Augusztus 28-án befejeződött a nyári ítélkezési szünet az Alkotmánybíróságon. Az őszi ülésszak kezdetén csokorba gyűjtöttük az év első nyolc hónapjának tíz legfontosabb – szigorúan kronologikus sorrendbe állított – alkotmánybírósági határozatát.
1. A kaposvári hajléktalanügy – 3/2016. (II. 22.) AB határozat
Az Ab február 16-án megállapította, hogy Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának a közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló 7/2013. (III. 4.) önkormányzati rendelete 7. § (3) bekezdése vonatkozásában az Alaptörvény XXII. cikk (3) bekezdéséből fakadó alkotmányos követelmény, hogy a rendelet a hatálya alá tartozó területen tartózkodó hajléktalan személyekre nem alkalmazható. Az alapvető jogok biztosa szerint azzal, hogy az önkormányzat tiltja és szankcionálja az életvitelszerű lakhatás céljára használt ingóságok közterületi tárolását, illetve elhelyezését, lényegében az életvitelszerű közterületi tartózkodást bünteti. Az Ab nem talált összefüggést a támadott rendelkezés és az Alaptörvény XXII. cikk (3) bekezdésében foglaltak között. A döntés indokolása szerint az életvitelszerű közterületi tartózkodás, és az annak tartalmát képező magatartások kizárólag szabálysértésként, és az ott meghatározott körben szankcionálhatóak. A határozathoz Stumpf István párhuzamos indokolást, Czine Ágnes, Kiss László és Lévay Miklós különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Varga Zs. András)
2. A közérdekű adatok nyilvánossága – 6/2016. (III. 11.) AB határozat
Az Ab március 8-án megállapította, hogy a Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.594/2014/6. számú ítélete alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. Az indítványozó a Kormányzati Ellenőrzési Hivataltól (KEHI) közérdekű adat közlését kérte, amit a hivatal megtagadott. Az elsőfokú bíróság helyt adott a keresetnek és adatszolgáltatásra kötelezte a KEHI-t, a másodfokú bíróság azonban megváltoztatta az ítéletet és elutasította a keresetet. Az indítványozó szerint a bírósági döntés sérti a közérdekű adatok megismeréséhez való jogát. Az Ab megalapozottnak találta az alkotmányjogi panaszt, mert a bíróság a közérdekű adatok kezelésére nem vonatkozó törvényi feltétel szükségtelen kitágításával indokolatlanul korlátozta a közérdekű adatok megismerését. A testület szerint a közérdekű adatok esetében a nyilvánosság korlátozása csak akkor fogadható el alkotmányosan indokoltnak, ha azt más alapjog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme kényszerítően indokolja. A határozathoz Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Salamon László, Sulyok Tamás, Szívós Mária és Varga Zs. András különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Stumpf István)
3. Alkotmányos a postatörvény módosítása – 7/2016. (IV. 6.) AB határozat
Az Ab március 31-én hozott határozatában megállapította, hogy a parlament által a március 1-jén elfogadott, a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosításáról szóló törvény 2. §-a nem alaptörvény-ellenes. Áder János államfő a postatörvény módosításával összefüggésben kizárólag a módosító jogszabály hatályba léptető rendelkezését kifogásolta, és a visszaható hatályú jogalkotás tilalmának sérelmére hivatkozott. Az Ab hangsúlyozta: a szabályozás a Magyar Posta üzleti titkainak védelmében olyan nyilvánosságkorlátozást tesz lehetővé, amit az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény is megenged. Annak eldöntése, hogy egy konkrét adatnak a nyilvánosságra hozatala az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet, illetve indokolatlan előnyt okoz-e, a rendes bíróságok feladata. A határozathoz Czine Ágnes, Pokol Béla és Szalay Péter különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Lenkovics Barnabás)
4. Alaptörvény-ellenes a jegybanktörvény módosítása – 8/2016. (IV. 6.) AB határozat
Az Ab március 31-én hozott határozatában megállapította, hogy az Országgyűlés március 1-jén elfogadott, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvény 4. §-ának a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 162. § (4) és (7) bekezdéseit megállapító rendelkezései alaptörvény-ellenesek. A törvénymódosítás 5. §-ának a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 183/G. § (3) bekezdését megállapító rendelkezése szintén alaptörvény-ellenes. Áder János köztársasági elnök a jogszabályt nem hirdette ki, hanem előzetes normakontrollt kért. Az Ab osztotta az államfő alkotmányos aggályait. A határozat indokolása szerint az MNB közfeladatot lát el, és kizárólag közpénzzel gazdálkodik, ezért az átláthatóság és a közélet tisztasága érdekében a nyilvánosság előtt elszámolással tartozik. A határozathoz Pokol Béla párhuzamos indokolást, valamint Pokol Béla és Varga Zs. András különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Lenkovics Barnabás)
5. Levélben történő szavazás – 3086/2016. (IV. 26.) AB határozat
Az Ab április 19-én megállapította: nem alaptörvény-ellenes, hogy a választási eljárásról szóló törvény a magyarországi lakcímmel rendelkező, a szavazás napján külföldön tartózkodó választópolgárnak nem biztosítja a levélben történő szavazást. Az indítványozónak azt az álláspontját, hogy a szabályozás hátrányos megkülönböztetést jelent, az Ab nem osztotta. A testület szerint az állandó magyarországi lakóhelyű választópolgárok szavazati joga teljes, hiszen a pártlistára és az egyéni választókerületi jelöltekre is szavazhatnak, szemben azokkal, akik levélben ugyan, de csak a pártlistákra adhatják le a voksukat. Az Ab utalt arra is, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága a Vámos és társai kontra Magyarország (48145/14) ügyben nem találta elfogadhatónak azt a kérelmet, amely az Emberi Jogok Európai Egyezménye sérelmét a jelen ügyhöz hasonló indokokkal állította. A határozathoz Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Salamon László, Sulyok Tamás, Szívós Mária és Varga Zs. András párhuzamos indokolást, Czine Ágnes, Lévay Miklós, Pokol Béla, Stumpf István és Szalay Péter különvéleményt csatolt. ((Előadó alkotmánybíró: Sulyok Tamás)
6. Zöld út a népszavazásnak – 12/2016. (VI. 22.) AB határozat
Az Ab június 21-én helybenhagyta az Országgyűlés 8/2016. (V. 10.) OGY határozatát. A kormány népszavazási kezdeményezését a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) 14/2016. számú határozatával hitelesítette, amellyel szemben felülvizsgálati eljárást kezdeményeztek. A Kúria Knk.IV.37.222/2016/9. számú határozatával helybenhagyta az NVB határozatát. Az Országgyűlés ezt követően elrendelte az országos népszavazást az „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” kérdésben. Az OGY határozatot három indítványozó támadta meg. Az Ab szerint az a tény, hogy az Országgyűlés bizottságai közül kizárólag a törvényalkotási bizottság vett részt az eljárásban, nem eredményez alaptörvény-ellenességet. Azzal kapcsolatban, hogy az OGY határozatban szereplő kérdés nem tartozik az Országgyűlés Alaptörvényben felsorolt hatáskörei közé, aláhúuzta: az Ab nem vizsgálhatja érdemben azt az indítványi elemet, amelyben az indítványozó a népszavazási kérdés tartalmát illető alkotmányossági aggályokra hivatkozik. (Előadó alkotmánybíró: Sulyok Tamás)
7. Nyári fesztiválok zajterhelése – 3114/2016. (VI. 10.) AB határozat
Az Ab június 7-én elutasította a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 1. § (2) bek. a) pontja megsemmisítésére irányuló indítványt. A támadott rendelkezés a nyári időszakban megrendezett, többnapos kulturális fesztiválok esetében az általános szabályokhoz képest kitolja a nappali időszakot, továbbá a zajterhelési határértéket is magasabban állapítja meg. A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa szerint ez a szabály indokolatlanul tág mérlegelési lehetőséget biztosít a jogalkalmazó hatóságnak. Az Ab nem osztotta az indítványozó álláspontját. A testület szerint a csekély mértékben és rövid átmeneti időre megnövelt zajkitettség halláskárosodással oksági összefüggésbe nem hozható, és ilyen oksági összefüggést alátámasztó érv a szélesebb értelmű egészségkárosodás körében sem merült fel. Mivel a rendeleti szabályozás vonatkozásában nem bizonyítható a testi és lelki egészséghez való jog korlátozása, ezért a törvényi szintű szabályozás sem követelmény. A határozathoz Salamon László különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Juhász Imre)
8. Konkuráló alapjogi helyzetek – 13/2016. (VII. 18.) AB határozat
Az Ab július 12-én, nyilvános teljes ülésen kihirdetett határozatában mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet állapított meg, mert a törvényalkotó nem szabályozta a gyülekezéshez való jog és a magánszférához való jog kollíziója esetén az ütköző alapjogok feloldásának szempontjait és annak eljárási kereteit. Ezért felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotási kötelezettségének december 31-ig tegyen eleget. Az Ab azt is megállapította, hogy a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5.Kpk.46.622/2014/2. számú végzése nem alaptörvény-ellenes. Az indítványozó 2014. december 19-re tüntetéssorozatot jelentett be különböző budapesti helyszíneken statikus gyülekezésre, és az egyes helyszínek közötti felvonulásra. A rendőrség a bejelentést tudomásul vette, de három helyszín nézve tiltó határozatot hozott, amelyet a bíróság is helyben hagyott. Az Ab szerint konkuráló alapjogi helyzetek alakulhatnak ki a békés gyülekezés gyakorlása során a gyülekezési jogukat gyakorló és a gyülekezés helyszínén tartózkodó más személyek között. A határozathoz Czine Ágnes párhuzamos indokolást, Salamon László és Stumpf István különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Sulyok Tamás)
9. A békés gyülekezés garanciális szabályai – 14/2016. (VII. 18.) AB határozat
Az Ab július 12-én megállapította, hogy a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 20.Kpk.45041/2014/3. számú végzése, továbbá a Budapesti Rendőr-főkapitányság 01000/2033-2/2014.ált. számú közigazgatási határozata alaptörvény-ellenesek, ezért azokat megsemmisítette. A testület – hivatalból eljárva – mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenes helyzet fennállását állapította meg, mert a törvényalkotó nem szabályozta az 1989. évi III. törvényben a gyülekezések békés jellegét biztosító garanciákat, valamint az alapjogok összeütközésének feloldását. Ezért felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotási feladatának december 31-ig tegyen eleget. Az ügy háttere: Budapest rendőrfőkapitánya megtiltotta az indítványozó által bejelentett rendezvény megtartását 2014. február 8-án Budapest I. kerületében, Vérmezőn, mert fennáll annak veszélye, hogy a rendezvény a második világháború áldozatainak, illetve élő hozzátartozóinak az emberi méltósághoz való jogát sértheti. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a felülvizsgálati kérelmet elutasította. Az Ab szerint a gyülekezés során felmerülő lehetséges veszélyforrásokra, mások jogainak sérelmére vonatkozó hipotetikus jellegű hivatkozások nem adhatnak alapot arra, hogy a jogalkalmazó előzetesen tiltson meg gyülekezést. A határozathoz Salamon László párhuzamos indokolást, valamint Czine Ágnes, Juhász Imre, Salamon László, Stumpf István, Szívós Mária és Varga Zs. András különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Sulyok Tamás)
10. A 75 százalékos különadó – 3146/2016. (VII. 22.) AB határozat
Az Ab július 12-én elutasította az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 12/D. § (4) bekezdése nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezést. Az indítványozó bíró szerint a különadónak a támadott rendelkezésben rögzített 75%-os mértéke indokolatlanul aránytalannak minősíthető, és a Római Egyezmény Első Kiegészítő Jegyzőkönyv 1. Cikkében foglalt tulajdonjog védelmébe ütközik. Az Ab nem találta megalapozottnak az indítványt, mert nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy az új, a bírói kezdeményezésre okot adó ügyben érintett személyre nézve kedvezőbb szabály nemzetközi egyezménybe ütközik. A testület szerint a támadott rendelkezés nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítása és megsemmisítése azzal a következménnyel járhatna, hogy nem törölnék a 98%-os adókötelezettséget. A határozathoz Czine Ágnes és Salamon László különvéleményt csatoltak. (Előadó alkotmánybíró: Varga Zs. András)
