A sikeres öntisztázás jellemzői - A Közbeszerzési Hatóság gyakorlatának elemzése

2017.06.15. Jogi Fórum / KLART Legal

Az öntisztázás jogintézménye lehetőséget nyújt arra, hogy ha valakit egy korábbi jogsértése miatt kizártak a közbeszerzésekből, bizonyos feltételek teljesítése után újrainduljon tendereken. Erre 2015 ősz óta van mód, így az azóta született határozatok elemzése segítséget jelenthet az érintetteknek abban, hogy felmérjék, hogy az általuk meghozott intézkedések elégségesek lesznek-e az eredményes öntisztázáshoz. „Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a hatósági gyakorlat viszonylag megengedő, melynek oka lehet, hogy szeretnék, ha a jogintézmény elterjedne, ezzel beváltsa eredeti célját: élénkítse a versenyt és ösztönözze a jogkövető magatartást.” – emelte ki dr. Dudás Gábor, a KLART Legal partnere.

Magyarországon a kizáró okok hatálya alá került ajánlattevők megbízhatóságát a Közbeszerzési Hatóság vizsgálja. Az öntisztázás eredményes, ha a kizárt pályázó:

  1. megtérítette a bűncselekménnyel vagy kötelességszegéssel okozott kárt (vagy vállalta a megtérítését),
  2. a nyomozó hatóságokkal aktívan együttműködött a tényállás tisztázásában,
  3. a további jogsértések megelőzésére technikai, szervezeti és személyi intézkedéseket hozott.

A következőkben áttekintjük a Közbeszerzési Hatóság eddigi döntéseit, az elfogadott intézkedéseket. Ugyanakkor sajnos teljesen pontos képet nem lehet felvázolni a hatóság gyakorlatáról, mert csak a sikeres öntisztázások határozatai elérhetőek (azok is sokszor csak részlegesen az üzleti titkok miatt). Az elutasítások azonban egyáltalán nem nyilvánosak, tehát arra vonatkozóan nem lehet támpontokat gyűjteni, hogy mi az, amit nem fogad el a hatóság elégséges intézkedésként. Eddig 20 pozitív döntés született, az elutasítások számát nem ismerjük.

A hatóságokkal való együttműködés a tényállás tisztázásában való közreműködést jelenti annak érdekében, hogy a tények és valamennyi érintett személy felelőssége kiderüljön. Elvárás, hogy az együttműködés haladja meg a puszta adatszolgáltatást, a vállalkozás a hatósági megkeresések teljesítésén túl, további tények közlésével is segítse a helyzet tisztázását. Azonban arról nincs szó, hogy a jogsértés elkövetőjének feltétlenül kötelessége lenne a jogsértés beismerése, és nem veszti el az öntisztázás lehetőségét az, ha valaki jogorvoslattal él a megállapított jogsértéssel szemben.

Utalhat az együttműködésre az is, hogy a jogsértéssel kapcsolatban kiszabott bírságnál milyen szorzót alkalmaztak. Ugyanis ha a jogsértő együttműködött, akkor alacsonyabb szorzószám. Figyelembe veszik, ha a kérelmező a jogsértő állapotot azonnal megszüntette. Sokat számíthat az is, ha a jogsértést vizsgáló hatóság nyilatkozatban ismeri el, hogy a kérelmező az eljárás során együttműködő magatartást tanúsított.

Kérdés, hogy beszélhetünk-e öntisztázásról akkor, ha a kizáró ok éppen az együttműködés hiányából fakad: például a hamis adatszolgáltatás miatt zárták ki a közbeszerzésből a pályázót. Dudás Gábor szerint a hamis adatszolgáltatással és az ajánlatkérő jogtalan befolyásolásával kapcsolatos kizáró okok esetében csak akkor lesz eredményes az öntisztázás, ha a kérelmező még a kérdéses közbeszerzési eljárásban minden nyilatkozatot, információt rendelkezésére bocsátott. Például elképzelhető az öntisztázás, ha a jogsértés után az ajánlattevő maga tárja fel a jogsértés körülményeit az ajánlatkérőnek.

Az okozott kár megtérítésével kapcsolatban eddig főleg a versenyfelügyeleti és a környezetvédelmi, szociális és munkajogi területen került sor eredményes öntisztázásra. Ezekben az esetekben azonban rendkívül nehezen azonosítható a károsultak köre. Ilyenkor azt vizsgálják, hogy a kérelmező hozott-e intézkedéseket annak érdekében, hogy ha a jövőben érkeznek be igények a kártérítésre, azokat teljesíteni tudja. Eddig, ha a kérelmező arra hivatkozott, hogy a jogsértés kapcsán senkinek nem keletkezett kára, ezt a Közbeszerzési Hatóság elfogadta. Előfordult azonban, hogy a hatóság bekérte a munkabalesetet szenvedett munkavállaló nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a kérelmezővel szemben sem kártérítési, sem sérelemdíj iránti igénye nincs. A károsultak körének és a kár összegének meghatározásával kapcsolatos nehézségek miatt tehát a Közbeszerzési Hatóság jogértelmezése és gyakorlata eddig kiterjesztő, megengedő jellegű volt.

további jogsértések megelőzésére szolgáló intézkedések körével kapcsolatban van a legtöbb feladata a kizárt pályázóknak, így a Közbeszerzési Hatóság gyakorlata is e téren a leggazdagabb. Olyan intézkedést, amely megelőzte a kizáró ok bekövetkezését – amely a jogsértése megállapítására vonatkozó határozat jogerőre emelkedését jelenti, és nem az elkövetés pillanatát –, nem fogad el a hatóság. Tehát ha az érintett gazdasági szereplő bírósági felülvizsgálatot kezdeményez egy kizáró okot megállapító határozat ellen (ami az előzőekben ismertetettek szerint az eredményes öntisztázást nem zárja ki), akkor a bíróság jogerős döntéséig hiába hoz intézkedéseket. Pervesztés esetén nagy valószínűséggel nem fogja tudni azonnal kérelmezni az öntisztázást a döntés előtt meghozott intézkedésekre hivatkozva. Mindenképpen szükséges lesz olyan lépéseket is felmutatnia, amelyek az elmarasztaló határozat után születnek. Ez alól csak azok az intézkedések jelenthetnek kivételt, melyek a jogsértés jogerős megállapítása előtt, de a jogsértés elkövetése után születtek, és bizonyíthatóan alkalmasak a megelőzésre a jövőben is: például az ezentúl a rendszeresen szervezett oktatások.

személyi intézkedések a munkavállalókkal és vezető tisztségviselőkkel kapcsolatos intézkedések lehetnek. Elfogadta a hatóság hatékony intézkedésként a munkakör (és az SZMSZ) módosítása mellett az érintett vezető tisztségviselő lemondását, a felelős munkavállalók szóbeli figyelmeztetését, a felelősök munkaviszonyának megszüntetését. A legenyhébb elfogadott intézkedés az érintett munkavállalók munkaköri leírásának módosítása volt. Lehetséges személyi intézkedés, ha a tulajdonosokkal, részvényesekkel szemben lépnek fel. Megkövetelhetik például, hogy a jogsértést elkövető részvényes szüntesse meg a menedzsmentjéhez fűződő kapcsolatát, befolyását.

technikai feladatokhoz sorolhatjuk azonban pl. a hiányzó védőfelszerelések biztosítását, az ISO szabvány bevezetését, ellenőrzött, naprakész adatbázisok létrehozását és végül a szerződő partnerek gondos kiválasztását, melyben a technikai feltételek biztosítását is figyelembe veszik.

szervezeti intézkedések az eddigiekben kialakult joggyakorlat szerint alapvetően három területen: az oktatásban, a belső szabályozó eszközökben (pl. iránymutatások, etikai szabályzatok stb.) és a szervezeti struktúra megváltoztatásában érvényesülhetnek. Mindhárom intézkedésre volt is példa az eddigi gyakorlatban, de a leggyakoribb azonban a különböző oktatások szervezése volt, melyek megítélésében döntő a tematika és a résztvevők összetétele és száma. A belső szabályozó eszközökkel kapcsolatban a hatóság a cég egészére vonatkozó, számon kérhető és követhető szabályozást várt el. Szervezeti intézkedések lehetnek még a complience egység felállítása, a jogsértések bejelentőinek védelme, a rendszeres auditok szervezése.

A személyi, technikai és szervezeti intézkedésekkel kapcsolatban fontos tudni, hogy nem szükséges mind területen intézkedést hozni: elég csak a kizáró ok szempontjából releváns körben intézkedni.

Az öntisztázással kapcsolatos hatósági gyakorlat a fentiek alapján viszonylag megengedő. Ennek egyrészt az lehet az oka, hogy hatóság szeretné támogatni az öntisztázás gyakorlatának elterjedését, másrészt az intézmény eredeti célját: a verseny élénkítését és a vállalkozások ösztönzését a jogkövető magatartásra. Segítené azonban a jogalkalmazókat a tapasztalatszerzésben, ha a határozatokat többségét meglehetne ismerni: kevesebb lenne a titkosítás az üzleti titkok miatt, és az elutasított kérelmek is nyilvánosak lennének.

  • kapcsolódó anyagok
KÖZBESZERZÉS