Új terrorellenes szabályok - Az Európai Parlament elfogadta az intézkedéseket

2017.02.17. Jogi Fórum / MTI

Az Európai Parlament új terrorellenes intézkedéseket fogadott el a külföldi harcosok és magányos elkövetők ellen, valamint fokozott határellenőrzést írt elő a külföldi harcosok megállítására - közölte az uniós parlament sajtószolgálata.

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén az Irakból és Szíriából visszaérkező külföldi harcosok és az önálló támadásokra készülő terroristák által jelentett veszély csökkentése érdekében olyan új terrorellenes szabályokat fogadott el, amelyek már az előkészületeket is büntetnék.
    

A tagállami kormányokat tömörítő Tanács és az uniós parlament között tavaly novemberben létrejött és csütörtökön 498 támogató szavazattal 114 ellenében elfogadott megállapodás szerint a jövőben olyan tevékenységeket is büntetni lehet, mint a külföldi terrorista csoporthoz történő kiutazás és visszatérés, a toborzás, a kiképzés vagy a kiképzésben történő részvétel, a terrorizmus népszerűsítése és pénzügyi támogatása.
    

Az ilyen cselekményekért akár 15 év szabadságvesztés is kiszabható lesz.
    

A jelenlegi uniós keretrendszer aktualizálását jelentő új terrorellenes jogszabály szerint az áldozatok és családjaik számára azonnali és hathatós segítséget is előír, ideértve a megfelelő információszolgáltatást, az orvosi és mentális segítségnyújtást, vagy a hazajutáshoz kínált hozzájárulást.
    

A terrorcselekmények megelőzése és a külföldi harcosok megállítása érdekében az uniós parlament képviselői fokozott határellenőrzést javasoltak.
    

Az elfogadott jogszabály értelmében az Európai Unióba (EU) beutazó vagy az EU-t elhagyó minden uniós és nem uniós polgár adatait végig kell futtatni a Schengeni Információs Rendszeren és más releváns adatbázisokon, hogy az illető okmányai nem vesztek-e el vagy nem lopták-e el azokat. Az uniós tanáccsal kötött decemberi megállapodás értelmében a tagállamoknak azt is meg kell vizsgálniuk, hogy az utazó nem jelent-e veszélyt a tagországok biztonságára.
    

Amennyiben a módszeres ellenőrzések nagyon lelassítanák a légi, szárazföldi és tengeri forgalmat, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy célzott ellenőrzésekre térnek át, amennyiben a kockázatelemzés azt mutatja, hogy ezzel nem nő a fenyegetettség. A repülőtereken a tagállamok a rendelet hatályba lépése után hat hónapig végezhetnek célzott ellenőrzéseket, ezt az időszakot kivételes körülmények között - például, ha a repülőtérnek egyelőre nincsenek megfelelő eszközei a szisztematikus ellenőrzésekre - 18 hónappal lehet meghosszabbítani
    

Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő az EP sajtószolgálatának beszámolója szerint írásbeli hozzászólásában kifejtette, a tapasztalatok szerint a demonstratív látszatintézkedések, a lakosság egészére - adott esetben minden uniós és egyéb állampolgár utazóra egyformán - kiterjedő rendszerszerű, automatikus határellenőrzés nem alkalmas a potenciális terroristák kiszűrésére. Eredményt inkább az alapos kockázat-elemzésen, bűnügyi és hírszerzői információgyűjtésen és információcserén alapuló, célzott beavatkozástól várható - vélekedett.
    

Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője írásbeli hozzászólásában úgy vélekedett, az segítheti a terrorizmus és bűnözés elleni küzdelmet, ha az unió külső határait átlépők esetében megtörténik az adatok ellenőrzése, de ez csak akkor hozhat eredményt, ha maguk a tagállamok is megfelelően együttműködnek egymással. Az adatok válogatás és célzás nélküli gyűjtése viszont csak lassítja a feldolgozást, és nehezíti a terrorelhárítással és bűnüldözéssel foglalkozó szervek munkáját - tette hozzá.
    

A Fidesz-KDNP néppárti képviselőcsoportjának sajtóosztálya arról tájékoztatta az MTI tudósítóját, hogy néppárti magyar képviselő nem küldött írásbeli hozzászólást a vitához.
 

  • kapcsolódó anyagok
EU
EURÓPAI PARLAMENT
TERRORIZMUS