Az Alkotmánybíróság ma meghozott és nyilvánosan kihirdetett határozatában döntött arról a bírói kezdeményezésről, amely a földforgalmi törvénnyel összefüggő törvénynek azt a rendelkezését kifogásolta, amelyek meghatározza, hogy az önkormányzati képviselőtestület földforgalmi tárgyú döntését kivel közölni. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az értesítendők körét szűkítő törvényi rendelkezés sérti a jogorvoslathoz való jogot, ezért azt megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság elrendelte továbbá, hogy a megsemmisített rendelkezéseket a folyamatban lévő ügyekben nem lehet alkalmazni.

A hatályos előírások szerint termőföld tulajdonjogának átruházásáról szóló szerződést a kormányhivatalnak jóvá kell hagynia. Ezt megelőzően azonban a helyi földbizottságnak vagy a nevében eljáró gazdasági kamarának állást kell foglalnia arról, hogy javasolja-e ezt a jóváhagyást. Ez az állásfoglalás kifogással támadható meg, a kifogásról a helyi képviselő-testület dönt. Döntését azonban a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 103/A. § (2) bekezdése alapján nem kell kézbesítenie a döntés alapjául szolgáló állásfoglalással érintett olyan ügyfelek részére, akik nem éltek kifogással a számukra korábban kedvező állásfoglalás ellen.

Azok az ügyfelek, akiket a helyi földbizottság állásfoglalása érintett, de sem a kifogás benyújtásáról, sem a képviselő-testület határozatáról nem értesültek, csak a kormányhivatal későbbi, a szerződést jóváhagyó vagy megtagadó határozatából értesülnek a képviselőtestület állásfoglalásáról. Az Alkotmánybíróság szerint a jogorvoslathoz való jog gyakorlásához elengedhetetlenül szükséges, hogy az érintettek értesüljenek a határozatról, amely jogukat vagy jogos érdekeiket érinti és megismerhessék annak tartalmát. Ez a garanciális feltétel azonban a földforgalmi törvényből – a képviselő-testület döntésének közlésére vonatkozó rendelkezés korlátozó voltára figyelemmel – hiányzik. Ezért a törvény korlátozó szabályát az Alkotmánybíróság a bírói kezdeményezés alapján megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság emellett elrendelte, hogy a megsemmisített rendelkezés a bíróságok előtt folyamatban lévő egyedi ügyekben nem alkalmazható.

A határozathoz dr. Czine Ágnes alkotmánybíró párhuzamos indokolást fűzött.

Az Alkotmánybíróság határozatának teljes szövege az Alkotmánybíróság honlapján olvasható (alkotmanybirosag.hu).

Budapest, 2016. október 18.