Szorosabb együttműködés kell az alkotmánybíróságok között - A visegrádi országok alkotmánybíróságainak budapesti csúcstalálkozójáról

2017.02.17. Jogi Fórum / MTI

Szorosabb együttműködésre van szükség az uniós jog és az egyes tagállamok alkotmányos kultúráinak viszonyában felmerülő problémák kezeléséhez - mondta Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke a visegrádi országok alkotmánybíróságainak budapesti csúcstalálkozója után, sajtótájékoztatón.

Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország ugyanakkor, 2004-ben csatlakozott az EU-hoz, hatásköröket ruházott át az unióra a közös célok megvalósítása érdekében, újfajta kötelékek, feladatok jelentek meg jogrendjükben. Eközben felmerült az elsőbbség kérdése az uniós jog és a tagállami alkotmányosság közötti ütközés eseteiben, valamint az egyes tagállamok védelemre szoruló alkotmányos identitásának problémája, amely a konferencia központi témája volt - mondta el a magyar Ab elnöke.
    

Sulyok Tamás felidézte: az Ab decemberi döntése szerint az unió és a tagállam közös hatalomgyakorlása során sem téveszthető szem elől az alapvető jogok és az emberi méltóság védelme, az ország szuverenitása és nemzeti, alkotmányos önazonossága.    A tagállamok hatásköröket adtak át, nem szuverenitást - szögezte le.
    

Hozzátette: a decemberi döntés részben szimbolikus, az alkotmányos identitás fogalmát ezután, esetről esetre fogja kibontani a testület. Az azonban nyilvánvaló, hogy például a szabadságjogok, a hatalommegosztás, a köztársasági államforma, az autonóm közjogi szervek, a törvényes hatalomgyakorlás, a jogegyenlőség, a bírói hatalom függetlensége vagy a nemzetiségek védelme beletartozik ebbe a körbe.
    

A konferencián tartott előadásában Sulyok Tamás úgy fogalmazott: az unió a "már és még" állapotában van, azaz jóval több mint egy klasszikus nemzetközi szervezet, de kevesebb, mint egy állam. Kérdés, hogy az EU luxembourgi székhelyű bírósága mennyire veszi figyelembe az egyes tagállamok alkotmányos identitását, jogi kultúráját, sajátos történelmi fejlődése során kialakult hagyományait, értékeit. A magyar Alkotmánybíróság nyitott a párbeszédre - fűzte hozzá. 
    

Az EU és a tagállamok jogrendszere között nem kizárólag alá-fölérendeltségi, hanem részben hálózatos, mellérendelt viszony van, amelyet folyamatos párbeszéddel lehet egyre jobbá tenni. Ezt igyekezett elősegíteni az Ab a V4-ek első alkotmánybírósági csúcstalálkozójának megrendezésével - mondta.
    

Pavel Rychetský, a cseh alkotmánybíróság elnöke nagyra értékelte a magyar kezdeményezést. Kifejtette: a tagállami alkotmánybíróságok egyik alapvető kötelezettsége az uniós jogrend integrálása, egy másik pedig a nemzeti alkotmányos kultúra értékeinek védelme. Ezért keresniük kell a közösségi jog elsőbbsége és a nemzeti jogrend sérthetetlen értékei közötti összhang kialakításának lehetőségeit. Kereszteződésben vagyunk és keressük a kiutat - fűzte hozzá.
    

A konferencia bevezető előadásában Trócsányi László igazságügyi miniszter arra hívta fel a figyelmet: az évtizedekkel ezelőtt létrejött EU ma sem áll másból, mint eltérő identitású, nyelvű, történelmű államokból, legitimitása államok és polgárok unióján nyugszik, a hatáskörátadások pedig nincsenek kőbe vésve.
    

Az alkotmányjogász kifejtette: az EU-nak mindmáig nincs közös alkotmánya, bár a luxembourgi bírói gyakorlat a szerződéseket szeretné annak tekinteni. Az Európai Unió Bírósága többször kimondta ugyan az uniós jog elsőbbségét, ám ez mégsem épült be az uniós szerződésekbe, ami nem lehet véletlen, hiszen a luxembourgi bíróság számos más tételét az évtizedek során fokozatosan beépítették a közös dokumentumokba. Mindebből levonható az a következtetés, hogy az uniós jog elsőbbsége nem abszolút, ugyanakkor azt már rögzítette az EU, hogy a tiszteletben tartja a tagállamok nemzeti identitását - fogalmazott Trócsányi László. Megjegyezte, hogy a tagállamok körében egyre érezhetőbb a "szuverenitásféltés", míg Brüsszelben az "integrációs düh", amikor az unió egyes intézményei "vitatható felhatalmazással" próbálják kiterjeszteni fennhatóságukat egyes területekre, a tagállamok viszont megpróbálnak ennek a folyamatnak gátat vetni.
    

A konferencián előadást tartott Marianna Mochnácová szlovák és Lech Morawski lengyel alkotmánybíró is.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYJOG