A kölcsön-munka végnapjai? - Változnak a munkaerő-kölcsönzés szabályai

2017.03.27. Jogi Fórum / Mercz Ágnes

Várhatóan számos munkaerő-kölcsönző cég meg fog szűnni egy új szabály miatt. Jogszerűtlen esetén bírságra a kölcsönbe vevő is számíthat. - Mi változik és hogyan? Mire érdemes fokozottan figyelniük a kölcsönző cégeknek és a kölcsönzött munkavállalókat foglalkoztató vállalatoknak?

Hatékony és mindkét fél számára előnyös foglalkoztatási forma a munkaerő-kölcsönzés. A Nemzetgazdasági Minisztérium statisztikái azt mutatják, hogy a munkaerő-kölcsönzés továbbra is jellemzően a fizikai munkakörökben fordul elő: a kölcsönzöttek 88,4 százaléka végez fizikai, elsősorban betanított vagy szakmunkát. Többségében a feldolgozóiparban (jellemzően gép, gépi berendezések gyártása, fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása, számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártása, illetve élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása) kaptak munkát. A szellemi munkát végzők jobbára adminisztratív szolgáltatásokat végeznek: ügyintézők, ügyviteli alkalmazottak.

A Munka Törvénykönyve (Mt.) alkalmazásában a munkaerő-kölcsönzés olyan tevékenység, amelynek keretében a kölcsönbeadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnek átengedi. A kölcsönzési tevékenység feltételeit két jogszabály rendezi. Egyrészt az Mt., amely szerint kölcsönbeadó csak az a belföldi székhelyű, a tagok korlátolt felelősségével működő gazdasági társaság, közhasznú társaság vagy - a vele tagsági viszonyban nem álló munkavállaló vonatkozásában - szövetkezet lehet, amelyik megfelel az e törvényben, illetve az egyéb jogszabályban foglalt feltételeknek, és a székhelye szerint illetékes munkaügyi központ nyilvántartásba vett. Így nem folytathat például kölcsönzési tevékenységet az egyéni vállalkozó, a társadalmi szervezet, a betéti társaság vagy - tagjai vonatkozásában - a diákszövetkezet. Másrészt meg kell felelni a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről szóló 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet előírásainak.

A kölcsönzési tevékenység vagyoni biztosíték letétbe helyezése esetén folytatható. A vagyoni biztosíték a kölcsönbeadó által hitelintézetnél vagy pénzügyi vállalkozásnál lekötött és elkülönítetten kezelt pénzbeli letét. A vagyoni biztosíték egyszerű és logikus szerepe, hogy a munkaerő-kölcsönzés során keletkezett, a munkavállaló részéről felmerülő kártérítési igény, abból kerüljön kifizetésre.

2016. december 1-től módosult a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről, folytatásának feltételeiről szóló kormányrendelet [118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet]. Egy uniós irányelv alkalmazása miatt a Munka Törvénykönyve alapján december 1-től automatikusan megszűnik mindazon kölcsönzött munkavállalóknak a kikölcsönzése, akiket öt éve folyamatosan ugyanannál a kölcsönvevő cégnél foglalkoztattak. Az öt éves időtartamba a betegállomány, sőt, a gyed/gyes is beleszámít, és az is irreleváns, hogy az adott helyre időről időre több társaság kölcsönözte-e ki a munkavállalót.

Az európai uniós irányelv abból indul ki, hogy a munkaerő-kölcsönzés átmeneti jellegű foglalkoztatási forma. Számos esetben azonban, főként speciális hiányszakmákban, illetve egyes szellemi területeken kifejezett igényként jelentkezett a kölcsönvevők részéről a hosszabb távú kikölcsönzés fenntartása. Országos szinten ez a törvényi rendelkezés azonnali hatállyal, automatikusan megszünteti az 5 évet elérő dolgozók kikölcsönzését, és az ötéves időszak fokozatos betöltésével ez egyre magasabb létszámot érinthet majd.

Egy másik igen húsba vágó változás, hogy 2 millió forint helyett 5 millió forint lett az előírt vagyoni biztosíték összege. A már működő munkaerő kölcsönző cégeknek 2017. február 28-ig kellett az erre a célra elkülönített letéti számlán elhelyezniük a többlet-összeget, és ezt igazolni a nyilvántartó kormányhivatal felé. Ez a változás nemcsak a kölcsönző cégeket érinti, hanem a kölcsönvevő munkáltatókra is vonatkozik. Amennyiben egy munkaerő-kölcsönző nem igazolja február 28-ig a kormányhivatal felé a megemelt vagyoni biztosítékot, a nyilvántartásból törlésre kerül, és nem lesz jogosult a munkavállalókat munkaerő kölcsönzés keretében átengedni a kölcsönvevő részére.

A helyzetet fokozott gondossággal szükséges kezelni kölcsönvevői oldalon is, hiszen, ha egy olyan cégtől „bérel” munkaerőt a munkáltató, amely eleve nem jogosult ezt a tevékenységet folytatni, egy adó, vagy munkaügyi hatósági ellenőrzés során minősíthetik úgy, hogy a kölcsönzött munkavállaló és a kölcsönvevő cég között áll fenn munkaviszony.

A módosítás várható eredménye, hogy jelentősen csökkenhet a munkaerő kölcsönzésével foglalkozó cégek száma. Egyrészt nehezebb lesz ilyen tevékenységre engedélyt szerezni, mivel több mint kétszeresére emelt vagyoni biztosítékot kell egy letéti számlán tartani, másrészt a kormányhivatal által már nyilvántartásba vett és kölcsönzési jogosultsággal rendelkező cégek közül is minden bizonnyal lesznek olyanok, akik nem tudják a megemelt vagyoni biztosítékot igazolni.

Felmerül a kérdés, hogy a megemelt 5 millió forint vajon megfelelő összeg-e, amikor sok kis és közepes kölcsönző cég több száz, olykor ezer munkavállalót is foglalkoztat. A munkavállalók szempontjából előnyösebb lenne például az előző év statisztikai létszámához igazítottan, lépcsőzetes formában emelkedő, akár a jelenleginél nagyobb vagyoni biztosítékkal szabályozni a tevékenység indításának feltételét. Jelenleg egy 50 fős és egy 1000 fős kölcsönzött létszámmal működő kölcsönbeadónak egyaránt 5 millió forint vagyoni biztosítékot kell letennie.

Mindenesetre a munkaerő kölcsönzést igénybe vevő vállalatoknak mielőbb célszerű egy nyilatkozatot kérniük a munkaerő-kölcsönzőjüktől, amely bizonyítja, hogy a cég eleget tett a vagyoni biztosíték megváltozott szabályainak és azt igazolta a kormányhivatal felé. E nélkül nem érdemes kölcsönzötteket fogadniuk az adott társaságtól.

  • kapcsolódó anyagok
MUNKAJOG