Terrorveszély és schengeni vízum a napirenden - A nemzetbiztonsági bizottság zárt ülésen tárgyalt

2017.02.15. Jogi Fórum / MTI

A terrorfenyegetettségről és a schengeni vízumrendszer biztonságáról is tárgyalt zárt ülésén az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága.

Molnár Zsolt, a testület szocialista elnöke az ülés után kiemelte: a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet területi értelemben megszűnni látszik, ez viszont azt jelenti, hogy több ezer dzsihadista indulhat vissza Európába. Erre a veszélyre, s a terroristák kiszűrésére fel kell készülnie az egész schengeni rendszernek, s Magyarországnak egyaránt.
    

Németh Szilárd, a bizottság fideszes alelnöke ennek kapcsán megjegyezte: már évek óta mondják, hogy erre a veszélyre fel kell készülni. A kormánypárti képviselő a testület zárt ülésén született döntések közül az egyik legfontosabbként kiemelte, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium valamint a Belügyminisztérium közös előterjesztése nyomán jelentős anyagi ráfordítással erősítik meg a külképviseletek biztonságát, mind az illegális bevándorlás, a terrorizmus, s a kiberterrorizmus jelentette veszélyek ellen egyaránt.
    

Németh Szilárd úgy értékelte:  2017-ben is Európa és Magyarország legnagyobb biztonsági kihívását jelenti az illegális bevándorlás, az azzal összefüggő terrorizumus. Ezen felül Németh Szilárd azt mondta: a testület zárt ülésén az összes titkosszolgálat arról győzte meg őket, hogy egy új kihívással is szembe kell nézni, az úgynevezett idegenbefolyásolás megállításával. Németh Szilárd erről elmondta: azokra a nemzetközi szervezetekre gondol, amelyeket - többnyire egy magyar milliárdos által - "átláthatatlan" pénzzel támogatnak és gyakorlatilag "fedett ügynöki tevékenységet folytatnak Magyarországon".
   

Molnár Zsolt, a testület szocialista elnöke azt hangsúlyozta: a terrorizmus, a szervezett bűnözés elleni harc, s a schengeni vízumrendszer biztonságosabbá tétele érdekében is szükség lenne egy közös európai titkosszolgálat létrehozására.
    

Egy ilyen szerv létrehozását indokolja Molnár Zsolt szerint "Kiss Szilárd és a moszkvai vízumbotrány" ügye is. A testület elnöke szerint egyértelmű, hogy szigorítani kell a külképviseletek biztonsági ellenőrzését, s nemzetbiztonsági kockázat tényállásának megállapítását is. Molnár Zsolt ugyanis elmondta: Kiss Szilárd úgy tevékenykedett, hogy kétszer is megbukott a nemzetbiztonsági ellenőrzésen. Ráadásul - mint kiemelte - olyan körülményekkel összefüggésben tártak fel nemzetbiztonsági kockázatot, amelyek Kiss Szilárd későbbi tevékenységével is összefüggésben álltak. A testület elnöke elfogadhatatlannak nevezte, hogy a szolgálatok és minisztériumok "egymásra mutogatnak", s nincs felelőse az ügynek. Molnár Zsolt kérdésre válaszolva ugyanakkor azt mondta: a moszkvai nagykövetségen kibocsátott több ezer schengeni vízummal összefüggésben konkrét nemzetbiztonsági kockázatot egyelőre nem tártak fel a szolgálatok.
    

Mirkóczki Ádám, a testület jobbikos tagja azt mondta: a Kiss Szilárd-ügy sokkal "durvább" kérdéseket vet fel, mint azt korábban gondolták. Mint fogalmazott: "olyan rések vannak a magyar pajzson", amelyet sokan nem gondoltak volna. A jobbikos politikus szerint a 2011 és 2013 között a moszkvai nagykövetségen történtek hatalmas nemzetbiztonsági kockázatra, egyben egy korrupciós mechanizmusra utalnak.
    

Ugyanakkor Mirkóczki Ádám is megerősítette: a keddi nemzetbiztonsági bizottsági ülés után sem tudni melyik minisztérium, illetve miniszter a felelős. Úgy véli az Alkotmányvédelmi Hivatal és az Információs Hivatal is jól végezte a munkáját, a felelősség elsősorban politikai.
    

Molnár Zsolt és Mirkóczki Ádám egybehangzóan azt mondták, indokoltnak tartják hogy a nemzetbiztonsági és a külügyi bizottság együttes ülésén is tárgyaljon az ügyről. Mirkóczki Ádám mind a külügyi mind a földművelésügyi tárca képviselőit meghallgatná. A jobbikos politikus is szólt arról, hogy törvényhozás szempontjából is meg kell vizsgálni, hogy a jövőben ilyen esetek ne fordulhassanak elő. 
    

A fideszes Németh Szilárd ugyanakkor úgy vélekedett ebben az ügyben nincs szükség több ülésre. Elmondta, hogy a zárt ülésen a moszkvai vízumügyről szóló napirendi pontnál - a nemzetbiztonsági bizottság tagjainak egyhangú hozzájárulásával - Mesterházy Attila, az Országgyűlés külügyi bizottságának szocialista tagja is részt vehetett, s feltehette kérdéseit.
    

Németh Szilárd - aki politikai habverésnek nevezte az ügyet - megjegyezte azt is, hogy Kiss Szilárd átvilágításánál még a 2005-ben született nemzetbiztonsági törvényt alkalmazták. A Fidesz kormány "észlelve, hogy komoly hézag van a törvényben" 2013-ban új törvényt alkotott, melyben megszigorították - többek között gyakoribbá tették - a nemzetbiztonsági átvilágítást.
    

Ezzel együtt elmondta: az ügyben - jelenleg ismeretlen tettes ellen - hivatali visszaélés miatt indult nyomozás folyamatban van.
    

Korábban az Index dokumentumra hivatkozva írt arról, hogy a moszkvai magyar nagykövetség konzuli osztályán olyan orosz állampolgároknak adtak ki több ezer schengeni vízumot, akikről nem tudták, kicsodák. Az ügyben a portál szerint Kiss Szilárd volt agrárdiplomata játszott kulcsszerepet.
    

Szél Bernadett, a nemzetbiztonsági bizottság LMP-s tagja múlt szerdán az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: az LMP büntetőfeljelentést tesz Kiss Szilárd és ismeretlen tettesek ellen az illegális moszkvai vízumkiadási gyakorlat miatt hivatali vesztegetés és hivatali visszaélés gyanújával.
    

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter múlt szerdán cáfolta, hogy együtt dolgozott volna Kiss Szilárddal, aki szerepel a moszkvai magyar nagykövetségen történt visszaélésekről szóló külügyi jelentésben. Hozzátette, amióta a tárca élén áll, nincsenek visszaélések.
 

  • kapcsolódó anyagok
TERRORIZMUS
NEMZETBIZTONSÁG