Több ponton kezdeményezi az oktatási tárgyú törvények módosítását Balog Zoltán, emberi erőforrások minisztere, aki javaslatát benyújtotta az Országgyűlésnek.
A 37 oldalas dokumentumban többek között rögzítik: annak érdekében, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában lévő köznevelési intézmények fenntartói jogai és kötelezettségei átadás-átvétele a tankerületi központok számára megfelelően előkészíthető legyen és az az átállás zökkenőmentesen megtörténjen, a tankerületi központoknak, mint költségvetési szerveknek már 2016. november 30-ával létre kell jönniük. Ezzel összefüggésben előre kell hozni annak a rendelkezésnek a hatályba lépését, amely alapján a tankerületi központokban dolgozók a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá fognak tartozni.
A javaslat kitér arra is, hogy méltánytalan lenne és rossz irányú gyakorlatot teremtene, akár az, ha egy pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítő dolgozónak ugyanolyan minősítésen kellene átesnie, mint egy pedagógus-munkakörben dolgozónak, és az is, ha a minősítési eljárás követelményei eltérőek lennének a két foglalkoztatotti körben. Ez akár olyan tendenciát is elindíthatna, hogy a pedagógus szakképzettséggel rendelkezők nevelő-oktató munkát segítő munkakörben helyezkednének el inkább, hogy egyszerűbb minősítési eljáráson keresztül juthassanak magasabb fokozatba. Emiatt korlátozni kell a pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazottak fokozatszerzési lehetőségeit, arra ösztönözve őket ezzel, hogy inkább a pedagógus szakképzettségüknek megfelelő pályán helyezkedjenek el vagy arra térjenek vissza.
Garanciális elem is épül a törvénybe, amikor az oktatásért felelős miniszter döntési jogkörébe kerül az iskolai körzethatárok meghatározása, különös figyelemmel a hátrányos helyzetű tanulók arányára, abban az esetben, amikor a kormányhivatal és az állami fenntartó nem tud egyetértésre jutni.
A javaslat tartalmazza, hogy kiegészítő nemzetiségi nyelvoktató iskola a nemzetiségek jogairól szóló törvényben meghatározott feltételek szerint hozható létre az alapfokú és a középfokú oktatás szakászának követelményeihez kapcsolódóan a nemzetiségi nyelv és a nemzetiségi népismeret oktatása céljából.
Indokolt az is a javaslat alapján, hogy a nemzetiségi önkormányzatok helyet kapjanak az intézményi tanácsokban.
A módosítás pótolja a pedagógus-munkakörben történő foglalkoztatás képesítési előírásait a szakképzésben és az alapfokú művészeti iskolák egyes tanszakain, ahol nincs szakirányú felsőoktatási képzés.
A rendelkezés elsősorban a kisebb lélekszámú nemzetiségek esetében segíti a nemzetiségi nevelés-oktatás megszervezését azzal, hogy határon túli pedagógusok számára is lehetővé teszi – bizonyos feltételek mellett – a nemzetiségi iskolában történő tanítást, anélkül, hogy diplomájukat honosítani kellene.
A jogbiztonság és a kellő felkészülési idő biztosítása érdekében garanciális szabály épül be a törvénybe az érettségi vizsgát érintő jövőbeni, nagyobb horderejű módosításoknál.
A javasolt módosítás a külföldi oktatási intézményben szerzett bizonyítvány vagy oklevél elismerésével, a honosítással kapcsolatos szakértői feladatok ellátására vonatkozó szabályozást olyan formában egyszerűsíti, hogy jelentős tény, vagy körülmény megállapításához szükséges szakvélemény kialakítására bizottság helyett egyedi szakértő kirendelésére nyílik lehetőség.
Mivel a jelenlegi szabályozás nem áll teljesen összhangban a gyermekek jogairól szóló New York-i egyezménnyel, a javaslat az egyezménnyel összhangban szabályozza a nem magyar állampolgárok óvodába járási és tankötelezettségét.
A módosítás alapján minden kiskorú gyermeket, tanulót ingyenes alapfokú oktatásban kell részesíteni, és 18 éves életkor alatt minden tanulót megillet a köznevelésben való részvétel a magyar állampolgárokkal azonos feltételek mellett, állampolgárságától, és a tartózkodás jogcímétől függetlenül, amennyiben három hónapon túl érvényes jogcímen tartózkodik Magyarországon.
