Alaptörvény-ellenes a pótmagánvádló bűnügyi költségviselésének szabályozása - Az Alkotmánybíróság határozatot hozott

2016.09.19. Jogi Fórum / Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság a mai napon, nyilvánosan kihirdetett határozatában megállapította, hogy a pótmagánvádas eljárásban a meghatalmazott védő díjának és költségének a viselésére vonatkozó szabályozás sérti a védelemhez való jogot, ezért alaptörvény-ellenes. Az Alkotmánybíróság ezért 2016. december 31-i hatállyal megsemmisítette a büntetőeljárásról szóló törvény 344. § (1) bekezdését.

Az indítványozó bírói tanács a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) 344. § (1) bekezdésének részbeni megsemmisítését kezdeményezte, mert álláspontja szerint a rendelkezés az Alaptörvényben foglalt több alapjogot (törvény előtti egyenlőség, diszkrimináció tilalma, védelemhez fűződő jog), valamint a jogállamiságból eredő jogbiztonságot sérti. A támadott jogszabályi rendelkezés ugyanis nem teszi lehetővé, hogy a vádlott felmentése esetén a pótmagánvádló a bűnügyi költségek közül a meghatalmazott védő díjának és költségének a viselésére kötelezhető legyen. Ugyanakkor azokban a büntetőeljárásokban, amelyekben a vádat az ügyész képviseli, a vádlott felmentése esetén a meghatalmazott védő díját és költségeit az állam a vádlottnak megtéríti.

Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a Be. támadott rendelkezése sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (3) bekezdésében foglalt védelemhez való jogot.

Az Alkotmánybíróság határozatában hangsúlyozta, hogy a pótmagánvádas eljárás sajátosságai miatt indokolt, hogy a védelemhez való jogot a bűnügyi költség viselésére vonatkozó szabályok is erősítsék. A pótmagánvádló a büntetőeljárásban ugyanis lényegében az ügyész jogait gyakorolja, nem köteles azonban – az ügyésszel ellentétben – a vádlott büntetőjogi felelősségét enyhítő követelményeket figyelembe venni, továbbá csak a terhelt terhére nyújthat be fellebbezést, perújítási vagy felülvizsgálati indítványt. Ezért van jelentősége a védelemhez való jog minél szélesebb körű érvényesítésének.

Az Alkotmánybíróság a határozatában különös figyelmet szentelt az Európai Emberi Jogi Egyezményben és az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjogában rögzített azon elveknek is, amelyek szerint követelmény, hogy a terhelt már az eljárás kezdetétől fogva a választásának megfelelő (kirendelt vagy meghatalmazott) védőt vehessen igénybe.

A határozathoz Pokol Béla alkotmánybíró párhuzamos indokolást csatolt.

Az Alkotmánybíróság határozatának teljes szövege, valamint az indítvány és az ügy egyéb részletei az Alkotmánybíróság honlapján elérhetők.

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐELJÁRÁS
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
BÖNTETŐJOG