Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke szerint a törvényhozásnak időről időre felül kellene vizsgálnia a terrorveszéllyel kapcsolatos egyes jogkorlátozó szabályok további hatályban tartásának szükségességét.
A NAIH elnöke a terrorizmus elleni fellépéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot véleményezte, és észrevételeiről szerdán – a NAIH internetes oldalára is feltöltött levelében – tájékoztatta Molnár Zsoltot, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnökét.
Péterfalvi Attila levelében jelezte: a törvényjavaslat tervezetét a hatóság korábban a Belügyminisztérium felkérésére véleményezte, a közigazgatási egyeztetésen tett észrevételeik és javaslataik többségét a Belügyminisztérium elfogadta.
A NAIH elnöke szerint a tervezett törvénymódosítások a közelmúlt történéseire, így különösen a nyugat-európai nagyvárosokban elkövetett terrortámadásokra és a migrációs nyomás erős növekedésére, valamint az ezzel összefüggő káros jelenségre reagálva “olyan intézkedésekhez biztosítanak törvényi alapot, melyek a polgárok személyes adatainak védelméhez és a magánéletük tiszteletben tartásához való jog erőteljes korlátozásával járnak együtt”.
Mint írta, a NAIH nem vonja kétségbe, hogy a törvényjavaslat indokolásában vázolt jelenségek korlátozó intézkedések bevezetését tehetik szükségessé. Ugyanakkor Péterfalvi Attila felhívta a figyelmet arra, hogy a jogkorlátozásnak nem szabad meghaladnia a szükséges és arányos mértéket, és “nem eredményezheti az állam információs túlhatalmát az állampolgárokkal szemben”. Ezért a törvényi szabályozásnak megfelelő adatvédelmi és magánszféra-védelmi garanciarendszert kell tartalmaznia – hangsúlyozta a NAIH elnöke.
Péterfalvi Attila szerint a törvénycsomag olyan veszélyekkel szemben határoz meg megelőző és védelmi jellegű jogkorlátozó intézkedéseket, amelyekről még nem tudható, hogy átmenetiek-e, vagy hosszú időtávban kell számolni velük.
“A tervezett jogkorlátozó szabályok csak addig alkotmányosak és legitimek, ameddig azok oka, azaz a fokozott migrációs nyomás és a terrorveszély lehetősége fennáll. Ezért véleményünk szerint kívánatos lenne az, hogy a törvényhozás időről időre vizsgálja felül a terrorveszéllyel kapcsolatos egyes jogkorlátozó szabályok további hatályban tartásának szükségességét” – közölte a NAIH elnöke.
Péterfalvi Attila szerint a törvényjavaslat elfogadása esetén olyan szabályok lépnek hatályba, amelyek általános, keretjellegű felhatalmazást adnak a nemzetbiztonsági szolgálatoknak nagy mennyiségű adat automatizált összegyűjtésére.
Mint írta, az automatizált adatátvétel szabályai a korábbi törvénytervezet-változatokhoz képest finomodtak ugyan, de továbbra is kiterjednek a teljes állami szférára, amelybe fogalmilag beleértendő a teljes igazságszolgáltatás, illetve az Alkotmánybíróság és a független állami szervek adatbázisai is. Új eleme a szabályozásnak, hogy az automatizált jelentő rendszer kiterjed a hitelintézetekre és pénzügyi vállalkozásokra, valamint az egészségügyi szolgáltatók adatbázisaira is.
A NAIH elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy az automatizált adatátvétel és a jelentőrendszer teljesen kiiktatja az adatkezelő szerv közreműködését, ezért megnöveli annak a veszélyét, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok esetenként szükségtelen, indokolatlan, tömeges adatigényléssel éljenek.
A hatóság álláspontja szerint ezért az adatigénylések automatizálása a korábbinál erősebb adatvédelmi ellenőrzés kialakítását teszi szükségessé mind a nemzetbiztonsági szolgálatokon belül, mind a külső független ellenőrzést illetően.
A NAIH elnöke hangsúlyozta: az európai demokratikus jogállamoknak – így Magyarországnak is – maradéktalanul be kell tartaniuk azokat adatvédelmi és magánszféra-védelmi követelményeket, amelyeket más államokkal szemben joggal számon kérnek. Ezért örvendetesnek nevezte, hogy a törvénytervezet tartalmaz olyan felhatalmazást, amely kifejezetten biztosítja a lehetőséget a NAIH számára a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ adatkezelésének ellenőrzésére.
Kormánypárti képviselők kedden nyújtották be az Országgyűlésnek az alaptörvényt módosító javaslatukat, amelynek alapján az alkotmány új különleges jogrenddel, a terrorveszélyhelyzettel egészülhet ki. Ennek elrendelésével szükség esetén a Magyar Honvédség erőit is igénybe lehetne venni az ország biztonságának garantálásáért.
Magyarország alaptörvényének hatodik módosítását, valamint az egyes törvényeknek a terrorveszélyhelyzettel kapcsolatos módosítását Simicskó István honvédelmi miniszter (KDNP), Kósa Lajos, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnöke, Gulyás Gergely, a törvényalkotási bizottság fideszes elnöke, Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője, továbbá Rubovszky György (KDNP) és Vejkey Imre (KNDP) jegyzi.
