Az Igazságügyi Minisztérium (IM) szakmailag aggályosnak tartja az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésről szóló döntését, amely szerint túl hosszú idő után vizsgálják felül a fogvatartottak ügyét Magyarországon.

A tárca eljuttatott közleményében azt írta, hogy az ítéletet a hivatalos kézbesítés után tanulmányozzák, és áttekintik a nagykamara általi revízió kezdeményezésének kérdését.
    

Az IM közleménye szerint a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés büntetést az Európa Tanács más tagállamában is alkalmazzák.
    

Az EJEB kifogásolta a jelenleg hatályos magyar jogszabályt, mert úgy véli, túl hosszú idő a negyven év, amelynek el kell telnie a felülvizsgálatig. A bíróság egy korábbi ítéletében legfeljebb huszonöt évet javasolt.
    

A tárca emlékeztetett arra, hogy az EJEB más esetben elfogadta a harminc év utáni, vagy akár annál is későbbi felülvizsgálat lehetőségét.
    

Az IM álláspontja szerint a bíróság által kifogásolt – a köztársasági elnök szabad mérlegelési lehetőségét biztosító – kegyelmezési eljárási rend tisztességes és más tagállamokban is hasonlóképpen alkalmazandó.
    

Kiemelték, hogy az EJEB ítélete még nem végleges. Az egyezmény értelmében a felek három hónapon belül – jelen esetben jövő év január 4-éig – kérhetik az ügynek a bíróság nagykamarája elé terjesztését, ha lényeges kérdés vetődik fel.
    

Hangsúlyozták: az ítélet hivatalos kézbesítése után tanulmányozzák majd azt, és megvizsgálják a nagykamara általi felülvizsgálat kezdeményezésének kérdését.
    

Az IM a magyar büntetőpolitikában változatlanul fenntartja és szükségesnek látja a tényleges életfogytiglan intézményét, hiszen “a magyar társadalom által kiemelten magas támogatottságú és hatékony büntetőpolitikai eszközről van szó”, amelyet a legveszélyesebb bűnözőkkel szemben szoktak alkalmazni.
    

Azt írták, a tényleges életfogytiglan megfelel a nemzetközi szerződéseknek, az Európai Unió tagállamainak körülbelül egyharmadában létezik és Magyarországon is beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Erős visszatartó ereje van, valamint magas a társadalmi támogatottsága – sorolták, felidézve: a 2011-es nemzeti konzultáción a válaszadók 94 százaléka támogatta a tényleges életfogytiglan lehetőségét.
    

Az alaptörvény értelmében a büntetés csak szándékos, erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt szabható ki. A bírói gyakorlatban tényleges életfogytiglanra általában emberölés minősített esete miatt ítélnek valakit, például ha nyereségvágyból gyilkolt vagy gyermek volt az áldozata – olvasható a közleményben.
    

Az EJEB már korábban is döntött Magyarország ellen a szankció miatt. A bíróság 2014. május 20-ai elsőfokú ítéletében elmarasztalta az országot a tényleges, vagyis a felülvizsgálat lehetőségét kizáró életfogytiglani szabadságvesztés büntetés miatt, kimondva: a későbbi szabadlábra helyezés lehetőségének kizárása megalázó bánásmódnak minősül.
    

Répássy Róbert, az IM parlamenti államtitkára 2014. november 18-án bejelentette, hogy új kegyelmi eljárást léptetnek életbe: negyven év után automatikusan, hivatalból felülvizsgálják a tényleges életfogytiglanra ítélt emberek ügyét.