Wagner Gyula tervei alapján megépített Budapesti Királyi Országos Gyűjtőfogházat 1896-ban adták át rendeltetésének. Az intézet történetéről Dobrotka Katalin dolgozatában olvashatunk részleteket.
„Bevezetés
Millennium, 1896. A Magyar Tudományos Akadémia történeti bizottsága szakvéleményében a honfoglalás és az államalapítás idejét 888-900 közötti évekre tette, az ezeréves évfordulóra rendezendő ünnepségek időpontját kormánydöntés jelölte ki. Az 1892. évi II. tc. 1895-re írta elő egy Budapesten tartandó országos nemzeti kiállítás megrendezését, de miután világossá vált, hogy a szükséges munkálatok ekkorra nem fejezhetők be, a kormány kezdeményezésére az Országgyűlés az 1893. évi III. tc.-kel 1896-ra halasztotta a millennium megünneplését. A Városligetben felépített kiállítás megnyitása 1896. május 2-án volt. A millenniumra országszerte számos középületet emeltek, pl: Budapesten elkészült az Iparművészeti Múzeum, a Kúria (ma Néprajzi Múzeum), a Műcsarnok, a Ferencz József-híd (ma Szabadság-híd), a Vígszínház, átadták a forgalomnak a földalatti vasutat. Lehetne folytatni a felsorolást, már csak azért is, mert a millenniumi aranykorszakban a társadalom egyetlen rétegéről sem feledkeztek meg: az ünnepségsorozat hivatalos zárása után adták át rendeltetésének a Budapesti Királyi Országos Gyűjtőfogházat.
A kezdetek
Magyarországon az 1853-ban kiadott helyszínelési rendelet kiadásával kezdődött meg a telekkönyvek szerkesztése: a községenként elkülönített nyilvántartást, amely az ingatlanokra vonatkozó tulajdonjog és más jogok, valamint a fontosabb tények és körülmények feltüntetésére szolgált, és a bejegyzett adatok valódiságát hitelesen tanúsította, az illetékes bíróságokon vezették.
Egy Kőbányán felépítendő állami fogház legkorábbi említése azon a telekkönyvi betét három lapján (birtoklap, tulajdoni lap, teherlap) lelhető fel, melynek a Budapesti Központi Királyi Járásbíróság által 1925. május 16-án kiállított másolata a Magyar Országos Levéltár őrizetében van.
A birtoklap adataiból kitűnik, hogy a 7727/a helyrajzi számon bejegyzett telek a X. kerület Kőbánya, Maglódi út, dűlő utak és Kozma „ucca” sarkán 19039,6 □öl (68542 m2) területű.
A birtoklapon a Kozma „ucca” bejegyzés későbbi keletű, mint maga a tulajdoni lap (az ingatlan nyilvántartás tartalmát érintő változásokat folyamatosan átvezették), mivel ezt az utcát az FKT csak az 1902. január 7-ei 6150/017. számú határozatával nevezték el Kozma Sándor (1825-1897) főügyészről, az Országos Gyűjtőfogház és az ország összes fogházainak ellenőréről.
A tulajdoni lap bejegyzése alapján a telek 1868-ban lett Pestváros része: „szabad királyi Pestváros törvényszékének 1868. évi február 15-én 8471 szám alatt kelt végzése következtében, a Pestvárosi Tanács által 1868. évi január 23-án 2112 szám alatt hozott végzése és a felmutatott térrajz szerint szabad királyi Pestváros javára bekebeleztetett”.
A következő, 1894. június 22-i bejegyzésből tájékozódhatunk, hogy a főváros a telket ingyen bocsátotta az igazságügy rendelkezésére: „Budapesten 1894. évi május hó 16-án kelt, s 1894. évi május hó 30-án elfogadott és a m. kir. Igazságügy Minisztérium által 1894. évi június hó 8-án 14890 sz.a. jóváhagyott ajándékozási szerződés alapján ezen 7727/a/1 hrsz. a. felvett ingatlanra a tulajdonjog ajándékozás jogcímén a m. kir. államkincstár javára bekebeleztetik. Egyuttal a tulajdonjog azon korlátozása, hogy a m. kir. államkincstár 1892. évi november hó 26 k napjától számított négy év alatt köteles az átengedett telekre saját költségén nagyobb befogadási képességgel bíró állami fogházat építeni és, hogy ezen kötelezettség be nem tartása esetén valamint az esetben is, ha a telek, illetve az azon emelendő épület nem a szerződésben meghatározott célra fordíttatnék az ajándékozás illetve a szerződés érvénye megszűnik és az ajándékozás tárgyát képező telek a netán rajta lévő épületekkel együtt azonnal Bpest sz.főv. közönsége korlátlan tulajdonába, birtokába visszaszáll anélkül, hogy a m. kir. kincstár a telken netán lévő épületekért bárminemű kárpótlást vagy megtérítést igényelhetne, – s hogy végre az építendő állami fogházhoz vezető utaknak, nevezetesen a Maglódi út azon részének, amely a X. ker. Újköztemetőbe vezető út elágazásától az építendő állami fogház telkéig terjed, nem különben az építendő állami fogház telkét környező utaknak a jókarban helyezési illetve macadámszerű kiépítési költségei a m. kir. államkincstárt terhelik – feljegyeztetik.”
Az intézetet a 9050/1895. IM. szám alatt jóváhagyott szerződés alapján Wagner Gyula műépítész (tervei szerint) vezetésével és Náday Antal m. kir. államépítészeti főmérnök felügyelete mellett a „Grünwald testvérek” budapesti vállalkozó cég építette. Az építkezés 1895. március 23-án kezdődött és 1896. október 31-én fejeződött be.”
