Szigorúan ellenőrzött bírák - Júniusi Ab-mustra

2017.07. 2. Jogi Fórum / Munkatársunktól

Benyújthatja-e a népszavazási kérdést a kezdeményező képviselője? Szükséges-e a bírák megszorítás nélküli nemzetbiztonsági ellenőrzése? Lehet-e az Országos Bírósági Hivatal a bíróságok perbeli képviselője? Többek között ezekre a kérdésekre kereste júniusban a választ az Alkotmánybíróság.

Az Alkotmánybíróság teljes ülésének júniusi határozatai

Ki nyújthat be népszavazási kezdeményezést? – IV/3158/2015.

Az Ab június 26-án elutasította a Kúria Knk.IV.37.721/2015/2. számú végzése ellen irányuló indítványt. A testület hivatalból eljárva megállapította: a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdése értelmezésekor az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdéséből és a XXIII. cikk (7) bekezdéséből eredő alkotmányos követelmény, hogy a népszavazási kérdést személyesen a szervező képviseletére jogosult személy is benyújthatja. Az ügy háttere: a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) megtagadta a Magyar Munkáspárt képviselője által benyújtott „Egyetért Ön azzal, hogy az Alaptörvény biztosítsa a vasárnapi pihenőnaphoz való jogot?” kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését. Az indítványozó aláírásgyűjtő ívet nyújtott be az NVB-hez az alábbi kérdéssel: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés semmisítse meg a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvényt?”. A Nemzeti Választási Iroda elnöke az aláírásgyűjtő ívet elutasította, mert a kezdeményezést a már elbírált népszavazási kérdés jogerőre emelkedését megelőzően nyújtották be, illetve azt is rögzítette, hogy a kezdeményezést nem a magánszemély szervező, hanem az NVB egyik megbízott tagja kézbesítette meghatalmazás nélkül. Az indítványozó szerint a népszavazási kérdés meghatalmazott általi benyújtásának kizárása „kiüresítette” a népszavazáshoz való jogot. Az Ab elutasította az indítványt, mert a kúriai végzés alaptörvény-ellenessége a konkrét ügyben nem volt megállapítható. A testület egyúttal rámutatott: a törvény azon értelmezése, amely kizárja, hogy a népszavazási kérdést személyesen a szervező képviseletére jogosult személy nyújtsa be, alkotmányos cél nélkül, szükségtelenül korlátozza a népszavazás kezdeményezéséhez való jogot. A határozathoz Juhász Imre és Varga Zs. András párhuzamos indokolást csatolt, míg Salamon László különvéleményében úgy foglalt állást, hogy az alkotmányos követelmény túlterjeszkedik a kereteken, nem értelmezi, hanem kiegészíti a törvényt, amire viszont az Ab-nek nincs hatásköre. (Előadó bíró: Stumpf István)

A bírák nemzetbiztonsági ellenőrzése – 12/2017. (VI. 19.) AB határozat

Az Ab június 13-án, nyilvános teljes ülésen kihirdetett határozatában megállapította, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 74. § g) pont „a bírói szolgálati jogviszony,” szövegrésze, a 71. § (2) bekezdés e) pont „bíró,” szövegrésze, továbbá a 72/B. § (2) bekezdés e) pont „vagy a nemzetbiztonsági ellenőrzésre hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója” és „így különösen” szövegrészei alaptörvény-ellenesek, ezért azokat 2018. június 29-i hatállyal megsemmisítette. Darák Péter, a Kúria elnöke indítványában kifogásolta, hogy a támadott törvény az országgyűlési képviselőket kiveszi a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel érintett személyek köréből, a bírákat viszont nem, az érintett személyi kör önkényes kiválasztására adva lehetőséget. A főbíró szerint nem állapítható meg, hogy mely bírákra és mely esetekre vonatkozik a szabályozás, amely így sérti a jogbiztonságot, a hatalommegosztás elvét, a törvényes bíróhoz való jogot és a bírói függetlenség elvét is. Az Ab az indítványt megalapozottnak találta, mondván, az Alaptörvényből nem következik olyan nemzetbiztonsági érdek, amely a bírák megszorítás nélküli nemzetbiztonsági ellenőrzésének szükségességét igazolná. A határozat szerint „a bírói függetlenségnek és a jogbiztonságnak a jogállamiság szempontjából betöltött kiemelkedő jelentősége azt igényli, hogy rendkívül világosak legyenek azok a szabályok, amelyeket egy adott ügyben kell alkalmazni, világos biztosítékok legyenek az objektivitás és az átláthatóság végett és mindenekelőtt annak érdekében, hogy az önkényességnek a látszatát is elkerüljék”. A határozathoz két korábbi bíró csatolt párhuzamos indokolást, illetve különvéleményt. Czine Ágnes párhuzamos indokolása szerint el kellett volna elhatárolni egymástól az Alaptörvény hivatkozott rendelkezéseinek alkotmányos tartalmát, mert e rendelkezések eltérő alkotmányos követelményeket foglalnak magukban, és megsértésüket eltérő szempontrendszer alapján kell vizsgálni. Szívós Mária különvéleményében aláhúzta, hogy a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső bírák körét egyértelműen meghatározott módon és nem túl tág határok között jelölte ki a törvény és a felhatalmazása alapján megalkotott OBH utasítás. (Előadó bíró: Szalay Péter)

A szabadságvesztésre átváltoztatott pénzbüntetés – 13/2017. (VI. 19.) AB határozat

Az Ab június 13-án nyilvános teljes ülésen kihirdetett határozatában megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 292–293. §-aiban nem szabályozta az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdésének megfelelően a szabadságvesztésre átváltoztatott pénzbüntetés végrehajthatóságának az elévülését. Ezért az Ab felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2017. december 31-ig tegyen eleget. Az indítványozó Budapest Környéki Törvényszék bírája  szerint a szabadságvesztésre átváltoztatott pénzbüntetés szabályozása nem felel meg a jogbiztonsággal összefüggő és a hátrányos megkülönböztetés tilalmából fakadó alkotmányos követelményeknek, mivel a pénzbüntetés a más okból elrendelt fogva tartás ideje alatt nem évül el, így korlátlan ideig végrehajtható. Az Ab a bírói kezdeményezést részben megalapozottnak találta, mert a pénzbüntetéssel sújtott elkövetőket az elzárással és a közérdekű munkával büntetett elkövetőkhöz képest ésszerű indok nélkül hozza hátrányos helyzetbe a vizsgált szabályozás. A határozathoz Dienes-Oehm Egon, Pokol Béla és Salamon László különvéleményt csatolt. A legmarkánsabb álláspontot Pokol Béla fogalmazta meg, aki azért nem támogatta a többségi döntést, mert azt „az alaptörvényi szabályozás olyan mértékű kiterjesztő értelmezésével hozták meg, mely a törvényhozói mérlegelési lehetőségét a társadalom egyes embercsoportjai közötti eltérő szabályozás kialakítására a teljes jogrendszer vonatkozásában az Alkotmánybíróság ellenőrzése alá vonta. Ezzel lényegében a milliók választásán alapuló politikai demokráciát közvetlenül egy néhány fős testület alá rendelte, és a testületen belüli felülbírálás pusztán azon alapul, hogy az itteni többség mit tekint ésszerűnek, vagy ezzel szemben egy különbségtevést ésszerűtlennek, és mondja ki alaptörvény-ellenesség címén a törvény megsemmisítést vagy állapít meg egy mulasztást, kijelölve, hogy miként kell azt betölteni a törvényhozónak.” (Előadó bíró: Czine Ágnes)

Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsának júniusi határozata

A bíróságok perbeli képviselete – 3154/2017. (VI. 21.) AB határozat

Az Ab tanácsa június 13-án elutasította a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 86. § (3) bekezdés b) pontjának „és bíróságokat” szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére, valamint a Fővárosi Törvényszék előtt 28.P.22447/2014. számon folyamatban lévő eljárásban való alkalmazásának kizárására irányuló bírói kezdeményezést. Az indítvány alapjául szolgáló perben a felperes elhúzódó peres ügyei miatt kártérítési igényt nyújtott be a Budapest Környéki Törvényszék alperessel szemben. Az indítványozó szerint az, hogy a perben az alperest az Országos Bírósági Hivatal képviselte, sérti a független és pártatlan bírósághoz való jogot, illetve a bírói függetlenséget. Az Ab nem találta megalapozottnak az indítványt, mert a támadott jogszabályi rendelkezés esetében kellő garanciák állnak rendelkezésre a bírói pártatlanság biztosítására. A határozat indokolása szerint az OBH elnökének a tudomására jutott, számára nem tetsző ítélet „megtorlására” fogalmilag sincs eszköze. Ugyanígy arra sincs lehetősége, hogy „honorálja” azt a bírót, aki az OBH szemszögéből nézve a bírósági szervezetre „kedvező” döntéseket hoz. A határozathoz Czine Ágnes párhuzamos indokolást csatolt. (Előadó bíró: Juhász Imre)

Az Alkotmánybíróság 3. öttagú tanácsának júniusi határozata

A hatékony jogorvoslat – 3150/2017. (VI. 14.) AB határozat

Az Ab tanácsa június 7-én elutasította az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet – 2015. július 14. és 2016. december 31. között hatályban volt – 9. § (3a) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására, valamint a Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt 5.K.27.436/2015., 5.K.27.014/2016. és 5.K.27.433/2015. szám alatt folyamatban lévő ügyekben történő alkalmazásának kizárására irányuló bírói kezdeményezéseket. Az ügy háttere: a perbeli felperesek a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz támogatás iránti kérelmet nyújtottak be, amelyeket az forráshiány miatt elutasított arra hivatkozással, hogy a felperesek nem érték el a támogatáshoz szükséges minimum pontszámot. A felperesek bírósági beadványukban kifejtették, hogy a támogatási kérelmet forráshiány miatt csak akkor lehetett volna elutasítani, ha egyébként elérték volna a támogatáshoz szükséges minimális pontszámot. Ezért elestek a fellebbezés lehetőségétől, amit a bírósági felülvizsgálat nem pótol. Az Ab nem találta megalapozottnak az indítványt, mert a jogorvoslathoz való jog a bírósági felülvizsgálat által is biztosítva lehet. A jogalkotót illeti meg a döntési jog azzal kapcsolatban, mit tekint hatékony jogorvoslatnak. Az Alaptörvény nem egy bizonyos jogorvoslati formához biztosítja a jogot, hanem általánosságban a hatékony jogorvoslathoz. (Előadó bíró: Szabó Marcel)

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG