésein előterjesztik és megbeszélik. A felügyelő hatóság működéséről és határozatairól félévenként jelentést lesz az igazságügyminiszternek.
A felügyelő hatóság szervezetét és eljárását az igazságügyminiszter rendelettel szabályozza.
10. §. A dologházba utalt, ha legalább egy évet kitöltött s ezalatt kellő munkaszorgalmat és jóviseletet tanusitott és a felügyelő hatóság megállapítása szerint egyéniségének átalakulása folytán alapos reményt nyujt arra, hogy szabadon bocsátásá esetén szorgalmas és tisztességes életet fog kezdeni, a felügyelő hatóság által feltételesen szabadságra bocsátható, amennyiben fogadalmat tesz aziránt, hogy azonnal tisztességes munkát vállal, illetőleg a felügyelő hatóság által szerzett alkalmazást elfogadja és állandóan becsületes munkáséletet fog folytatni.
11. §. A feltételesen szabadon bocsátott, valamint az öt évi rendes tartam kitöltésével szabadlábra helyezett is két évig biztonsági felügyelet (3. §.) alatt áll.
Ha az illető a felügyeleti idő alatt állandóan szorgalmas, munkáséletet folytatott, a felügyelő (pártfogó) jelentése alapján a felügyelő hatóság őt véglegesen szabadon bocsátja.
Ha ellenben a feltételesen szabadon bocsátott a felügyeleti szabályokat megszegi, ujból munkakerülésre vagy iszákosságra adja magát, a felügyelő hatóság azonnal visszaszállittatja a dologházba a még hátralevő idő tartamára, melybe a feltételes szabadságon töltött idő be nem számitható. Ha pedig akár a feltételes szabadságra, akár a végleg kibocsátott a felügyeleti idő alatt ujabb büntettet vagy vétséget követett el, a biróság által a kiszabott büntetésen felül újból 1—5 évi időre dologházba utalható. Az 5. §. második bekezdése ez esetben is alkalmazható.
12. §. Addig, amig a szellemileg fogyatékos (abnormális) csavargókról külön törvény nem alkottatik, ezek is az előbbi szakaszok rendelkezései szerint birálandók el. Amennyiben azonban az ily egyének elmeállapota a gyógyintézetbe elhelyezést teszi szükségessé, a biróság a büntetést vagy a dologházba utalást mellőzheti és a közveszélyes elmebetegekre fennálló szabályok szerint intézkedik.
13. §. Ha a munkakerülő csavargó külföldi illetőségű, az I. §-ban meghatározott büntetésen felül az országból való kiutasitásra itélendő s a visszatéréstől örökre vagy meghatározott időre eltiltandó.
Ha az illető e tilalom megszegésével visszatér és ujból munkakerülő csavargó életet folytat, egytől hat hónapig terjedhető fogházzal büntetendő és az országból örökre kitiltandó.
14. §. Az igazságügyminiszter felhatalmaztatik, hogy a jelen törvény életbeléptetésének idejére legalább egy országos dologház felállítása iránt intézkedjék; a szükséges többi dologházak gyanánt pedig egyes birósági vagy közigazgatási fogházakat, vagy általa alkalmasnak talált magánintézeteket jelöljön ki.
Mihelyt az állam pénzügyi ereje engedi, ez utóbbi intézetek helyett is fokozatosan országos dologházak szervezendők.
II. Fejezet. A közveszélyes hivatásos büntettesek elleni biztonsági rendszabályok.
15. §. Azt, aki legalább három izben fegyház vagy börtönbüntetést, vagy öt izben három havi vagy ennél hosszabb tartamú fogházbüntetést állott ki, és utolsó büntetésének kiállása után három éven belül ujabb büntettet követ el — amennyiben egyéniségéből, jelleméből és életmódjából kifolyólag alaposan tartani lehet, hogy az ujabb büntetés kitöltése után ismét büntetendő cselekményt fog elkövetni — mint közveszélyes hivatásos büntettest a biróság az uj büntetést kiszabott büntetésen felül arra itélheti, hogy ennek kitöltése után tíz évig biztonsági letartóztatásban maradjon.
A három évi időtartamba nem számitandó be az az idő, mely alatt a büntettes más cselekmény miatt szabadságvesztést vagy biztonsági letartóztatást állott ki.
16. §. Biztonsági letartóztatást rendelhet el a biróság az ellen is, aki az élet, testi épség, szemérem vagy a vagyon ellen elkövetett büntett miatt kiszabott büntetésének kitöltése alatt, vagy ennek feltételes szabadságon töltött utolsó része alatt ujból ilynemű büntettet követett el.
17. §. Az, aki a büntetésen felül biztonsági letartóztatásra itéltetett, a kiszabott büntetést teljes mértékben kitölteni köteles és sem közvetitő intézetbe, sem feltételes szabadságra nem bocsátható.
18. §. A kiszabott büntetés idejének letelte előtt legalább egy hónappal az elitélt kérelmére az eljárt biróság a kir. ügyészség és felügyelő hatóság (21. §.) meghallgatása után, a büntetés végrehajtásának eredménye alapján ujabb határozatot hozhat az iránt, foganatosittassék-e az elrendelt biztonsági letartóztatás, vagy az bizonyos időre — biztonsági felügyelet (23. §.) alá helyezés mellett — felfüggesztessék?
19. §. A birósági letartóztatást e czélra rendelt külön intézetben, vagy az igazságügyminiszter által kijelölt országos letartóztatási intézetek elkülönitett szárnyában, esetleg dologházban hajtandó végre.
20. §. A biztonsági őrizetben levők az illető intézetekre előirt rendszabályok alatt állanak.
Kötelesek az intézeti igazgató által kijelölt munkát végezni. Az intézeten kivüli munkára azonban nem alkalmazhatók.
A biztonsági őrizet foganatositásának részletes szabályait az igazságügyminiszter rendelettel állapítja meg.
21. §. Minden ily intézet mellett, mely biztonsági letartóztatás czéljára szolgál, külön felügyelő hatóság szervezendő.
E felügyelő hatóság szervezetét és eljárását a 9. §-ban foglaltaknak megfelelően, az igazságügyminiszter rendeletileg szabályozza.
22. §. Ha az elitélt a biztonsági letartóztatásból legalább két évet kitöltött és jóviselete, szorgalma és jellemének előnyös megváltozása következtében alapos kilátást nyujt arra, hogy ujabb büntetendő cselekményt nem fog elkövetni: a felügyelő hatóság, a kir. ügyészség hozzájárulásával javaslatba hozhatja az igazságügyminiszter előtt az illetőnek feltételes szabadságra bocsátását.
23. §. A feltételes szabadságra bocsátott, valamint a 10 évi rendes tartam kitöltésével szabadlábra helyezett egyén a kibocsátástól számitott három évig biztonsági felügyelet (3. §.) alatt áll.
Ha a szabadságra bocsátott ezen idő alatt a felügyeleti szabályokat megtartja s állandóan tisztességes munkáséletet él, a felügyelő hatóság javaslalára az igazságügyminiszter elrendeli az illetőnek végleges szabadonbocsátását.
A felügyeleti szabályok megsértése esetén a 11. §. harmadik bekezdése szerint kell eljárni.
III. Fejezet. Vegyes és záró rendelkezések.
24. §. E törvény rendelkezései a 18-ik életévüket be nem töltött egyénekre nem alkalmazhatók.
25. E törvény 1. és 13. §-ában meghatározott vétség a kir. járásbíróság hatáskörébe tartozik.
A 4., 5., 11., 15., 16., 18. és 23. §-ok eseteiben a határozathozatal a kir. törvényszéket, ha pedig a biztonsági letartóztatást esküdtbíróság hatáskörébe tartozó cselekménynyel kapcsolatban kell elrendelni, az esküdtbiróság birói tanácsát illeti.
A biróság a csavargás miatt kiszabott büntetést (1., 4., 13. §§.) itéletben, a dologházba utalást és a biztonsági letartóztatást, valamint az ezekbe való visszaszállitást (5., 11., 15., 16., 18., 23. §§.) végzésben mondja ki.
26. §. A dologházba utalás vagy a biztonsági letartóztatás tárgyában hozott végzések ellen semmiségi panasznak van helye a kir. itélőtáblához, illetőleg esküdtbiróság birói tanácsa által hozott végzés ellen a kir. Curiához az esetben, ha a biróság:
1. A biztonsági rendszabályt törvényes feltételeinek hiányában rendelte el, vagy a feltételek fennforgása esetében mellőzte;
2. a rendszabály feltételeit alaptalanul állapította meg.
27. §. A felügyelő hatóságnak a jelen törvény 10., 11. és 23. §-aiban emlitett határozatai ellen a kir. ügyészség és az elitélt nyolcz napon belül az igazságügyminiszterhez folyamodással élhetnek, aki végérvényesen határoz.
28. §. A Kbtk. 62. és 63. §-ai hatályukat vesztik.
A Kbtkv. 18. §-a és a Btkv. 41. §-a a csavargás miatt elitéltekre nem alkalmazhatók.
29. §. E törvény 1., 2., 3., 12., 13., 24., 25., 28., 29. és 30. §-ai a kihirdetés napján, többi rendelkezései az igazságügyminiszter által megállapitandó napon, legkésőbb azonban 1916 január hó 1-én lépnek életbe.
30. §. E törvény végrehajtásával az igazságügyminiszter bizatik meg.
A m. kir. igazságügyminiszter megbizásából készitette:
Dr. Finkey Ferencz.”
