Az Alkotmánybíróság 2016-ban is több, társadalmi szempontból nagy horderejű ügyben hozott döntést. Hagyományainkhoz híven összeállítottuk – szigorúan kronologikus sorrendbe állítva – az elmúlt év tíz legjelentősebb határozatának listáját.
Az Alkotmánybíróság 10 legjelentősebb határozata 2016-ban
1.) A kaposvári hajléktalanügy – 3/2016. (II. 22.) AB határozat
Az Ab február 16-án megállapította, hogy Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának a közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló 7/2013. (III. 4.) önkormányzati rendelete 7. § (3) bekezdése vonatkozásában az Alaptörvény XXII. cikk (3) bekezdéséből fakadó alkotmányos követelmény, hogy a rendelet a hatálya alá tartozó területen tartózkodó hajléktalan személyekre nem alkalmazható. A határozathoz Stumpf István párhuzamos indokolást, Czine Ágnes, Kiss László és Lévay Miklós különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Varga Zs. András)
2.) A közérdekű adatok nyilvánossága – 6/2016. (III. 11.) AB határozat
Az Ab március 8-án megállapította, hogy a Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.594/2014/6. számú ítélete alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. Az indítványozó a Kormányzati Ellenőrzési Hivataltól (KEHI) közérdekű adat közlését kérte, amit a hivatal megtagadott. Az Ab szerint a közérdekű adatok esetében a nyilvánosság korlátozása csak akkor fogadható el alkotmányosan indokoltnak, ha azt más alapjog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme kényszerítően indokolja. A határozathoz Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Salamon László, Sulyok Tamás, Szívós Mária és Varga Zs. András különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Stumpf István)
3.) Alaptörvény-ellenes jegybanktörvény – 8/2016. (IV. 6.) AB határozat
Az Ab március 31-én, Áder János köztársasági elnök indítvány alapján hozott határozatában megállapította, hogy az Országgyűlés március 1-jén elfogadott, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvény 4. §-ának a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 162. § (4) és (7) bekezdéseit megállapító rendelkezései alaptörvény-ellenesek. Az Ab szerint az MNB közfeladatot lát el, és kizárólag közpénzzel gazdálkodik, ezért az átláthatóság és a közélet tisztasága érdekében a nyilvánosság előtt elszámolással tartozik. A határozathoz Pokol Béla párhuzamos indokolást, valamint Pokol Béla és Varga Zs. András különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Lenkovics Barnabás)
4.) Zöld út a népszavazásnak – 12/2016. (VI. 22.) AB határozat
Az Ab június 21-én helybenhagyta az Országgyűlés 8/2016. (V. 10.) OGY határozatát. A kormány népszavazási kezdeményezését a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) 14/2016. számú határozatával hitelesítette, amellyel szemben felülvizsgálati eljárást kezdeményeztek. A Kúria Knk.IV.37.222/2016/9. számú határozatával helybenhagyta az NVB határozatát. Az Ab azzal kapcsolatban, hogy az OGY határozatban szereplő kérdés nem tartozik az Országgyűlés Alaptörvényben felsorolt hatáskörei közé, hangsúlyozta: nem vizsgálhatják érdemben azt az indítványi elemet, amelyben az indítványozó a népszavazási kérdés tartalmát illető alkotmányossági aggályokra hivatkozik. (Előadó alkotmánybíró: Sulyok Tamás)
5.) Konkuráló alapjogok – 13/2016. (VII. 18.) AB határozat
Az Ab július 12-én, nyilvános teljes ülésen kihirdetett határozatában mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet állapított meg, mert a törvényalkotó nem szabályozta a gyülekezéshez való jog és a magánszférához való jog kollíziója esetén az ütköző alapjogok feloldásának szempontjait és annak eljárási kereteit. Ezért felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotási kötelezettségének december 31-ig tegyen eleget. A határozathoz Czine Ágnes párhuzamos indokolást, Salamon László és Stumpf István különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Sulyok Tamás)
6.) A békés gyülekezés garanciális szabályai – 14/2016. (VII. 18.) AB határozat
Az Ab július 12-én megállapította, hogy a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 20.Kpk.45041/2014/3. számú végzése, továbbá a Budapesti Rendőr-főkapitányság 01000/2033-2/2014.ált. számú közigazgatási határozata alaptörvény-ellenesek, ezért azokat megsemmisítette. A testület – hivatalból eljárva – mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenes helyzet fennállását állapította meg, mert a törvényalkotó nem szabályozta az 1989. évi III. törvényben a gyülekezések békés jellegét biztosító garanciákat, valamint az alapjogok összeütközésének feloldását. Ezért felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotási feladatának december 31-ig tegyen eleget. A határozathoz Salamon László párhuzamos indokolást, valamint Czine Ágnes, Juhász Imre, Salamon László, Stumpf István, Szívós Mária és Varga Zs. András különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Sulyok Tamás)
7.) Költségviselés pótmagánvádas eljárásban – 15/2016. (IX. 21.) AB határozat
Az Ab szeptember 19-én, nyilvános tárgyaláson kihirdetett határozatában megállapította, hogy büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) 344. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenes, ezért azt 2016. december 31-i hatállyal megsemmisítette. Az Ab szerint a pótmagánvádló a büntetőeljárásban az ügyész jogait gyakorolja, de nem köteles a vádlott büntetőjogi felelősségét enyhítő követelményeket figyelembe venni. Ezért van jelentősége a védelemhez való jog minél szélesebb körű érvényesítésének. A határozathoz Pokol Béla párhuzamos indokolást csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Czine Ágnes)
8.) A rendőr képmása – 16/2016. (X. 20.) AB határozat
Az Ab október 18-án, nyilvános tárgyaláson kihirdetett határozatában megállapította, hogy a Fővárosi Törvényszék 56.Pf.632.194/2015/3. számú ítélete alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. Az Ab szerint a nyilvánosság figyelme elé került személyről készült képmás általában az engedélye nélkül nyilvánosságra hozható, feltéve, ha az nem esik a sajtószabadsággal való visszaélés alá, illetve nem sérti az emberi méltóságot. A határozathoz Dienes-Oehm Egon és Pokol Béla különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Juhász Imre)
9.) A társadalmi célú reklám határai – 19/2016. (X. 28.) AB határozat
Az Ab október 25-én megállapította, hogy a Kúria Kvk.IV.37.934/2016/2. számú végzése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. Az Ab szerint a Kúria a végzésben foglalt jogértelmezésével megsértette a műsorszolgáltató médiatartalom-szerkesztésre vonatkozó szabadságát. A határozathoz Czine Ágnes, Pokol Béla, Stumpf István, Sulyok Tamás és Szalay Péter különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Szívós Mária)
10.) Vizsgálható az uniós kvótarendszer – 22/2016. (XI. 30.) AB határozat
Az Ab november 30-án, Székely László ombudsman indítványa alapján hozott határozatában megállapította: az Ab hatáskörei gyakorlása során, erre irányuló indítvány alapján vizsgálhatja, hogy az Alaptörvény E) cikk (2) bekezdésén alapuló közös hatáskörgyakorlás sérti-e az emberi méltóságot, más alapvető jogot, vagy Magyarország szuverenitását, illetve történeti alkotmányán alapuló önazonosságát. A határozathoz Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Pokol Béla, Stumpf István és Varga Zs. András párhuzamos indokolást, Salamon László különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Sulyok Tamás)
Az Alkotmánybíróság teljes ülésének decemberi határozatai
Mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség – 25/2016. (XII. 21.) AB határozat
Az Ab december 19-én – hivatalból eljárva – megállapította: mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség áll fenn amiatt, hogy az Országgyűlés az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése alatt az önhibán kívül bekövetkezett munkanélküliség esetére a támogatásra jogosultságot nem szabályozta. A testület felhívta az Országgyűlést, hogy 2017. június 30-ig jogalkotói feladatát teljesítse, egyidejűleg a Kúria Kfv.III.38.175/2014/3. számú ítélete ellen irányuló alkotmányjogi panaszt elutasította. A határozathoz Czine Ágnes párhuzamos indokolást, valamint Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Salamon László, Schanda Balázs, Stumpf István, Szabó Marcel és Szívós Mária különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Varga Zs. András)
Ex gratia típusú kárrendezési mechanizmus – 23/2016. (XII. 12.) AB határozat
Az Ab december 6-án hozott határozatában elutasította a tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről szóló 2015. évi CCXIV. törvény elleni indítványokat. Az Ab megállapította, hogy a vizsgált esetekben kivételes jellegű, méltányosságból történő állami juttatásokról van szó, és emiatt a jogalkotót széles körű mérlegelési jog illeti meg a jogosultak körének, a juttatás mértékének és egyéb feltételeinek a meghatározása során. A határozathoz Pokol Béla párhuzamos indokolást, míg Salamon László és Stumpf István különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Sulyok Tamás)
Fűzhető-e politikai hírhez vélemény? – 3264/2016. (XII. 14.) AB határozat
Az Ab december 6-án elutasította a Kúria, mint felülvizsgálati bíróság Kfv.II.37.803/2013/5. számú ítélete alaptörvény-elleneségének megállapítására irányuló panaszt. A Kúria ítéletében helybenhagyta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság határozatát, mely elmarasztalta az indítványozót a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 12. § (3) és (4) bekezdésében foglalt tilalom megszegéséért. Ennek értelmében tilos a politikai hírhez hírolvasói véleményt fűzni. Az Ab megállapította, hogy a Kúria nem alkalmazott olyan értelmezést, mely a véleménynyilvánítási szabadságot a törvényi korláton túli indokolatlanul megszorító értelmezést valósítana meg. A határozathoz Dienes-Oehm Egon, Pokol Béla és Salamon László párhuzamos indokolást, valamint Stumpf István és Varga Zs. András különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Szalay Péter)
Az Alkotmánybíróság 2. öttagú tanácsának decemberi határozata
Mit kezdeményezhet a bíró? – 24/2016. (XII. 12.) AB határozat
Az Ab 2. öttagú tanácsa december 6-án elutasította a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 15. §-a, 26. §-a, valamint a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet 6-28. §-ai alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló, az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése sérelmére alapított bírói kezdeményezést. Az Ab nem találta megalapozottnak a bírói kezdeményezést, mert mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapítását bíró nem kezdeményezheti. A testület szerint a biogazdálkodással, a földek adottságainak fenntartását és jövő nemzedékek számára való megőrzését érintő jogalkotással kapcsolatban az indítvány nem tartalmaz olyan alkotmányjogi érvelést, amely szükségessé tenné, hogy hivatalból vizsgálják a mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet. A határozathoz Pokol Béla és Stumpf István alkotmánybírók különvéleményt csatoltak. (Előadó alkotmánybíró: Varga Zs. András)
Az Alkotmánybíróság 3. öttagú tanácsának decemberi határozatai
Jogszabály alkalmazásának kizárása 1. – 3267/2016. (XII. 20.) AB határozat
Az Ab 3. öttagú tanácsa december 13-án megállapította, hogy a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V. törvény 3. § (5) bekezdése a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság előtt folyamatban lévő 4.Mf.680.117/2016. számú ügyben nem alkalmazható. Az Ab megalapozottnak találta az indítványt, mert a munkáltatói intézkedés és a kereset benyújtása is a megsemmisített jogszabály hatályba lépése előtt történt. (Előadó alkotmánybíró: Szalay Péter)
Jogszabály alkalmazásának kizárása 2. – 3268/2016. (XII. 20.) AB határozat
Az Ab 3. öttagú tanácsa december 13-án megállapította, hogy a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V. törvény 3. § (5) bekezdése a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság előtt folyamatban lévő 5.Mf.680.475/2016. számú ügyben nem alkalmazható. Az Ab megalapozottnak találta az indítványt, mert a munkáltatói intézkedés és a kereset benyújtása is a megsemmisített jogszabály hatályba lépése előtt történt. (Előadó alkotmánybíró: Szalay Péter)
