Kínának nincs történelmi joga a dél-kínai-tengeri területekhez, és így ahhoz sem, hogy igényt tartson az ott található nyersanyagok kitermelésére – mondta ki ítéletében az Állandó Választottbíróság.

Hágai székhelyű bíróság kedden hirdette ki annak a nemzetközi eljárásnak az eredményét, amelyet a Fülöp-szigetek kezdeményezett a Kínai Népköztársaság dél-kínai-tengeri területi követeléseinek megkérdőjelezésére.
    

A bíróság kimondta, hogy Kína nemzetközi törvénybe ütköző módon megsértette a Fülöp-szigetek szuverenitását azzal, hogy a szigetországhoz közeli zátonyokon terjeszkedik, vitatott területen halásznak – megzavarva és korlátozva ezzel a Fülöp-szigeteki halászatot – és nyersanyag-kitermelést folytat. A nemzetközi szerződések megsértése mellett tevékenységével állandó és visszafordíthatatlan károkat okozott több korallzátony ökoszisztémájában. A mesterségesen feltöltött szigetek pedig nem növelik a tengerészeti övezetet – tették hozzá.
    

Hangsúlyozták, hogy a Fülöp-szigetek partvonalától számított 200 tengeri mérföldes körzetbe eső szigetek, zátonyok, homokpadok nem tartoznak Kína gazdasági övezetébe. 
    

A döntés hivatalosan érvényteleníti azt a – környékbeli és távolabbi országokat is zavaró – területi igényt, amelyet Kína kilenc vonallal határolt be a Dél-kínai-tengeren, és történelmi hivatkozásokkal követel magának.
    

A bíróság azt is megjegyezte, hogy noha a kínai hajósok és halászok – a szomszédos országok lakosaihoz hasonlóan – történelmi idők óta éltek a Dél-kínai-tenger szigetein és használták őket, nincs bizonyíték arra, hogy Kína a történelem folyamán kizárólagos ellenőrzése alatt tartotta volna a területet vagy azok erőforrásait.    
    

Fülöp-szigetek 2013 januárjában fordult az hágai bírósághoz a megoldhatatlannak tűnő tengeri területi viták rendezésének elősegítése és a kapcsolódó jogi kérdések tisztázása céljából.
    

Manila panaszait az ENSZ Tengerjogi Egyezményére (UNCLOS) alapozva fogalmazta meg, amelyet mindkét ország, a Fülöp-szigetek és Kína is ratifikált. Álláspontja szerint e nemzetközi szerződés kizárja Kínának a dél-kínai-tengeri területekre kivetett igényét.