Szabályozott gazdaság - Átfogó jelentés a gazdasági tevékenységek jogi és szabályozási környezetéről

2017.05. 3. Jogi Fórum / Szilágyi Emese

Mennyiben találhatók a magyar jogrendszerben a szabad gazdasági tevékenységet érintő korlátozások? Mennyire jellemző a közvetlen állami jelenlét a gazdasági szektorban? Mennyiben veszi figyelembe a jogalkotás a piaci szereplők igényeit? - Piachoz való hozzáférés és egyenlő piaci esélyek - A Lendület – HPOPs Kutatócsoport jogi szakértői jelentéséről

Piachoz való hozzáférés és egyenlő piaci esélyek címmel mutatták be a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Lendület – HPOPs Kutatócsoport jogi szakértői jelentését az MTA TK Jogtudományi Intézetében. A jelentés elkészítését inspirálta, hogy hazánk Európai Uniós csatlakozását követően nem készült átfogó áttekintés a magyarországi üzleti környezetről az EU-jogi kötelezettségek fényében – mondta el Varjú Márton, a Kutatócsoport vezetője nyitóbeszédében.

Varjú Márton kifejtette, a jelentés a Kutatócsoport tevékenységének második pilléréhez, azaz a jogi környezet térképezéséhez tartozik. A csoport munkájának másik két pillérét az elméleti kutatások, illetve az elkészült anyagok általános disszeminációja, a kutatási eredmények szakmai közélettel való megismertetése teszi ki. A jelentés alapvetően jogi szempontrendszere meghatározza annak korlátait is - mutatott rá a kutatásvezető. A jogi szempontrendszer elsődlegessége miatt ugyanis a jelentés nem tér ki azokra az esetekre, amikor az állam más indokok miatt végez deregulációs, vagy úgynevezett re-regulációs (újraszabályozási) tevékenységet, így például általános versenyképességi megfontolásokból kér mentességet bizonyos közös, Uniós fogyasztóvédelmi indíttatású szabályozások alól. Hasonlóan nem vizsgálták a kutatás során azt sem, hogy az adminisztrációs terhek milyen hatással vannak a vállalkozási kedv alakulására.

A dokumentum első részének középpontjában a hazai jogrendszer vizsgálata áll, az európai piacgazdaság elvárásainak fényében. Különösen hangsúlyos a 2010-t követő trendek és mintázatok feltárása, a dokumentumban önálló fejezetet kapott a piachoz való hozzáférés és az egyenlő piaci esélyek vizsgálata a 2010-es választásokat követően. A jelentés elsődleges célja a meghatározó trendek összefoglalása, a hiányosságok kimutatása és a lehetséges konfliktusforrások feltárása volt. A jogi és szabályozási környezet minőségének vizsgálata során különálló fejezetekben dolgozták fel a szállítási piac, az energiapiac, a postai szolgáltatások, a hulladékgazdálkodás, a vízközmű-szolgáltatások, a bányászat, a mező- és erdőgazdálkodás, az egészségügyi szektor, a szociális szolgáltatások, az oktatási szektor, illetve a pénzügyi szolgáltatások piacának jogi környezetét. Varjú Márton elmondása szerint a kutatók elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy mennyiben találhatók a magyar jogrendszerben a szabad gazdasági tevékenységet érintő korlátozások. Ennél azonban végül jóval izgalmasabbnak bizonyult az utóbbi években érzékelhető, a közvetlen állami szerepvállalás felé való elmozdulás vizsgálata.

A kutatás alapvető megállapítássa, hogy Magyarországon már a ’90-es években létrejött egy nyitott, kapitalista piac. A jelentés leszögezi, általánosságban elmondható, hogy a jogi és szabályozási környezet biztosítja a nyitott és versenyző piaci működést: a szabályozási háttér bizonyos szektorokban segíti a piaci versenyt és biztosítja az annak fennmaradásához szükséges garanciákat, illetve a piaci szereplők diszkriminációmentes kezelését, továbbá elfogadható és ésszerű feltételeket támaszt a piacra lépéshez.

Strukturális perspektívából szemlélve azonban megállapítható egy erős aszimmetria, azaz fellelhetők átpolitizált ágazatok is, és ezen az Európai Unióhoz történő csatlakozás sem változtatott. "Az Unió intézményrendszere természetesen a maga sajátos eszközeivel tesz kísérleteket ennek felszámolására" – tette hozzá a kutatásvezető. Az aszimmetriát valójában az jelenti, hogy egyrészről jelen vannak az olyan exportra fókuszáló piaci szektorok, amelyek mögött elsősorban külföldi befektetői és tulajdonosi kör áll, míg a másik oldalon megtalálhatók azok a főleg a belső piacra termelő, vagy a belső piacon szolgáltatást nyújtó szektorok – és ide sorolhatók a közszolgáltatások jelentős része is – amelyekben a külföldi befektetés, és általában a versengő piaci mechanizmusok kevéssé jelennek meg. A belső piacra koncentráló szektorok gyakran közvetlen állami jelenlét mellett működnek, amely állami tulajdon, vagy árszabályozás formájában jelenik meg.

Az aszimmetriát a jogi környezet a pénzügyi – gazdasági válságot követően tovább erősítette, állapítja meg a jelentés. Míg az exportra termelő szektorok számára a válságot követően is biztosítja a szabályozási környezet a növekedés és a verseny feltételeit, a belső piacra termelő szektorok szereplői növekvő adó- és szabályozási terhekkel szembesülnek, amelyhez hozzájárul a közvetlen állami szerepvállalást támogató robusztus közpolitikai felfogás, továbbá az újonnan érkezők számára a piacra lépést akadályozó újabb feltételek támasztása. Az egységes belső piac joga felől szemlélve: a gazdasági válságot, illetve a 2010-es választásokat követő legfontosabb változás az arra vonatkozó nyilvánvaló politikai és közpolitikai elhatározás volt, hogy nemzetgazdaság bizonyos szektoraiban az állami szerepvállalást növelni szükséges; illetve egyes esetekben a versengő felek piaci pozícióit meg kell változtatni néhány, többnyire hazai piaci szereplő piaci helyzetének előmozdítása érdekében.

A jelentés leszögezi azt is, hogy az egymást követő kormányzatok erre vonatkozó elkötelezettsége ellenére sem történt meg a közigazgatás hatékonyágának és eredményességének lényeges javítása, a gazdasági tevékenységek szabályozási és adminisztratív terheinek csökkentése, illetve egy meggyőzően pozitív és átlátható üzleti környezet kialakítása, ahol a piachoz való hozzáférés és egyenlő esélyek valóban biztosítottak volnának a piaci szereplők számára. A jogi és szabályozási környezet továbbra is átláthatatlanul komplex és merev, a szabályozás által érintettek igényei nem jönnek figyelembe a jogalkotás során, illetve az utólagos hatásvizsgálat nem kielégítő. A szabályozás változékonysága és hektikussága, illetve a nyers politikai akaratnak való kitettség közvetlenül befolyásolja a befektetők elégedettségét és döntéseit. A jogi rendelkezésekkel alátámasztott gazdasági favoritizmus néhány szektorban kétségeket ébreszt afelől, hogy az állami beavatkozásra és szerepvállalásra valójában a köz érdekében került sor – zárul a jelentés megállapításainak összegzése.

Felkért hozzászólóként Reszkető Petra, a Budapest Intézet munkatársa értékelte a jelentést. Felszólalásában rámutatott, hogy a jelentés valóban egyedi abban a tekintetben, hogy minden szektort azonos szempontok szerint következetes vizsgálatnak vet alá. Ezek a szempontok a piachoz való hozzáférés, az állami részvétel, a szabályozásnak való megfelelés terhe, illetve az adott ágazatra jellemző speciális szabályanyag. Hiányolta azonban a változások indikátorokkal való értékelését. Véleménye szerint a jogszabályi környezet következetessége, átláthatósága és a változásokkal való elégedettség mérhető, ha pedig ez megtörténik, abban az esetben ajánlások is kidolgozhatók. Javasolta továbbá annak vizsgálatát, hogy a jogszabály előkészítés nemzetközi sztenderd-követelményeit, amelyeket OECD ajánlások, illetve nemzetközi állásfoglalások tartalmaznak, és amelyek a jogalkotási törvényben is fellelhetők, követték-e az ágazati jogszabályalkotás során. Felvetette a szabályozási ügynökségek, különösen a Gazdasági Versenyhivatal és a távközlési hatóság intézményi és jogszabályi kereteinek áttekintését abból a szempontból, hogy a változások milyen hatással voltak a hatóságok erőforrásaira és hatósági kompetenciáira. Reszkető Petra felhívta a figyelmet a csődeljárások kérdésére is: a cégfelszámolások és reorganizációs trendek vizsgálata árulkodó lehet a piaci trendek és a jogszabályi környezet megítélése során. Felhívta továbbá a figyelmet arra is, hogy vannak olyan jogszabályi változások, amelyek az unió jogával szembe mennek, ezekre vonatkozóan pedig indikátorként használhatók volnának a kötelezettségszegési-eljárások.

  • kapcsolódó anyagok
GAZDASÁGI JOG