Fogyasztói kezesség - Amit a jogintézményről tudni érdemes! - Az új Ptk. alapján

2017.03. 9. Jogi Fórum / Mercz Ágnes

Az új Polgári Törvénykönyv különleges rendelkezéseket tartalmaz arra az esetre, ha fogyasztónak számító személy vállal kezességet. A törvény a fogyasztót terhelő kockázatok mérséklésére törekszik. Mit érdemes tudni erről a jogintézményről?

Fő szabály szerint a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy ha a kötelezett nem teljesít, akkor maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni, azaz a kezes más személy tartozását vállalja teljesíteni, arra az esetre, ha e személy maga nem teljesíti a tartozást. Kezességet nem csak egy már fennálló, hanem egy jövőbeli, feltételesen bekövetkező pénzkövetelés vagy pénzben kifejezhető értékkel rendelkező egyéb kötelezettség biztosítására is lehet vállalni.

A kezesség gyakran alkalmazott formája a készfizető kezesség. A készfizető kezesnek annyival nehezebb a helyzete az egyszerű kezesénél, hogy nem követelheti, hogy a jogosult először a kötelezettől próbálja meg behajtani a követelését. Így készfizető kezesség esetén a jogosult akár rögtön a kezestől is követelheti a teljesítést, kihagyva a követelés eredeti kötelezettjét.

Az új Ptk. önálló alakzatként tartalmazza a fogyasztó által vállalt kezességet, amelyre különleges szabályok vonatkoznak.

A fogyaasztói kezesség tekintetében a fogyasztó olyan természetes személy, aki szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül vállalt kezességet. Azaz nem annak a szerződésnek kell fogyasztói szerződésnek lennie, amelynek a biztosítására a kezesség létrejött, hanem az a lényeg, hogy a kezes legyen olyan személy, aki fogyasztó. Így, például, ha valaki magánszemélyként egy cég által kötött kölcsönszerződés kapcsán vállal kezességet a cég fizetési kötelezettségéért, az abban az esetben minősül fogyasztói kezesi szerződésnek, ha a kezes üzleti tevékenysége, szakmája körén kívül vállalja ezt.

Az új Ptk. a fogyasztói kezesség szabályaival azokat a fogyasztókat kívánja védeni, akik az alapjogviszonyról nem rendelkeznek kellő információval. Nem tartja indokoltnak ezért a fogyasztókat megillető védelemben részesíteni az olyan természetes személyt, aki a kezességet ugyan önálló foglalkozása és üzleti tevékenysége körén kívül eljárva vállalta, de a kötelezett jogi személy vezető tisztségviselője vagy abban többségi befolyással rendelkezik, mivel ilyen minőségében minden lehetősége megvan ahhoz, hogy pontos információkkal rendelkezzen a kötelezettről, illetve arról a kötelezettségről, amelyért kezességet vállalt. Ha tehát a cég kötelezettségéért kezességet vállaló személy a cég ügyvezetője, vagy olyan tagja, aki közvetlenül vagy közvetetten a szavazatok több mint felével rendelkezik, akkor nem beszélhetünk fogyasztói kezességről.

A fogyasztói kezesség különleges szabályai a jogosult különös tájékoztatási kötelezettsége, a keretösszeg meghatározása (vagyis a fogyasztó csak keretbiztosítéki kezesség formájában vállalhat általános kezességet), illetve a fogyasztó tájékoztatása a kötelezett késedelméről.

A fogyasztót a kezességi szerződés létrejöttét megelőzően tájékoztatni kell a kezes jogairól és kötelezettségeiről, illetve a helyzetéből vagy a kötelezettség természetéből fakadó, a hitelező előtt ismert különleges kockázatokról. Ennek elmaradása esetén a kezes határidő nélkül jogosult a kezesi szerződéstől elállni. A tájékoztatási kötelezettség elmulasztását utóbb, a szerződés megkötését követő tájékoztatással már nem lehet pótolni. Amennyiben a kötelezettségnek különleges kockázata van, akkor nem elég ennek tényéről tájékoztatni a fogyasztót, hanem a kockázat jellegéről és előre látható mértékéről is informálni kell.

A fogyasztó általános jelleggel is vállalhat kezességet, azaz valakinek a jogosulttal szemben fennálló valamennyi kötelezettségéért vállalja a kezességet, vagy meghatározott jogviszony (pl. szerződés) alapján fennálló valamennyi kötelezettségéért vállal kezességet. Általános jelleggel vállalt kezesség esetén a kezesség akkor érvényes, ha a szerződésben meghatározták azt a legmagasabb összeget, amelynek erejéig a kezes felel a jogosult tartozásáért. Ez azt jelenti, ha például a fogyasztó az adósnak egy kölcsönszerződésből származó valamennyi fizetési kötelezettségéért vállal kezességet, akkor összegszerűen meg kell határozni a kötelezettség maximális mértékét. Ennek hiányában a kezességi szerződés semmis.

A fogyasztó által vállalt kezességet a korábbi Polgári Törvénykönyv nem szabályozta, ezért ezek a szabályok csak az új Polgári Törvénykönyv alapján létrejött kezességre érvényesek.

  • kapcsolódó anyagok
POLGÁRI JOG
ÚJ PTK