A bírói kar támogatja a közigazgatási bíráskodás szakmai megerősítését, közigazgatási perrendtartás és önálló felsőbíróság létrehozását – közölte Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke.
Kiemelte: közigazgatási bíráskodás Magyarországon évtizedek óta létezik, 2013-ban pedig szervezetileg is megújult, önálló lett. Az összesen mintegy 130 közigazgatási bíró hat nagyobb közigazgatási-munkaügyi regionális kollégiumban ítélkezik. Ez a szervezeti forma biztosítja a megfelelő szakmai fejlődést és egyúttal az ügyfelekhez számára még viszonylag nem túl távoli jogszolgáltatást. A 2013-as reform eredményes volt – szögezte le az OBH elnöke.
Újságírói kérdésre válaszolva hozzátette: elképzelhetőnek tartja, hogy az új felsőbíróságon ne csak jogászok dolgozzanak, hiszen a közigazgatási bíráskodás különféle területei nem csupán jogi, de különféle más, magas szintű, speciális szakismereteket is követelnek.
A közigazgatási bíráskodás szabályozásának megújítására is igaz az, hogy “az ördög a részletekben lakozik” – fogalmazott az OBH elnöke. A közigazgatási bíráskodás újraszabályozása 27 sarkalatos törvényt érint, a kodifikáció jelenlegi szakaszában “az ügy ura az igazságügyi miniszter” – fűzte hozzá.
A közigazgatási bíráskodás újraszabályozásával kapcsolatos további kérdésekre Handó Tünde annyit mondott: a miniszter és az OBH is nyitott a szakmai egyeztetésekre.
A sajtótájékoztatón a bírósági igazgatást végző OBH felügyeletét ellátó Országos Bírói Tanács (OBT) leköszönő elnöke, Gerber Tamás elmondta: az OBT ülésének napirendjén is szerepel a közigazgatási bíráskodás ügye. Az újraszabályozás ugyanis számos kérdést vett fel, hiszen az OBT széles jogkörökkel rendelkezik a bíróságok gazdálkodását, bírák vagyonnyilatkozati eljárását, fegyelmi ügyeit és más területeket illetően, ám még nem tisztázott, hogy mindezek hogyan érvényesülnek majd a megújuló közigazgatási bíráskodás vonatkozásában.
A közigazgatási bírák a különféle állami szervek, hatóságok közigazgatási határozatait vizsgálják felül számtalan ügytípusban, így például az adózás, az építésügy vagy éppen a média területén. Az új közigazgatási perrendtartás előkészületei már évek óta folynak. Nemrég került nyilvánosságra, hogy ezzel összefüggésben a tervek szerint a közigazgatási bíráskodás szervezetrendszere is megújulhat, közigazgatási legfelsőbb bíróság jöhet létre, ahová a jelenlegitől eltérő módon nevezhetik majd ki a bírákat.
Az Igazságügyi Minisztérium (IM) hétfőn kiadott közleménye szerint a tervezetről szakmai egyeztetést tartott a Magyar Közigazgatási Bírák Egyesületének vezetőivel, akik egyébként kúriai bírák. A hétfői IM-közlemény szerint “mindkét fél célja olyan közigazgatási bíráskodás megteremtése, amely – a bírói függetlenség teljes mértékű tiszteletben tartása mellett – egyszerre megfelel a magas szakmai színvonal iránti elvárásnak, a nemzetközi standardoknak, valamint figyelembe veszi a közigazgatási ügyszakban dolgozó bírák érdekeit”.
A sajtótájékoztatón Handó Tünde ismertette továbbá a nyitott bíróság program és a gyermekközpontú igazságszolgáltatás 2012 óta elért eredményeit és a jó gyakorlatok összegyűjtésére és terjesztésére irányuló erőfeszítéseket.
Gerber Tamás, az OBT leköszönő elnöke beszélt arról is, hogy az elmúlt fél évben a testület foglalkozott a bírák integritási szabályzatával, a bírói életpályamodellel és a nemzetközi kapcsolatok erősítésével.
Hajdu István, aki az OBT elnöke lesz a következő fél évben, a sajtótájékoztatón elmondta: a testület folytatta a bírókiválasztás egységes, objektív gyakorlatának kialakítására irányuló munkát.
A nyáron életbe lépett integritási szabályzat kapcsán kiemelte: a belső – magatartásra, életvitelre vonatkozó – kontroll a bírák érdeke, a bírák iránti bizalom további növelését szolgálja.
Nagyon fontos, hogy a bírákat meg se közelítse a korrupció – szögezte le Hajdu István, az OBT hivatalba lépő elnöke.
