Az ombudsman szerint komoly problémákkal küzd a gondnoksági rendszer: a hivatásos gondnokok képzése nem megfelelő, a díjazásuk a felelősségteljes feladataikhoz mérten meglehetősen alacsony, túl sok érintett jut egy gondnokra, mindez pedig a gondnokság alatt álló, kiszolgáltatott emberek jogsérelméhez vezet.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala a gondnoksági rendszer átfogó vizsgálata alapján azt közölte: Székely László a rendszer mielőbbi felülvizsgálatát kérte a szaktárcától, valamint a támogatott döntéshozatal megerősítésére is felhívta a figyelmet.
    

A közlemény szerint az elmúlt években sok, részben vagy teljesen korlátozó gondnokság alatt álló, fogyatékossággal élő, betegséggel küzdő vagy idős embertől érkezett beadvány az ombudsmanhoz, ezekben a hivatásos gondnokok eljárását sérelmezték. A problémák jellemzően abból fakadnak, hogy egy-egy hivatásos gondnoknak akár száz gondnokoltja is van – írta a hivatal.
    

Székely László hivatalból indított átfogó vizsgálatot, amely kiterjedt a gyámhivatalok és egyes civil szervezetek támogatott döntéshozatali tapasztalatainak megismerésére. E jogintézmény bevezetésével a cselekvőképesség érintése nélkül lehet kirendelni támogatót az egyes ügyek intézésében belátási képességük kisebb mértékű csökkenése miatt segítségre szoruló nagykorúaknak.
    

Az ombudsman szerint kulcsfontosságú kérdés, hogy a cselekvőképességükben korlátozott embereket megfelelően támogatja-e a gondnoksági rendszer a jogaik érvényesítésében.
    

Magyarországon – a 2015. március 31-i állapot szerint – csaknem 34 ezren állnak teljesen, míg mintegy 26,5 ezren részlegesen korlátozó gondnokság alatt. A vizsgálat igazolta a hivatásos gondnokok túlterheltségét, alacsony díjazását, a komoly fluktuációt. Mindez az egy hivatásos gondnokra jutó gondnokoltak magas számával együtt összességében nem garantálja a gondnokoltak jogainak érvényesülését – fogalmaztak.
    

Székely László azt is feltárta, hogy megyénként jelentősen eltér a hivatásos gondnokok – korszerűtlen tematikán alapuló – képzésének díja és gyakorlata.
    

Az alapjogi biztos szerint mindez a gondnoksági rendszer diszfunkciójához vezet, és nem egyeztethető össze az egyenlő bánásmód követelményével, a fogyatékossággal élő emberek kiemelt védelmével, valamint a Magyarország által vállalt nemzetközi emberi jogi kötelezettségekkel.
    

Székely László jelentésében emellett kiemelte, hogy előremutató lépés volt a támogatott döntéshozatal bevezetése, ugyanakkor komoly problémákat okozhat az a jogtechnikai megoldás, amellyel a hivatásos támogatókat mindössze hat hónap alatt képezték át hivatásos gondnokokból és “az egyszerűbb megoldást választva” a gyámhivatali rendszerbe építették be az új intézményt.
    

Az ombudsman felkérte az emberi erőforrások miniszterét, hogy a területtel érintett szaktárcákkal együttműködve fontolja meg a gondnokság személyi feltételeinek, képzési és továbbképzési rendszerének mielőbbi felülvizsgálatát – olvasható a közleményben.