Napjainkban a (külföldi) csomagküldés a fénykorát éli, azonban nem árt körültekintően körbejárni a témát, – lehetőleg még a küldemény feladása előtt -, hogy később ne érje váratlan meglepetés a fogyasztókat.
Mit jelent a „megfelelő” csomagolás?
Fontos megemlíteni, hogy általában gyűjtős csomagszállítás történik, ezért érdemes a biztonságos csomagolásra időt szánni. Tisztában kell lennie a fogyasztóknak azzal is, hogy a csomagolás mindig a feladó felelőssége. Több esetben érkezett olyan panasz a Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesülethez, hogy a fogyasztó reklamációját a cég, a „nem megfelelő vagy hiányos csomagolás” -ra való hivatkozással utasította el. Példának okáért, ha a csomag dobozának belseje nem tartalmazott megfelelő kitöltő anyagot (hungarocell, stb.), tehát nem volt kibélelve, s emiatt a belső tartalom megsérült, (például elázott, összeragadt, összetört), azért a vállalkozás nem tudta a fogyasztó kártérítési igényét elfogadni. Célszerű ezért, hogy már a csomagolás közben készítsenek a fogyasztók fényképfelvételeket – és ne csak a végső, lezárt dobozról -, annak igazolásaképp, hogy a dobozban például milyen kitöltő anyag van. Fénykép készítése egyebekben minden olyan tárgy szállítása esetén ajánlott, mely törékeny, sérülékeny vagy nagy értéket képvisel. A nagy értékű árukra érdemes biztosítást is kötni, azonban fontos tudni, hogy annak megléte nem jelent automatikus kártérítést. Végezetül egyértelműnek tűnhet, de a feladásra szánt csomagra mindenképp rá kell írni a feladó nevét és címét, valamint természetesen a címzett adatait is.
Kárbejelentés, kártérítési igény
A sérült vagy eltűnt szállítmányokkal kapcsolatos kárbejelentéseket az egyes futárszolgálatok által előírt határidőben, valamint (általában) írásban kell bejelenteni a cégeknek. A fogyasztók figyeljenek erre, hiszen a (jogvesztő) határidők elmulasztása a panaszok vállalkozás általi elutasítását vonhatja maga után esetlegesen. A cégek továbbá elutasítanak minden olyan kártérítési igényt, amelyhez nincs csatolva fényképes bizonyíték a sérült szállítmányról, a kézbesítéskor készített jegyzőkönyv másolatáról és az áru értékét igazoló számla másolatáról. Ezek hiányában nem bizonyítható ugyanis, hogy a csomag a szállítás során sérült meg. Van olyan cég is, amely csak abban az esetben fogad el reklamációt, ha a csomagon külsérelmi nyom látható, pl. kiszakadt a doboz. Egyebekben, ha bármilyen sérülést találunk a csomagoláson az átvételnél, ellenőrizzük a csomag tartalmát is, így a futár azonnal fel tudja venni a kárjegyzőkönyvet.
A csomag elvész vagy megsemmisül
Egy fogyasztó azért fordult az Egyesülethez, mert sérelmezte, hogy a csomagküldő cég nem az elveszett küldeményben található műszaki cikk vételárát, hanem „csupán” kártérítési átalányt fizetett meg utóbb a részére (ebben az esetben ez az összeg a szolgáltatásért kifizetett díj tizenötszöröse volt). Az ilyen vagy ehhez hasonló esetek elkerülése végett érdemes a vállalkozás általános szerződési feltételeit (ÁSZF) áttanulmányozni, – még a küldemény feladása előtt -, és annak a cégnek a szolgáltatásait igénybe venni, mely a legkedvezőbb feltételeket tartalmazza a fogyasztóra nézve ilyen esetekben. Az ÁSZF végigolvasása abban is segítheti a fogyasztók tájékozódását, hogy melyek azok az áruk, amelyeket nem, vagy csak különböző feltételek megléte esetén szállít a cég. Ha pedig a csomag veszélyes áru besorolással (pl.: UN számmal) rendelkezik, úgy szintén speciális szabályok vonatkoznak a feladására.
Végezetül ne feledjék a fogyasztók, hogy egyedi vitájuk esetén a békéltető testületekhez is fordulhatnak, ahol gyors, szakszerű és ingyenes eljárásában rendezhetik problémájukat – akár egyezségkötéssel is – a cégekkel.
