Utazási költségek - Visszamódosították a megtérítéséről szóló jogszabályt - Amire figyelni érdemes!

2017.02. 1. Jogi Fórum / Kéri Ádám ügyvéd / KRS Ügyvédi Iroda

A munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel. Ennek egyik formája az utazási költségtérítés, melynek mértéke az utóbbi időben többször is változott. - Kiket is illet, és mennyi most az annyi?

A munkába járással kapcsolatos utazási költségekről szóló 39/2010. (II.26.) Korm. r. hosszú ideje kilométerenként 9,-Ft-ban határozza meg azt a mértéket, melyet a munkáltatónak a munkavállaló részére utazási költségtérítésként meg kell fizetnie. Ez a költségtérítés 2017. január 1. napjától a várakozásoknak megfelelően kilométerenként 15,-Ft-ra emelkedett, ám ez nem tartott sokáig. Egy kormányrendelet ugyanis 2017. január 13. napjával a költségtérítés mértékét 9 forintra visszamódosította. A jogalkotó azonban meghagyta azt a lehetőséget, hogy a munkáltató a 6 Ft/km különbözetet mérlegelési körében továbbra is nyújtsa. A munkáltató költségtérítése 15 Ft/km-ig egyebekben nem minősül adóköteles jövedelemnek, a fölött azonban már nem önálló tevékenységből származó bevételnek minősül. Nézzük kiket is illet meg ez a fajta költségtérítés:

Ekkor jár 9 Ft/km költségtérítés

A tételes elszámolás (jegy, bérlet) helyett költségtérítésként az Szja.tv. 25.§ (2) bekezdésében munkába járás költségtérítéseként nevesített 15 Ft/km nagyságú költségtérítés 60%-a (9 Ft/km) akkor jár a munkavállaló részére, amennyiben

  • a munkavállaló lakóhelye/tartózkodási helye és a munkahely között nincsen tömegközlekedés,
  • a munkavállaló munkarendje miatt a közösségi közlekedést nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni,
  • a munkavállaló mozgáskorlátozottsága vagy súlyos fogyatékossága miatt nem tudja a közösségi tömegközlekedést igénybe venni,
  • valamint, amennyiben a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy 10 év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van.

Utóbbi két kategória esetében a munkáltató úgy is dönthet, hogy a közigazgatási határon belül történő munkába járást is a rendelet szerinti munkába járásnak minősíti, és annak a költségét megtéríti. Egyéb esetekben ugyanis a közigazgatási határon belüli munkába járás akkor térítendő, amennyiben a munkavégzés helyét sem helyi, sem helyközi közlekedéssel nem lehet elérni.

Ekkor jár a jegy vagy bérlet min. 86%-a

Alapesetben a munkáltató azonban a munkába járást szolgáló teljes árú menetjegy árának legalább 86%-át köteles megtéríteni, feltéve, hogy a munkavállaló 2. osztályú vasúton, buszjáraton, HÉV-en, hajón, kompon vagy „repülőn” érkezik a munkavégzés helyére. Ennek további feltétele az igénylésen túlmenően a bérlettel, illetve a menetjeggyel való elszámolás.

A munkáltató megtéríti továbbá a munkavállaló hetente egyszer, általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás esetén havonta négyszer történő hazautazását is. Ennek havi plafonját a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményben határozza meg. A 2014. évtől kezdődően ennek összege 35200 forint. A 2017. évre vonatkozóan még nem született döntés.

Az utazási költségek megtérítésére vonatkozóan a munkavállalónak az igénylésével összefüggésben nyilatkoznia szükséges. A munkavállaló a munkába járás címén járó utazási költségtérítés igénybevételével egyidejűleg a rendelet szerint nyilatkozik a lakóhelyéről és a tartózkodási helyéről, valamint arról, hogy a napi munkába járás a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről történik-e. Célszerű erre az egyes munkáltatóknak formanyomtatványt is kialakítani.

Üzleti, hivatali útra továbbra is 15 Ft/km számolható el igazolás nélkül

A változás nem érinti a hivatali, üzleti utazás elszámolását. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.tv. 3.§ 10. pontja szerint hivatali, üzleti utazás a magánszemély jövedelmének megszerzése, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges (ideértve különösen a kiküldetés vagy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében más munkáltatónál történő munkavégzés miatt szükséges) utazás, de ide nem értve az olyan utazást, amelyre vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján, akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti. A munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás ugyanakkor az előbbi szabályok alkalmazásával már munkába járásnak minősül.

  • kapcsolódó anyagok
MUNKAJOG