Elmarasztalta Törökországot az alavita vallási kisebbség hátrányos megkülönböztetése miatt az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) – derül ki a strasbourgi székhelyű bíróság kiadott közleményéből.
Az Európa Tanácshoz kötődő testület az ítéletben arra hívta fel a figyelmet, hogy a török hatóságok megsértik az alavita kisebbség emberi jogait, mivel több mint egy évtizede beadott kérelmük ellenére nem ismerik el őket hivatalosan létező, bejegyzett vallásként. Az említett kérelmet Ankara elutasította, és ezt a döntést a török bíróság meg is erősítette, arra hivatkozva, hogy az alavita az iszlámon belüli vallási mozgalom.
Az ítélet kimondja, hogy a török döntés súlyos beavatkozás a vallásszabadságot biztosító, az Európa Tanács tagországai – köztük Törökország – által elfogadott szabályozásba. Felhívja Törökország figyelmét, hogy az alavita hit “vallási jellege mélyen gyökerezik a török történelemben és a társadalomban”.
A Törökországban 20 millió követőt számláló – a második legnagyobb vallási közösségét jelentő – vallási irányzat képviselői szeretnék elérni, hogy a helyi kormány hivatalosan ismerje el imaházaikat és istentiszteleteiket.
A alaviták számára azért is fontos vallásuk elismerése, mert állami támogatásokhoz juthatnának, továbbá vallási vezetőik is kaphatnának közalkalmazotti hivatalokat.
A bíróság kiemeli, hogy “kirívó aránytalanságok” mutatkoznak a muzulmán szunniták javára az alavitákkal szemben. Az utóbbiakat jelentős korlátozásokkal sújtják például a munkaerőpiacon, és nem kapnak állást a közhivatalokban sem. Több területen “minden ésszerű és objektív indok nélkül” éri őket megkülönböztetés.
Az alavita vagy alavi vallás az iszlám síita ágának egyik alága. Legjelentősebb közösségük Szíriában található – ahol a lakosság 12 százalékát teszik ki -, de jelentős alavita közösség él Libanonban, Törökország déli részén és a Golán-fennsíkon is.
