Az Európai Parlament jóváhagyta a Kanadával kötött megállapodást - 408 képviselő támogatta az egyezményt

2017.02.16. Jogi Fórum / MTI

Jóváhagyta az Európai Unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi megállapodást (CETA) az Európai Parlament, az egyezményt 408 igen szavazattal, 254 ellenében, 33 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők a testület strasbourgi plenáris ülésén.

A szavazást megelőző vitán Cecilia Malmström kereskedelempolitikáért felelős uniós biztos hangsúlyozta, az "óriási gazdasági és geopolitikai lehetőséget" jelentő szerződéssel új korszak kezdődik az EU és Kanada kapcsolataiban. "Falak helyett hidakat építünk, s ez lehetővé teszi, hogy együttesen lépjünk fel a társadalmainkat érő kihívásokkal szemben" - mondta.
    

"A mai bizonytalan időkben, a protekcionizmus világszintű térnyerése közepette a CETA a fenntartható kereskedelem iránti elkötelezettségünket tanúsítja" - emelte ki.
    

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke üdvözölte a szavazás eredményét, "fontos mérföldkőnek" nevezve azt a CETA ratifikációs folyamatában. Mint mondta, a megállapodás lehetővé teszi, hogy "közösen alakítsuk a globális kereskedelmi szabályokat".
    

Antonio Tajani, az Európai Parlament nemrég megválasztott elnöke kijelentette, "a szabadkereskedelmi egyezmény az uniós állampolgárok javát szolgálja, serkenteni fogja a gazdasági növekedést, elősegíti a munkahelyteremtést és garantálja az EU magas egészségügyi, környezetvédelmi és munkajogi szabályainak megőrzését".
    

A parlament strasbourgi székháza előtt nagyjából százan tüntettek szerda délelőtt az egyezség jóváhagyása ellen, a szavazás előtti percekben pedig több képviselő is azt skandálta az ülésteremben, hogy "nemet a CETA-ra!".
    

A szerződés rendelkezéseinek többsége már áprilisban hatályba léphet, az egyezményt azonban még a tagállami parlamenteknek is ratifikálniuk kell, ami a szakértők szerint évekig is eltarthat.
    

Szájer József fideszes képviselő szerint a kereskedelmi korlátok lebontásáról szóló kompromisszum megfelel a külkereskedelemre orientált Magyarország érdekeinek, segíti a vállalkozásokat és a munkahelyteremtést. Elmondta, hogy a Fidesz-KDNP képviselőcsoportja hosszas mérlegelés után, "Szijjártó Péter külügyminiszter úr kérésére az európai néppárti frakció szavazólistájával egyezően támogatta" a beadott módosító indítványaikat követő változtatásokkal elfogadhatóvá vált javaslatot.
    

"Megértjük a megállapodással kapcsolatos aggodalmakat is. Hogy a most jóváhagyott megállapodás mennyire váltja be a hozzá fűzött reményeket, azt az idő és a tapasztalat fogja eldönteni (...) Végső soron a magyar Országgyűlés dönt, amely akár vétózhat is, ha a szerződés kezdeti tapasztalatai azt indokolják" - mondta Szájer.
    

Szanyi Tibor szocialista képviselő arról számolt be, "a baloldal nyomásgyakorlásának eredménye, hogy ma már egy támogatható formájú CETA-t fogadott el az Európai Parlament". "Az így kialakult tervezetet ma már én is jó szívvel tudtam támogatni, mert kellő garanciákat látok benne a szocialisták számára különösen fontos európai uniós vívmányok, szociális, környezetvédelmi és egészségügyi szabályaink és szabványaink csorbítatlan érvényesülésére, a munkavállalók és a kisvállalkozók érdekeinek képviseletére a bővülő EU-kanadai kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok minden területén" - fogalmazott.
    

A Jobbik szerdai közleményében hangsúlyozta, képviselői elutasították a megállapodást, mivel az veszélyezteti az uniós környezetvédelmi és élelmiszer-biztonsági normákat, a munkaügyi vívmányokat, a fenntartható európai mezőgazdaságot, a multilaterális beruházásvédelmi bíróság intézménye pedig csorbítja a tagállami szuverenitást.
    

A Magyar Liberális Párt reagálásában üdvözölte és reménykeltőnek nevezte a ratifikációt. Szerintük a CETA a remélhetőleg létrejövő egységes transzatlanti gazdasági térség egyik fontos és nélkülözhetetlen építőkockája.
    

A szabadkereskedelmi megállapodást hosszas egyeztetést követően tavaly októberben írták alá a brüsszeli EU-Kanada csúcstalálkozón, a belgiumi Vallónia tartomány hetekig tartó vonakodása után.
    

A CETA a várakozások szerint a vámok, illetve a gazdasági kapcsolatok további mélyítését hátráltató más akadályok lebontása révén elősegítené a növekedést és a munkahelyteremtést az EU-ban és Kanadában is. Az ellenzők szerint ugyanakkor az egyezmény általános deregulációt von majd maga után és korlátozza a nemzeti kormányok mozgásterét.
 

  • kapcsolódó anyagok
KERESKEDELEM
EU
EURÓPAI PARLAMENT