Gyakorlatilag a halálbüntetések végrehajtására érvényben lévő moratórium feloldására szólította fel pénteken Vlagyimir Putyin elnököt Oroszországban a törvényhozás alsóháza, az állami duma.

A heves vita után, de nagy többséggel – 266 igen, 85 nem – elfogadott határozat korainak nevezi az 1983-ban született emberi jogi konvenció hatodik, a halálbüntetést tiltó záradékának oroszországi ratifikálását.

Oroszországban 1996-ban, az Európa tanácsbeli tagsággal összefüggésben rendeltek el moratóriumot a kivételes büntetési mód alkalmazására. Putyin egyébként a napokban ellenezte a halálbüntetés visszaállítását, mondván, nem az ítéletek enyhesége jelenti a problémát Oroszországban, hanem hogy nagyon sok bűnöző – köztük csak tavaly 7 ezer gyilkos – egyáltalán nem kerül az igazságszolgáltatás kezére. A két Kreml-párti frakció, a Népképviselő és a Haza – Egész Oroszország által beterjesztett javaslatot támogatták a kommunista és az agrárpárti képviselők is. A legnagyobb Kreml-párti képviselőcsoport, az Egység tagjainak többsége viszont nemmel voksolt, ahogy a két liberális párt, a Jabloko tömörülés és a Jobboldali Erők Szövetségének honatyái is. A szélsőséges megnyilvánulásairól ismert Vlagyimir Zsirinovszkij vezette liberális demokrata párt képviselői nem vettek részt a szavazásban. Az Egység – sikertelenül – előállt egy kompromisszumos javaslattal is, nevezetesen azzal, hogy amennyiben a parlament valóban korainak tartja a hatodik záradék ratifikálását, akkor egyszerűen vegyék le ezt a kérdést a napirendről, és a moratóriumot hosszabbítsák meg.

Az elfogadott határozat előterjesztői a polgárok tömeges igényével indokolták javaslatukat. A Népképviselő már korábban kiállt a halálbüntetés visszaállítása mellett, sőt a büntetést ez a frakció a legsúlyosabb életellenes bűncselekmények elkövetői mellett a kábítószercsempészekre is kiterjesztené. A Haza – Egész Oroszország viszont csak a terroristákat és az emberiségellenes bűntettek elkövetőit sújtaná halállal.

Jurij Csajka orosz igazságügy-miniszter viszont a halálbüntetés elkötelezett ellenzőjének számít, és hamarosan a duma elé akarja terjeszteni annak hivatalos eltörlését is. Csajka mereven ellenzi azt a – számos képviselő által is támogatott – elképzelést, hogy népszavazás döntsön a kivételes büntetési módról. A halálbüntetés körüli vita élesen lángolt fel Oroszországban a tavaly év végén életfogytiglanra ítélt csecsen szakadár hadúr, Szalman Radujev perének idején. Õ volt az, aki embereivel 1996-ban elfoglalta a dagesztáni Kizljar, és Pervomejszkoje településeket, 78 ember halálát okozva ezzel. Volt olyan dagesztáni dumaképviselő is, aki azt követelte, hogy a köztársaság fővárosa, Mahacskala főterén nyilvánosan végezzék ki a hadurat.