2017. január 1-től jelentős mértékben emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum összege a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) által november végén kötött megállapodás értelmében. Hogyan illeszkedik ez a változás a korábbi hazai illetve régiós trendekhez, és milyen makrogazdasági hatásai lehetnek?

2017. január 1-től ismét emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum összege. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) által november végén kötött megállapodás szerint a további gazdasági növekedés érdekében növelni kell a munkaerő motiváltságát, illetve ezzel párhuzamosan szükséges a vállalkozásokat termelékenységük javítására ösztönözni. Ezeknek a céloknak az előmozdítása érdekében a VKF tagjai több évre szóló programot hagytak jóvá, amelynek értelmében a kötelező legkisebb munkabér, azaz a minimálbér összege 2017. január 1-től 15%-os emeléssel 127.500 Ft-ra, 2018. január 1-től 8%-os emeléssel 138.000 Ft-ra nő. Továbbá, a garantált bérminimum havi összege jövő év január 1-től 25%-os emeléssel 161.000 Ft-ra, 2018. január 1-től pedig 12%-os emeléssel 180.500 Ft-ra nő. A megállapodás másrészről a vállalkozások adó- és járulékterheinek csökkentését irányozza elő. Ezért tartalmazza a társasági adókulcs mértékének 9%-ra való csökkentését, a munkaadó által fizetendő szociális hozzájárulás lépcsőzetes mérséklését 22 majd 20%-ra, illetve bizonyos feltételek megvalósulása esetén még ennél is tovább. A megállapodás elemei számos különböző jogszabályban jelennek meg.

A megállapodásban foglaltak túlnyomó részét az egyes pénzügyi és gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat tartalmazza, amelyet december 12-i ülésén fogadott el az országgyűlés. A jogszabálytervezet általános indokolása rámutat, hogy a „kormány … hat évre szóló, a munkáltatókat a foglalkoztatással összefüggésben terhelő közterhek mértékét csökkentő programról is döntött.” A jogalkotó ezen túlmenően felhívja arra a figyelmet, hogy a társasági adó mértékének 9%-ra csökkentése érinti az egyéni vállalkozók vállalkozói jövedelem szerinti adózását is. A minimálbér és garantált bérminimum megállapításáról szóló kormányrendelet elfogadása december végére várható. A munkabér kötelező legkisebb összege az elmúlt években is folyamatos növekedést mutatott, a jelenlegihez hasonló, nagyobb arányú emelés azonban nem tekinthető általánosnak.

Év Minimálbér bruttó összege
2016.01.01.-től 111.000,-Ft
2015.01.01.-től 105.000,-Ft
2014.01.01.-től 101.500,-Ft
2013.01.01.-től 98.000,-Ft
2012.01.01.-től 93.000,-Ft
2011.01.01.-től 78.000,-Ft
2010.01.01-től 73.500,-Ft
2009.01.01-től 71.500,-Ft
2008.01.01-től 69.000,-Ft
2007.01.01-től 65.500,-Ft
2006.01.01-től 62.500,-Ft
2005.01.01-től 57.000,-Ft
2004.01.01-től 53.000,-Ft
2002.01.01-től 50.000,-Ft
2001.01.01-től 40.000,-Ft
2000.01.01-től 25.500,-Ft
1999.01.01-től 22.500,-Ft
1998.01.01-től 19.500,-Ft
1997.01.01-től 17.000,-Ft
1996.01.01-től 14.500,-Ft
1995.02.01-től 12.200,-Ft
1994.02.01-től 10.500,-Ft
1993.02.01-től 9.000,-Ft
1992.01.01-től 8.000,-Ft
1991.04.01-től 7.000,-Ft
1990.12.01-től 5.800,-Ft
1990.09.01-től 5.600,-Ft
1990.02.01-től 4.800,-Ft

Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján

A mostani emelés tehát arányaiban lényegesen nagyobb a minimálbér növekedésének szokásos ütemétől, léptéke valójában a 2012-es változással hasonlítható össze.

Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján

A minimálbér jelentős növelésének indokoltságát meggyőzően alátámasztja, hogy szükséges csökkenteni hazánk lemaradását ezen a téren a térség országaihoz képest. Ugyanis a négy visegrádi ország releváns adatait összehasonlítva megállapítható, hogy a 2016-os évben Szlovákiában a szaktudást nem igénylő munkák esetében 405 EUR (azaz hozzávetőlegesen 126 900 Ft), a szakiskolát igénylő munkakörök esetében 486 EUR, a legalább szakközépiskolai tudást igénylő munkák esetében pedig 567 EUR (178 354 Ft) volt a minimálbér bruttó összege. Csehországban ez a szakképzettséget nem igénylő, repetitív vagy monoton munkakörökben 9900 CZK (hozzávetőlegesen 115 000 Ft); szakmunka esetében 10300 CZK. (119 700 Ft). Lengyelországban pedig a minimálbér a szakképzettségre tekintet nélkül kerül megállapításra, havi összege 2016-ben 1850 PLN (hozzávetőlegesen 130667 Ft) volt.

A vizsgálódást kiterjesztve a többi kelet-közép-európai uniós tagállamra elmondható, hogy hazánktól csak Romániában és Bulgáriában alacsonyabb a minimálbér összege. Az ugyanis Bulgáriában 420 BGN (67400 Ft), Romániában: 1250 RON (86700 Ft), míg Horvátországban 3120 HRK (hozzávetőlegesen 129 900 Ft), illetve Szlovéniában 791 EUR (247 900 Ft).

A közép- és kelet-európai országok releváns információi alapján készített átfogó kutatás adatai arra világítanak rá, hogy egyedül hazánkban volt a gazdasági válság 2008-as kipattanását követően 10% alatti a minimálbér nettó reálnövekedése, azaz a nettó minimálbér-emelés inflációval korrigált értéke. Felhozható ugyan, hogy különösen a magyarországinál jóval alacsonyabb átlagkeresettel bíró Romániában és Bulgáriában könnyű nagy arányú emelést végrehajtani, azonban az elmúlt évek bruttó növekedési átlaga arra engedett következtetni, hogy 5 éven belül akár a romániai nettó minimálbér is megelőzheti a hazait. Ez pedig még a jellemzően alacsony átlagkeresettel jellemezhető kelet-magyarországi határmenti régiókban is megindítaná Románia irányába az átvándorlást, ingázást.

A régiós bérfeszültségeken túlmenően a minimálbér emelésének szükségességét alátámasztó érv továbbá, hogy az adórendszer egykulcsossá történő átalakítása is az alacsony keresetűeket, így elsősorban a minimálbérből élőket sújtotta különösen. A növelést indokolja emellett, hogy 2016-os adatok szerint az infláció hatását is figyelembe véve a minimálbérből élők csupán 7 százalékkal keresnek többet ma, mint 2008-ban. A jelenlegi átalakítások hatására végső soron tehát megvalósulhat az a szakszervezetek által sok éve hangoztatott kérés, hogy a minimálbér nettó értéke utolérje a létminimum egy főre eső átlagos értékét, amely a 71 900 Ft körül mozog.

Az elemzők többsége szerint a változások makrogazdasági hatásai inkább pozitívak lesznek, hiszen a minimálbér emelése magával húzhatja az összes bért, a lakkosság magasabb keresete felpörgetheti a fogyasztást, amely azután a GDP növekedéséhez vezethet. A közmunkások számára jobban meg fogja érni akár minimálbéres állásokat is elvállalni, ami némiképp orvosolhatja a munkaerőhiányt. Mi több, ez a munkaerőhiány teszi „biztonságossá” a minimálbér mostani emelését, azaz nem kell komolyan tartani attól, hogy a növekedés szükségszerűen elbocsátásokhoz vezet majd. Az érme másik oldala, hogy fennáll annak reális esélye, hogy a mikro- és kisvállalkozói szektor számára komoly kihívást jelenthet a kötelező legkisebb munkabér emelése, amely végső soron akár a szürke- vagy feketegazdaság felé terelheti őket.