Egy év sikertelen árverezés után is csupán a becsérték 90 százalékán lehetne elárverezni a végrehajtás alatt álló ingatlant annak a módosító javaslatnak az értelmében, amelyet hétfőn fogadott el az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága.

A fideszes és kereszténydemokrata képviselők által eredetileg kezdeményezett változtatás az érték 80 százalékra csökkentésére adott volna lehetőséget. 
    

A testület egy olyan változtatást is elfogadott a bírósági végrehajtásról szóló törvény módosításához, amely szerint a végrehajtásban érintett összes fél, vagyis az adós és mindenki, akik felé tartozása van, közösen megállapodhatnak egy alacsonyabb összegben is, amelyért árverés során értékesíthető az ingatlan, ebben az esetben azonban megszűnik minden fennmaradó követelés, tartozás. 
    

Az előterjesztést házszabálytól eltérően tárgyalja a Ház, így arról már várhatóan kedden szavaznak a képviselők.
    

Vejkey Imre (KDNP), a javaslat egyik előterjesztője a házszabálytól eltérő tárgyalást azzal indokolta, hogy ismét megnövekedett a végrehajtási aktivitás, ezért különösen fontos a bankok méltányos eljárása. 
    

A módosító javaslatokról szólva közölte: azért fontos, hogy a fennmaradó tartozás csak akkor váljon elengedhetővé, ha abban minden érintett fél megegyezik, mert az adósoknak gyakran többfelé vannak tartozásaik. Ahogy a testület ülésén elhangzott, a hitelesek akár a társasháznak, a szolgáltatóknak vagy például gyermektartással is adósak lehetnek, az eljáráskor alkalmazott úgynevezett kielégítési sorrend pedig a bankokat hozná kedvező helyzetbe.     
    

Több ellenzéki képviselő, köztük Bárándy Gergely, a testület szocialista alelnöke és Staud Gábor (Jobbik) is azt a kérdést vetette fel: érdekelt lesz-e a bank a megegyezésben. 
    

A bizottság szocialista tagjai a javaslatnál szélesebb körben adtak volna lehetőséget az árverezés után fennmaradó adósság elengedésére, Gulyás Gergely, a testület fideszes elnöke azonban alkotmányos aggályokat vetett fel ezzel kapcsolatban, míg Balla György (Fidesz) úgy fogalmazott: a törvényjavaslatnak nem célja, hogy három évig ingyen albérletet biztosítson valakinek. Azt az célját azonban szerinte betölti, hogy a bankok ne élhessenek vissza a hitelesek nehéz helyzetével.