Kikéri az uniós tagállamok véleményét az Európai Bizottság (EB) arról, hogy szerintük miként kellene a továbbiakban eljárni Lengyelországgal szemben, amelynek kormánya a bírálatok szerint semmibe veszi a jogállamiság elveit – közölték uniós források.

A biztosok kollégiumának szerdai ülésén Frans Timmermans, a brüsszeli testület első alelnöke tájékoztatta a kollégáit, hogy a tagországok elé tervezi vinni Lengyelország ügyét, mert fel akarja mérni, hogy az uniós fővárosokban támogatnának-e további lépéseket – tájékoztattak névtelenséget kérő illetékesek.
    

Timmermans állítólag a tagországok európai ügyekkel foglalkozó minisztereinek ülésén szeretné megvitatni a kérdést, ezért arra fogja kérni az EU soros elnökségét betöltő Máltát, hogy vegyék napirendre az ügyet. Ez a tanácsi formáció legközelebb március 7-én ülésezik.
    

Bennfentes források szerint az alelnök ugyanakkor nem beszélt arról, hogy megindítanák az uniós szerződés hetedik cikkelye szerinti többlépcsős eljárást, amely – az európai alapértékek súlyos és tartós megsértése esetén – végső esetben akár az érintett tagállam szavazati jogának felfüggesztésével is járhat.
    

Annak megállapításához, hogy valamely tagállam “súlyosan és tartósan” megsérti az unió alapértékeit, az összes többi tagország egyhangú támogatása szükséges, erősen kétséges azonban, hogy ez meglenne. Orbán Viktor magyar miniszterelnök például korábban kijelentette, nem fognak támogatni semmilyen szankciót Lengyelországgal szemben.
    

Az uniós jog végrehajtása felett őrködő Európai Bizottság az úgynevezett jogállamisági mechanizmus keretében júliusban ajánlásokat fogalmazott meg Varsó számára, decemberben pedig két hónapot adott a kormánynak arra, hogy rendezze az aggályos kérdéseket.
    

Miközben jogvédő szervezetek szerint a figyelmeztetés közel sem vette elejét a “jogállamiság további aláásásának” Lengyelországban, Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter kedden kijelentette, kormánya lezártnak tekinti a vitát az Európai Bizottsággal.
    

Az utóbbi időben sok bírálat érte a varsói kormányt, elsősorban amiért szorosabb ellenőrzés alá vonták a közmédiát és korlátozták az alkotmánybíróság hatáskörét. Varsó szerint a vonatkozó törvénymódosítások tökéletesen megfelelnek a jogállamiság elveinek.