Az Európai Bizottság a közös európai menekültügyi rendszer reformjának befejezésére irányuló javaslatokat mutat be egy hatékonyabb, méltányosabb és humánusabb menekültügyi politika érdekében, amely mind rendes körülmények között, mind jelentős migrációs nyomás esetében eredményesen képes működni.
Az Európai Bizottság a közös európai menekültügyi rendszer reformjának befejezésére irányuló javaslatokat mutat be egy hatékonyabb, méltányosabb és humánusabb menekültügyi politika érdekében, amely mind rendes körülmények között, mind jelentős migrációs nyomás esetében eredményesen képes működni. E célból és a tapasztalatok alapján közös és uniós szinten harmonizált szabályokra van szükség egy hatékonyabb és koherensebb menekültügyi rendszerhez. Ezért a Bizottság javasolja egy, a nemzetközi védelemmel kapcsolatos közös eljárás létrehozását, a nemzetközi védelemre jogosultak védelmére és jogainak biztosítására vonatkozó egységes standardok megalkotását, és a fogadási körülmények további harmonizálását az Unióban. Ezek a javaslatok összességében egyszerűsíteni fogják és lerövidítik a menekültügyi eljárást és a döntéshozatalt, eltérítik a menedékkérőket a szabálytalan továbbutazástól és javítják a nemzetközi védelemre jogosultak integrációs kilátásait.
Frank Timmermans első alelnök így nyilatkozott: „Az EU-nak olyan menekültügyi rendszerre van szüksége, amely egyszerre eredményes és védelmező, közös szabályokon, szolidaritáson és igazságos felelősségmegosztáson alapul. A javasolt reformok biztosítják, hogy a nemzetközi védelmet gyorsan megkapják azok, akik ténylegesen rászorulnak, ám egyben azt is, hogy azokat, aki nem jogosultak védelemre az Unióban, gyorsan vissza lehessen küldeni. A mai javaslatok révén a közös európai menekültügyi politika valamennyi eleme az Európai Parlament és a Tanács elé kerül.”
Dimitrisz Avramopulosz, a migrációs ügyekért, az uniós belügyekért és az uniós polgárságért felelős biztos a következőket nyilatkozta:„Amit ma javasolunk, az az EU közös menekültügyi rendszere átfogó reformjának záróköve. Ezek a változások valódi közös menekültügyi eljárást létrejöttéhez vezetnek, és garantálják, hogy a menedékkérőket egyformán és megfelelően kezeljék, függetlenül attól, hogy melyik tagállamban nyújtották be a kérelmüket. Ugyanakkor egyértelmű kötelezettségeket és feladatokat rovunk a menedékkérőkre, hogy megakadályozzuk a szabálytalan továbbutazást és az eljárások kijátszását. A célunk egy gyors, hatékony, harmonizált szabályokon és a tagállamok közötti kölcsönös bizalmon alapuló közös rendszer megteremtése.”
A ma bejelentett jogalkotási javaslatok a Bizottság által a közös európai menekültügyi rendszer reformja érdekében május 4-én elfogadott első javaslatcsomagot követik, amint az az európai migrációs stratégiában és a Bizottság április 6-i közleményében szerepelt. Egy olyan stabil, összehangolt és integrált európai menekültügyi rendszer létrehozására irányulnak, amely közös, harmonizált szabályokon alapul, és amely teljes mértékben összhangban van a Genfi Egyezményben és az alapvető emberi jogi eszközökben szereplő, a nemzetközi védelemre vonatkozó normákkal.
Méltányos és hatékony közös uniós eljárás
A Bizottság javaslata értelmében a menekültügyi eljárásokról szóló irányelv helyébe egy rendelet lépne, amely a tagállamok között az elismerési arány terén mutatkozó különbségek csökkentése, a szabálytalan továbbutazás visszaszorítása, valamint a menedékkérők eljárási jogaira való közös biztosítékok létrehozása érdekében teljes mértékben harmonizált uniós eljárást teremtene a nemzetközi védelem tekintetében. A javaslat:
-
Egyszerűsíti, tisztázza és lerövidíti a menekültügyi eljárásokat: Az egész eljárás lerövidül és áramvonalasodik, a határozatok rendes körülmények között hat hónapon belül vagy rövidebb idő alatt megszületnek. Bizonyos esetekre – különösen akkor, ha a kérelem befogadásra alkalmatlan vagy nyilvánvalóan megalapozatlan, vagy a gyorsított eljárásos ügyekben – rövidebb határidők (egy és két hónapok közöttiek) vonatkoznának. Határidő (egy hét és egy hónap között) vonatkozna a fellebbezések benyújtására, és az elsőfokú fellebbezési szakaszban a határozatok meghozatalára is (kettőtől hat hónap).
-
A menedékkérők jogaira vonatkozó közös biztosítékokat hoz létre: A menedékkérőket már a közigazgatási eljárás során meg fogja illetni a személyes meghallgatáshoz, a jogi segítségnyújtáshoz és a képviselethez való jog. A speciális szükségletekkel rendelkező menedékkérők és a kísérő nélküli kiskorúak jogai megerősödnek, az utóbbiakhoz gyámot rendelnének legkésőbb a kérelem benyújtásától számított ötödik naptól;
-
Szigorúbb szabályokat vezet be a visszaélések ellen: Új kötelezettség lenne a hatóságokkal való együttműködés, és ennek megszegése szigorú következményekkel járna. A jelenlegi szabad választás helyett kötelező lenne szankcionálni az eljárási szabályok megszegését, az együttműködés hiányát és a továbbutazást, ideértve azt a szankcionálási lehetőséget is, hogy az ilyen esetben hallgatólagosan visszavontnak vagy nyilvánvalóan megalapozatlannak minősített kérelmet elutasítják, illetve gyorsított eljárást alkalmaznak;
-
Harmonizálja a biztonságos országokra vonatkozó szabályokat: A Bizottság tisztázza és kötelezővé teszi a biztonságos ország elvének alkalmazását. A Bizottság javasolja a biztonságos származási országok és biztonságos harmadik országok európai listáinak meghatározását vagy azok európai szinten történő kijelölését a rendelet hatályba lépésétől számított öt éven belül nemzeti szinten történő kijelölése helyett.
Összehangolja a védelemre vonatkozó normákat és jogokat
A menedékkérők ugyanolyan védelmet kell, hogy kapjanak a szükséges időre, függetlenül attól, hogy melyik országban nyújtották be a kérelmüket. A Bizottság javaslata értelmében a kvalifikációs irányelv helyébe egy rendelet lépne a védelemre vonatkozó normák uniós szintű összehangolása, továbbá a továbbutazások és a menedékkérelem több tagállamban történő benyújtásának megelőzése („asylum shopping”) érdekében. A javaslat biztosítani fogja:
-
A nagyobb összhangot az elismerési arányok és a védelem formái között: Össze lesz hangolva a védelem formája és a nemzetközi védelemre jogosultak számára biztosított tartózkodási engedélyek időtartama. A tagállamok kötelesek lesznek figyelembe venni a menedékkérő származási országában tapasztalható helyzetre vonatkozóan az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége által nyújtott iránymutatást, valamint elemezniük kell majd a nemzetközi védelem lehetséges alternatíváit a visszaküldés tilalma elvének tiszteletben tartása mellett.
-
A továbbutazás szankcionálására vonatkozó szabályok szigorítását: A nemzetközi védelemre jogosultak hosszú távú tartózkodásra való jogosulttá válásához szükséges 5 éves várakozási időszak minden egyes alkalommal újra fog kezdődni, amikor az érintett személyt olyan tagállamban találják, ahol nincs joga tartózkodni vagy élni;
-
Azt, hogy csak a szükséges időre járjon védelem: Kötelezővé válna az érintett helyzetének felülvizsgálta annak érdekében, hogy figyelembe lehessen venni például a származási országban bekövetkező változásokat, amelyek hatással lehetnek a védelemre való rászorultságra;
-
Erősebb integrációs ösztönzőket: Egyértelművé válnak a nemzetközi védelemben részesülő személyek szociális biztonsággal és szociális ellátással kapcsolatos jogai és kötelezettségei, továbbá a szociális ellátás egyes fajtáira való jogosultság az integrációs intézkedésekben való részvétel feltételéhez lesz köthető.
Méltó és összehangolt befogadási körülményeket az egész EU-ban
Végül a Bizottság javasolja a befogadási feltételekről szóló irányelv reformját annak érdekében, hogy a menedékkérőket az egész EU-ban harmonizált és méltó befogadási körülmények várják, ezáltal is segítve a továbbutazások megelőzését. A reform elemei:
-
Annak biztosítása, hogy a tagállamok alkalmazzák a befogadási feltételekre vonatkozóan az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal által kialakított normákat és mutatókat, valamint hogy a kellő mennyiségű és megfelelő minőségű befogadási kapacitás biztosítása érdekében vészhelyzeti terveket készítsenek, és ezeket naprakészen tartsák, aránytalan nyomással járó helyzetekre is kiterjedően;
-
A menedékkérők elérhetőségének biztosítása és szökés kockázatának csökkentése azáltal, hogy a tagállamok kijelölhetnék tartózkodási helyüket, illetve bejelentkezésre kötelezhetnék őket. Azokban az esetekben, ha a menedékkérő nem tesz eleget a kijelölt helyen való tartózkodásra vonatkozó kötelezettségének, és fennáll a szökés veszélye, a tagállamok őrizetet alkalmazhatnának;
-
Annak egyértelműsítése, hogy a befogadási feltételeket csak a felelős tagállam biztosítja és világosabb szabályok azzal kapcsolatban, hogy az anyagi befogadási feltételek mikor csökkenthetőek, és a pénzbeli ellátások milyen esetekben válthatóak ki természetbeni ellátással;
-
Korábbi hozzáférés biztosítása a munkaerőpiachoz, legkésőbb a menedékjog iránti kérelem benyújtását követő hat hónap elteltével, ezáltal csökkentve a függőséget, miközben biztosítani kell, hogy a hozzáférés a munkaerő-piaci normák teljesülésének biztosítása mellett történjen.
-
Közös megerősített biztosítékok a speciális szükségletekkel rendelkező menedékkérők és a kísérő nélküli kiskorúak számára; az utóbbiakhoz gyámot rendelnének legkésőbb a kérelem benyújtásától számított ötödik naptól;
Háttér-információk
Hivatalba lépése után, az Európai Bizottság elnökeként Jean-Claude Juncker külön migrációs biztost nevezett ki: Dimitrisz Avramopulosz felelős a Juncker-Bizottság politikai iránymutatása 10 prioritásának egyikét képező új migrációs politika kialakításáért, Frans Timmermans első alelnök koordinációja mellett együttműködve a többi biztossal.
2015. május 13-án az Európai Bizottság az európai migrációs stratégia közzétételével egy széles körű stratégiát vázolt fel annak érdekében, hogy kezeljék a folyamatban lévő válsághelyzet jelentette azonnali kihívásokat, és ezzel egyidejűleg biztosítsák az EU számára a migráció közép- és hosszú távon történő jobb kezeléséhez szükséges valamennyi eszközt az irreguláris migráció, a határok, a menekültügy és a legális migráció területén. A stratégia keretében tavaly három végrehajtási csomagot mutattak be 2015. május 27-én, 2015. szeptember 9-énés 2015. december 15-én.
2016. április 6-án az Európai Bizottság közzétett egy közleményt, amely elindította a jelenlegi közös európai menekültügyi rendszer reformját, amint azt Juncker elnök politikai iránymutatásaiban bejelentette és amint az az európai migrációs stratégiában is szerepelt.
Ezután a Bizottság 2016. május 4-én bemutatta első reformcsomagját. A csomag a fenntartható és méltányos dublini rendszer létrehozására, az Eurodac rendszer megerősítésére és az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének létrehozására irányuló javaslatokat tartalmazott.
Az április 6-ai közlemény az irreguláris migrációs áramlatok csökkentésének célját is kitűzte a védelemre szorulók EU-ba jutását lehetővé tevő biztonságos és jogszerű csatornák létrehozása révén. E célból a Bizottság ma előterjeszti az uniós áttelepítési keretprogramra vonatkozó javaslatát is.
