Regisztráció nélküli SIM-kártya vásárlás - A nemzetbiztonsági bizottság szerint nemzetközi szabályozás szükséges

2016.10.20. Jogi Fórum / MTI

Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának tagjai szerint nem elég a magyar jogszabályokban szigorítani a regisztráció nélküli mobiltelefonos SIM-kártyák vásárlását; egyetértés van abban, hogy nemzetközi vagy legalábbis európai uniós szintű szabályozásra lenne szükség.

A testület tagjai a bizottság szerdai zárt üléséről távozóban nyilatkoztak újságíróknak. Többen arra hívták fel a figyelmet, hogy ha a szervezett bűnözői körök nem tudnák Magyarországon megvenni a feltöltős "instant" kártyákat, más európai országokban megvehetik, így ez továbbra is biztonsági kockázat maradna.
    

Molnár Zsolt, a testület szocialista elnöke azt mondta, Magyarországon a tömeges használatot korlátozhatja majd a szabályozás, tehát úgy rendelkezhetnek, hogy limitált mennyiségű feltöltőkártyát vehessenek a magánszemélyek és a cégek is. Szavai szerint a SIM-kártyák tömeges vásárlásának korlátozása nemzetállami megoldásokkal nem vezethet sikerre, ezért arra biztatta a hivatalos magyar szerveket, kezdjenek egyeztetéseket más európai országokkal és az unióval az egységes szabályozás lehetőségéről.
    

Az elnök ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a szigorításnál a szociális szempontokat is figyelembe kell venni, hiszen feltöltőkártyát nemcsak terroristák, bűnözők, tilosban járók használnak, hanem azok a jóhiszemű emberek is, akik nem tudják megfizetni a szolgáltatók előfizetéseit.
    

Úgy vélte, a SIM-kártyák forgalmazásának és használatának szűrőn kellene átmennie, hogy a visszaéléseket minimalizálni lehessen. Azt is hangsúlyozta, hogy a szolgáltatók piaci szempontjával szemben elsőbbsége van a biztonsági szempontoknak.
    

Németh Szilárd, a bizottság fideszes alelnöke közölte: magánszemélyek legfeljebb húsz, míg gazdasági társaságok maximum száz feltöltős SIM-kártyát vásárolhatnának az elképzelések szerint. Hozzátette: a bűnözők által már megvásárolt több százezer SIM-kártyát "kitisztáznák", rendeznék 2017 júliusának végéig; erről átmeneti rendelkezést hoznának. 
    

Elmondta, a SIM-kártyák átruházását is szabályoznák, azt új regisztrációhoz kötnék.
    

Arról beszélt, hogy a három nagy mobilszolgáltató gazdasági, pénzügyi érdekei nem esnek egybe a biztonsági érdekekkel, hiszen milliárdokról van szó. Tájékoztatása szerint a szolgáltatók, a szolgálatok és a médiahatóság már többször is tárgyalt és sok mindenben megegyezett, így például abban, hogy jogszabály-változtatásra van szükség.
    

Mirkóczki Ádám (Jobbik) azt mondta, jogszabály-módosítás kérdésében nemcsak a frakciók között van konszenzus, hanem a Belügyminisztérium, a szolgálatok és a mobilszolgáltatók között is, így hamarosan bezárhatják a visszaélésekre lehetőséget adó kiskapukat.
    

Azt hangoztatta, a visszásságok megszüntetése csak akkor lehet hatékony, ha a szabályozásból egyetlen uniós tagállam sem marad ki. Szél Bernadett (LMP) szerint jó irányba indult el a jogszabályok megváltoztatása. Közölte, ő maga a legnagyobb szigorral járna el a biztonság garantálása érdekében. Jelezte: az LMP partner lesz abban, hogy megszülethessenek a szükséges jogszabályok.
    

A zárt ülésen szó esett az úgynevezett Pharaon-ügyről is. Sajtóhírek szerint Magyarországon folytat üzleti tevékenységet egy FBI által is körözött és terrorizmus finanszírozásával hírbe hozott szaúdi üzletember, Ghaith Pharaon. Egyelőre azonban nem tisztázott, valóban ő tevékenykedik Magyarországon, vagy csak névazonosságról van szó.
    

Molnár Zsolt azt mondta, hogy a magyar állami szervek, ha nehézkesen is, de "beazonosíthatóvá tették", és megkezdték annak a személynek a "kiszorítását", akiről azt gondolják, hogy hosszú évtizedek óta körözés alatt áll, és nemzetközi elfogatóparancs van ellene. Jelezte ugyanakkor, hogy a férfi személyi adatairól, a nevéről, születési helyéről ellentmondásosak az információk. 
    

Németh Szilárd úgy vélte, nem biztos, hogy ugyanarról a személyről van szó. "Ez a Pharaon nem biztos, hogy az a Pharaon" - fogalmazott. Szerinte a kérdés az, kinek az érdekében áll, hogy "ezt az ügyet ilyen formában terítse a közvélemény számára".
    

Az üggyel összefüggésben arról is beszélt, Juhász Péter Együtt-alelnök közösségi oldalán minősített adatokat tartalmazó nemzetközi iratokat hozott nyilvánosságra, ezért egy eljárás keretében tisztázni kell, hogy ki milyen szándékkal juttatta ki a dokumentumot. Jelezte: arról korábban a testület zárt ülésén kaptak tájékoztatást.
    

Mirkóczki Ádám ugyanakkor úgy vélte "ez a személy az a személy, akiről szó van, negatív értelemben", és a magyar hatóságoknak lesz még feladata vele kapcsolatban. Szerinte senkit nem nyugtatott meg sem a Belügyminisztérium, sem pedig az Alkotmányvédelmi Hivatal tájékoztatása. "Jó okunk van azt feltételezni", hogy nagyon nem szerencsés, hogy ő Magyarországon üzletel, és hogy itt ténykedik. A Jobbik álláspontja az, hogy pénzért nem lehet feladni biztonsági minimumokat - fogalmazott.
    

Szél Bernadett azt mondta, szerinte a Pharaon-ügyben olyan nagy a bizonytalanság, hogy le kellene állítani mindenfajta üzleti tevékenységet, amíg nem sikerült tisztázni az érintett kilétét.
    

Németh Szilárd arról is tájékoztatást adott, hogy a bizottság szerdán a 2015. évi zárszámadást egyhangúlag támogatta.

  • kapcsolódó anyagok
JOGALKOTÁS
BIZTONSÁG