Dávid és Góliát - Márciusi Ab-mustra

2017.04. 5. Jogi Fórum / Munkatársunktól

Stumpf István egy magyar tulajdonú kft. és egy nagy amerikai olajipari cég ügyében született határozathoz csatolt különvéleményében megkérdezte: „Esélytelenek lennének a hétköznapi Dávidok az aktuális Góliáttal szemben? Arathatna a hétköznapi kisember is győzelmet?” Az alkotmánybíró az alapvető jog következetes bírói érvényesítésének biztosításában látja az esélyt.

Az Alkotmánybíróság teljes ülésének márciusi határozatai

Ne az ügyfelek viseljék a hatósági mulasztás ódiumát – 5/2017. (III. 10.) AB határozat

Az Ab március 7-én megállapította, hogy a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 8.K.32.574/2015/17. számú ítélete, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 35000-3156-1/2015.ált. számú határozata és a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35100-1169-2/2015.ált. számú határozata sérti a tisztességes hatósági eljáráshoz való jogot, ezért azokat megsemmisítette. A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdése alkalmazásában alkotmányos követelményként szabta meg, hogy az ott meghatározott határidő letelte után szankció nem szabható ki. Az indítványozó társaságra 2013-ban az elsőfokú közigazgatási hatóság csatornabírságot szabott ki, amit a másodfokú hatóság helybenhagyott, a bíróság pedig a keresetet elutasította. A panaszos szerint alkotmányos jogát sértette, hogy a bírságot késedelmesen szabták ki. Az Ab megalapozottnak találva az alkotmányjogi panaszt leszögezte: a tisztességes eljáráshoz való jogból következik, hogy a hatóságok számára megszabott határidő elmulasztásának ódiumát ne az ügyfelek viseljék. Sulyok Tamás, Salamon László és Szalay Péter párhuzamos indokolást, Czine Ágnes, Hörcherné Marosi Ildikó, Dienes-Oehm Egon és Stumpf István különvéleményt írt. (Előadó: Pokol Béla)

Joghézag a választási eljárási törvényben – 6/2017. (III. 10.) AB határozat

Az Ab március 7-én – hivatalból eljárva – megállapította, hogy mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenes helyzet áll fenn annak következtében, hogy a törvényalkotó a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényben nem alkotta meg azokat a szabályokat, amelyek biztosítják, hogy a másodfokú választási bizottság és a felülvizsgálati bíróság közölje a határozatát mindazokkal, akikre a választási jogorvoslati eljárás során hozott határozat rendelkezést tartalmaz. A testület június 30-ig adott időt a parlamentnek, hogy jogalkotási feladatának eleget tegyen. A szabályozás szerint a fellebbezési eljárás során hozott határozatot a másodfokú választási bizottság közli a fellebbezővel és azokkal, akikkel az elsőfokú határozatot közölték. Ám nem rendelkezik arról, kell-e kézbesíteni a határozatot azoknak, akikre a döntés rendelkezést tartalmaz, de az ügyben félként nem vettek részt. Czine Ágnes, Salamon László és Stumpf István párhuzamos indokolást írt. (Előadó: Szívós Mária)

Eltiltást előíró rendelkezés hatálya – 3045/2017. (III. 20.) AB határozat

Az Ab március 7-én elutasította az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXXVII. törvény 146. § (2) bekezdése elleni alkotmányjogi panaszt. Az indítványozó olyan gazdasági társaság tagja volt, amelynek adószámát adótartozás miatt felfüggesztették, ezért az adóhatóság felhívta, hogy egy másik gazdasági társaságban viselt ügyvezetői tisztségét szüntesse meg. Mivel az eltiltást előíró rendelkezés 2016. január 1-jén lépett hatályba, az indítványozó szerint ez sérti a visszaható jogalkotás tilalmát. Az Ab azonban nem fogadta el az érvelést, mert a többségi álláspont szerint a vizsgált szabály nem vonatkozik a hatálybalépése előtt létrejött jogviszonyokra. Czine Ágnes párhuzamos indokolást, Hörcherné Marosi Ildikó, Salamon László és Stumpf István különvéleményt írt. (Előadó: Varga Zs. András)

Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsának márciusi határozata

Ha változik a törvényi tényállás elnevezése – 3046/2017. (III. 20.) AB határozat

Az Ab tanácsa március 7-én elutasította a Kúria Bfv.I.1512/2015/6. számú végzése elleni alkotmányjogi panaszt. Az indítványozó szerint olyan bűncselekmény elkövetésével vádolták meg, amely a gyanúsítás közlésekor még nem szerepelt a Btk.-ban (jogosulatlan gazdaság előny megszerzésének bűntette) és olyan bűncselekmény elkövetése miatt marasztalták el, amely az elkövetés idején úgyszintén nem szerepelt a hatályos Btk.-ban (költségvetési csalás bűntette). Az Ab szerint viszont az indítványozó magatartása az elkövetésétől a büntetőeljárás végéig a Btk.-ban szabályozott bűncselekménynek minősült. (Előadó: Czine Ágnes)

Az Alkotmánybíróság 2. öttagú tanácsának márciusi határozatai

Beszerzések közbeszerzés mellőzésével – 3060/2017. (III. 31.) AB határozat

Az Ab tanácsa március 21-én elutasította a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 181. § (11) bekezdésének megsemmisítésére, a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt folyamatban lévő 13.K.27.286/2016/20. számú ügyben való alkalmazási tilalmának kimondására irányuló bírói indítványt. A támadott szabály szerint a közbeszerzés mellőzésével történt beszerzéseknél a 2015. január 1-je után feltárt ügyekben a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásának kezdeményezésére nyitva álló határidő a tudomásszerzéstől számított öt év. A módosítást megelőzően az objektív elévülési határidő három év volt. Az indítványozó bíró szerint a rendelkezés sérti a jogbiztonság elvét. Az Ab szerint azonban a rendelkezés nem állapít meg visszamenőlegesen kötelezettséget a felek számára, és korábbi jogaikat sem vonja el. Pokol Béla párhuzamos indokolást írt. (Előadó: Schanda Balázs)

Hallgatói jogviszony megszüntetése – 3061/2017. (III. 31.) AB határozat

Az Ab tanácsa március 21-én elutasította a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 112. § (1) bekezdése elleni bírói kezdeményezést. A perbeli felperes szerződést kötött 2005-ben a Széchenyi István Egyetem Felnőttképzési Központtal, és felvételt nyert a jogász szakra. A felperes hallgatói jogviszonyát a támadott rendelkezés alapján megszüntették, mivel az kimondja: 2016. szeptember 1-jével meg kell szüntetni a jogviszonyt, ha tanulmányok 2006. szeptember 1-je előtt kezdődtek meg. Az eljáró bíró szerint a jogalkotó egy korábban létrejött jogviszonyba visszamenőlegesen avatkozott be. Az Ab nem osztotta a véleményt. Az, hogy korábban ilyen feltétel nem szerepelt a rendelkezések között, nem jelenti azt, hogy a kialakított feltételrendszer soha többet nem módosítható, a  jogalkotó ne vonhatná magához a  jogviszony megszűnésének akár teljes körű szabályozását is. (Előadó: Varga Zs. András)

Dávid és Góliát – 3062/2017. (III. 31.) AB határozat

Az Ab tanácsa március 21-én a Kúria Pfv.IV.20.703/2016/8. számú ítélete, a Pécsi Ítélőtábla Pf.III.20.116/2015/7. számú ítélete, valamint a Kaposvári Törvényszék 19.P.21.212/2014/52. számú ítélete elleni alkotmányjogi panaszt elutasította. Az indítványozó büntetőügyében született vádiratot az alperes úgy továbbította elektronikusan az Egyesült Államokba, hogy a személyes adatait nem törölte. Az indítványozó adatkezeléssel összefüggő jogszabálysértés megszüntetése iránt keresetet indított, amelyet az elsőfokú bíróság elutasított. Az ítéletet az ítélőtábla helybenhagyta, a Kúria hatályában fenntartotta. Az Ab nem találta megalapozottnak az indítványt, mert az indítványozók adatai és maga a vádirat sem került nyilvánosságra, az abban szereplő adatokat csak az eljárás szereplői ismerték meg. Stumpf István a magyar tulajdonú kft. és a nagy amerikai olajipari cég közötti ügyhöz csatolt különvéleményében megjegyezte: „Esélytelenek lennének a hétköznapi Dávidok az aktuális Góliáttal szemben? Arathatna a hétköznapi kisember is győzelmet? A jelen esetben erre esélyt – álláspontom szerint – az alapvető jog következetes bírói érvényesítésének biztosítása adhatott volna.” (Előadó: Schanda Balázs)

Az Alkotmánybíróság 3. öttagú tanácsának márciusi határozatai

Az automatikus jogi értékelés alkotmányossága – 3047/2017. (III. 20.) AB határozat

Az Ab tanácsa március 7-én elutasította a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet 4. § (1) bekezdés a) pontja, 5. § (2) bekezdés a) pontja, valamint az 1. melléklet 7.2. és 9.8. táblázat alaptörvény-ellenessége megállapítására és konkrét ügyben való alkalmazási tilalmának kimondására irányuló bírói kezdeményezést. Az indítványozó szerint a rendelet az egészségkárosodás értékelésekor nem pusztán a szakértő által vizsgálható, különös szakértelmet igénylő szempontokat határozza meg, de egyben a közigazgatási hatóság és a bíróság helyett azok automatikus jogi értékelését is elvégzi. Az Ab nem találta megalapozottnak az indítványt, mert a perbeli szabad bizonyítás rendje nem válik kötötté azáltal, hogy a perben esetlegesen kirendelt igazságügyi szakértő az egészségkárosodás mértékét a jogszabályban meghatározott százalékos formában határozza meg. (Előadó: Szabó Marcel)

A bizonyítási teher téves értelmezése – 3063/2017. (III. 31.) AB határozat

Az Ab tanácsa március 21-én elutasította a Kúria Mfv.II.10.033/2016/5. számú ítéletével szemben előterjesztett alkotmányjogi panaszt. A testület megállapította: a bizonyítási teherrel kapcsolatban az indítványozót a másodfokú eljárásban tévesen tájékoztatták. Az elsőfokú eljárással szemben ilyen kifogást sem a Kúria, sem az indítványozó nem említett. Éppen ezért az elsőfokú bíróságnak a bizonyítási teher kezeléséről kialakított álláspontja nem orientálhatta az indítványozót olyan pervitel irányába, amely a bizonyítási teher téves értelmezésén alapult volna. Az Ab azt is mérlegelte, hogy nemcsak a jóhiszemű, hanem a célszerű pervitelnek is az felel meg, ha a felek a rendelkezésre álló bizonyítékaikat a bizonyítási tehertől függetlenül kellő időben a bíróságok elé terjesztik. Ettől az indítványozó nem volt elzárva. Így nem állapítható az meg, hogy a  tisztességes eljárásnak feltétlenül a cassatorius jogkör alkalmazása felelt volna meg. (Előadó: Salamon László)

Alkalmazási tilalom I. – III/259/2017.

Az Ab tanácsa március 28-án megállapította, hogy a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V. törvény 3. § (5) bekezdése a Budapest Környéki Törvényszék előtt folyamatban lévő 8.Mf.21.738/2016. számú ügyben nem alkalmazható. A testület hivatkozott a 1/2016. (I. 29.) AB határozatra, amely a hivatkozott rendelkezést megsemmisítette, mert a hátrányos tartalmú, visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmába ütközik. Mivel a munkáltatói intézkedés (2011. december 30.) és a kereset benyújtása (2012. február 3.) is a megsemmisített rendelkezés hatályba lépése előtt (2012. március 1.) történt, a jogszabály alkalmazása alaptörvény-ellenes helyzetet eredményezne. (Előadó: Szalay Péter)

Alkalmazási tilalom II. – III/2095/2016.

Az Ab tanácsa március 28-án megállapította, hogy a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V. törvény 3. § (5) bekezdése a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt folyamatban lévő 8.M.285/2016. számú ügyben nem alkalmazható. A testület hivatkozott az 1/2016. (I. 29.) AB határozatra, amely a rendelkezést megsemmisítette, mert a hátrányos tartalmú, visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmába ütközik. Mivel a munkáltatói intézkedés (2011. október 19.) és a kereset benyújtása (2011. november 15.) is a megsemmisített rendelkezés hatályba lépése előtt (2012. március 1.) történt, a jogszabály alkalmazása alaptörvény-ellenes helyzetet eredményezne. (Előadó: Szalay Péter)

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG