Az Európai Bizottság újból hangsúlyozta, hogy elkötelezett az uniós jogszabályok teljes körének, különösen a világviszonylatban legnagyobb, 500 millió polgárt magában foglaló egységes piac hatékony végrehajtása mellett.
Az éves jelentés egyértelmű képet ad a Bizottság európai uniós jog alkalmazásának ellenőrzésével és érvényesítésével kapcsolatos 2015. évi tevékenységéről. A belső piaci eredménytábla tanúsága szerint a legtöbb területen sikerült megszüntetni az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgását érintő akadályokat. A Bizottság és a tagállamok közötti konstruktív párbeszédnek köszönhetően egyre többször sikerül hivatalos eljárás nélkül megoldani a megfeleléssel kapcsolatos problémákat.
Ugyanakkor egyes területeken a helyzet stagnál, sőt rosszabbodik, új akadályok keletkeznek, és az egységes piacot hozzá kell igazítani az újabb körülményekhez: az innovatív gondolatok és az új üzleti modellek érvényesülését is lehetővé kell tenni.
Az uniós jog alkalmazásának ellenőrzéséről szóló jelentés
Az uniós jog alkalmazásának ellenőrzéséről szóló 33. éves jelentés áttekintést ad arról, hogy 2015-ben az egyes tagállamok milyen teljesítményt nyújtottak az uniós jog alkalmazásának kulcsfontosságú területein, és mik voltak a jogérvényesítési szakpolitika főbb fejleményei. Az egységes piac továbbra is Európa egyik legnagyobb vívmánya, amelyből magánszemélyek és vállalkozások milliói profitálnak nap mint nap, hiszen szabadon választhatnak lakóhelyet, munkahelyet, illetve folytathatnak kereskedelmi tevékenységet a 28 tagállamban, abban a biztos tudatban, hogy világos szabályrendszer vonatkozik rájuk.
A Bizottság akkor indít kötelezettségszegési eljárást, ha valamelyik tagállam vélelmezhetően megsértette az uniós jogot, de nem orvosolja a problémát. Két eset lehetséges. Az egyik az, amikor egy tagállam nem jelenti be a megállapított határidőn belül azokat a nemzeti intézkedéseit, amelyekkel egy európai uniós irányelvet átültetett a saját nemzeti jogába. A másik pedig az, hogy a tagállami jogszabályok nincsenek összhangban az uniós jogszabályokkal, illetve a nemzeti hatóságok nem alkalmazzák helyesen az uniós jogot.
A kötelezettségszegési eljárások száma az öt évvel ezelőtti helyzettel összehasonlítva tartósan alacsony. Ez annak a jele, hogy sok esetben hatékony eszköz lehet a tagállamokkal folytatott strukturált párbeszéd, amelyre az esetleges kötelezettségszegési eljárás indítása előtt kerül sor. Az ügyek számában mutatkozó tendencia egyben a Bizottság azon határozott szándékát is mutatja, hogy együtt kíván működni a tagállamokkal annak érdekében, hogy a jogszabályoknak való megfelelés a kezdetektől fogva jobb legyen, és a vélelmezett kötelezettségszegések a magánszemélyek és vállalkozások érdekében gyorsabban rendeződjenek. Ebben a tekintetben az EU Pilot, valamint a termékekre és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó műszakiszabály-tervezetek elfogadásuk előtti bejelentési eljárásaértékes eszközök az uniós jog megsértésének korai szakaszban történő helyreigazítása szempontjából.
2014-hez hasonlóan a legtöbb kötelezettségszegési eljárásra 2015-ben is a környezetvédelem és a közlekedés szakpolitikai területein került sor.
Az irányelvek késedelmes átültetésének visszaszorítása
A Bizottság eltökélten törekszik arra, hogy a tagállamok az általuk vállalt határidőre átültessék az uniós irányelveket nemzeti jogrendjükbe. Az uniós jog késedelmes átültetése meghiúsítja, hogy az állampolgárok és a vállalkozások élhessenek az uniós jog előnyeivel, kedvezőtlen hatással van az átfogó jogbiztonságra, valamint méltánytalanul torzítja a versenyfeltételeket az egységes piacon.
A késedelmes átültetés miatt indított új kötelezettségszegési eljárások száma 2015-ben enyhén csökkent az azt megelőző évhez képest. A késedelmes átültetési eljárások többek között a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II), a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek ellenőrzéséről, valamint az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló irányelvekkel kapcsolatos területeket érintik.
Az időben történő átültetés megkönnyítése érdekében a Bizottság végrehajtási tervek, témaspecifikus honlapok és iránymutatások rendelkezésre bocsátásával, valamint a bevált gyakorlatok szakértői megbeszélések keretében történő megosztásával továbbra is támogatta a tagállamokat.
Ha a tagállamok a közösen megállapított határidőn belül nem ültetik át valamelyik irányelvet, a Bizottság következő lépésként a Lisszaboni Szerződés alapján bevezetett pénzügyi szankciórendszer nyújtotta lehetőségek teljes mértékű kihasználásához folyamodik: ennek megfelelően hat ügyben az Európai Unió Bíróságához fordult, és pénzügyi szankció kiszabását kérte. Az említett esetekben Németország, Görögország, Luxemburg, Szlovénia és (két esetben) Lengyelország volt érintett.
A belső piaci eredménytábla
Az időbeli átültetés nem jelent szükségszerűen helyes átültetést. A belső piaci eredménytábla pontosan tükrözi az aktuális helyzetet az uniós egységes piaci szabályok végrehajtása terén. Értékeli az uniós szabályok uniós tagállamok általi alkalmazását, valamint feltárja azokat a területeket, ahol a hiányosságok kezelésére az uniós országok fokozott erőfeszítésére van szükség.
A Bizottság foglalkozik az állampolgárok panaszaival
A polgárok és érdekelt felek az Europa portálon (Az Önt megillető jogok és lehetőségek) keresztül elérhető online panaszbejelentő űrlap kitöltésével jelezhetik, ha úgy vélik, hogy sérült az uniós jog.A panaszok többsége 2015-ben, akárcsak az azt megelőző évben, a foglalkoztatási és szociális ügyeket, az egységes piacot, a jogérvényesülést és a fogyasztói jogokat érintette. A panaszbejelentő űrlap részeként a SOLVIT segíthet a polgároknak és a vállalkozásoknak egy másik uniós tagállam hatóságával kapcsolatos problémáik megoldásában.
