Az Ab, a Kúria és az IM közös konferenciája - A jogállamiság létfontosságú közös ügy

2017.04.11. Jogi Fórum / MTI

A jogállamiság, az alapjogvédelem színvonala az Alkotmánybíróság (Ab), a bíróságok és az Igazságügyi Minisztérium (IM) létfontosságú közös ügye és felelőssége - mondta Sulyok Tamás, az Ab elnöke az Ab, a Kúria és az IM közös konferenciáján Budapesten.

A három intézmény között korábban is voltak kapcsolódási pontok, ezekből valódi közös ügyek azonban csak az Alaptörvény hatályba lépésével váltak. A közös munkában mindhárom szervezetre rendkívül fontos, más intézmény által nem pótolható feladat hárul - tette hozzá.
    

Az Ab korábban főként a törvényhozást ellenőrizte, az Alaptörvény életbe lépése óta már mindhárom hatalmi ág - a törvényhozás, a végrehajtás és a bírói hatalom - felett alkotmányos kontrollt gyakorol, ezen belül pedig legnagyobb hangsúlyt a bírói döntések alkotmányossági felülvizsgálata kapja - fejtette ki az Ab elnöke megnyitó beszédében.
    

Hatékony alapjogvédő munka kizárólag sokoldalú és egymás hatáskörét tiszteletben tartó párbeszéddel lehetséges. Az Ab és a Kúria között eddig is kiváló volt az együttműködés. A szaktárcával pedig éppen a most hagyományteremtő szándékkal, az Alkotmánybíróságon megrendezett Alaptörvény - Jogalkotás - Bírói joggyakorlat elnevezésű konferencia jelentheti egy új, a jogállami fékek és egyensúlyok rendszerét nem érintő szakmai kapcsolat kezdetét - fűzte hozzá Sulyok Tamás.
    

Trócsányi László igazságügyi miniszter a konferencia bevezető előadásában az alkotmányos párbeszéd fontosságát emelte ki.
    

Rámutatott: a jogalkotás és a jogalkalmazás intézményei "nem légüres térben" működnek, a jogszabályok aktuális társadalmi kihívásokra reagálnak, az intézmények között pedig nem lehet vasfüggöny. Párbeszédre kell törekedni, mert ez javítja a jogalkotás és jogalkalmazás alkotmányosságát.
    

A jogalkotás szakmai előkészítéséért is felelős szaktárca vezetője megjegyezte: nem mindig kedvező a helyzet, mert sokszor gyorsan kell reagálni a felmerült igényekre. Ugyanakkor hozzátette: Orbán Viktor miniszterelnök a kormányüléseken gyakran említi, hogy két tárcának van vétójoga, a pénzügyinek és az igazságügyinek.
    

Nem könnyű a helyzet abból a szempontból sem, hogy még egy szakember is gyakran bizonytalan egy-egy alkotmányos kérdésben - fűzte hozzá az egykori alkotmánybíró.
    

A törvények miniszteri indoklásáról szólva Trócsányi László azt mondta: azok tájékoztató jellegűek, kitérnek többek között a jogszabály politikai, gazdasági, társadalmi céljaira, és bár a törvény szövegéhez képest másodlagosak, az értelmezését segíthetik.
    

Hozzátette: Nagy-Britanniában 1999 óta szinte minden törvényhez olyan részletes magyarázó jegyzeteket kell készíteni és megjelentetni, amelyeknek a szövege egyszerűbb a jogszabályokénál és laikusok számára is lehetővé teszi az eligazodást.
    

Az igazságügyi miniszter üdvözölte a Kúrián évek óta folyó joggyakorlat-elemző munkát, és megköszönte, hogy abban a minisztérium is képviseltetheti magát benne. Ennek gyakorlati jelentősége többek között a devizahiteles probléma kezelésénél is érzékelhető volt - jelezte.
    

Trócsányi László az Ab és a szaktárca közötti kapcsolatról szólva említette az IM egyes konkrét alkotmánybírósági ügyekben készített véleményeit. Azt mondta: nem könnyű dilemma, mit tegyenek, amikor egy alkotmánybírósági indítvánnyal kapcsolatban látják, hogy a vizsgált jogszabállyal valóban gond van. Ilyenkor jelzik, hogy ők is látják a problémát és orvosolni szeretnék, ezért módosítani fogják a jogszabályt. Ez is az alkotmányos párbeszéd egy formája - jegyezte meg.
    

Darák Péter, a Kúria elnöke köszöntőjében azt hangsúlyozta: tanulni kell egymástól és az elkövetett hibákból is.
    

Kifejtette, a jogrendszer működése egyre differenciáltabb, rétegzettebb. A jogalkalmazásban és a jogalkotásban is a hatalmi és hatásköri viszonyok új megoszlása bontakozik ki. Már nem működik a szigorúan intézményekre bontott, szakaszolt működés. 
    

Ennek a jelenségnek az okai megfigyelhetők egyrészt a gazdaságban a pénzpiaci válság nyomán, sok következménye között pedig ott van a magáncsőd intézménye vagy az egyre erőteljesebb és differenciáltabb fogyasztóvédelem. De új megoldásokat igényel a technológiai forradalom is: a közösségi portálok, a felhő alapú szolgáltatások, a drónok vagy az önvezető autók megjelenése átírhatja a szerzői, a személyiségi vagy a kártérítési jogot - hívta fel a figyelmet. 
    

A várárok nem állítja meg a drónokat. Sok területen nélkülözhetetlenné vált az összetett megközelítés, mert az új megoldásokat egy-egy intézmény egyedül már nem képes kikísérletezni. A módszereket, a nézőpontokat közösen is át kell tekinteni, hogy tanulhassunk egymástól és a saját hibáinkból is - jelentette ki a Kúria elnöke.
    

Darák Péter az új kihívásokat érzékeltetve megemlítette: a fiatal jogászok legutóbbi tudományos diákköri versenyén már slágertéma volt annak a vizsgálata, hogy miként lehet visszaszerezni a bűnös úton szerzett vagyonokat.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
KÚRIA
IGAZSÁGÜGY
IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM